Sokan arra tippelnek, hogy Deutsch Tamás twitteres remekléseit Bayer Zsolt önti formába.
 

Reményt ébresztettek a magánnyugdíj-pénztári tagokban is az állami nyugdíjrendszer tervezett átalakításáról nemrégiben napvilágot látott elképzelések: mégiscsak viszontlátnak valamit abból a járulékból, amelyet ellátási kötelezettség nélkül elvon tőlük az állam? Szakértők szerint egyelőre még nem érdemes beleélniük magukat az érintetteknek a számukra kedvező változtatásokba. Sorsdöntő lehet, hogyan határoz az Alkotmánybíróság, amely ma kezdi el tárgyalni a nyugdíjrendszer átalakításának jogszerűségét vitató beadványokat.
 

A Szent Korona a Parlamentben
Fotó: STOP/Völgyi Attila
 

Miután hétfőn Habsburg Ottó személyében elhunyt az utolsó olyan ember, aki igényt tarthatott a magyar trónra, megnéztük, milyen jelöltek várják sorukat a Szent Korona előtt.
 

A napokban megszellőztetett minisztériumi anyagból akár azt is kiolvashatnánk, hogy nem volt olyan rossz döntés a magánnyugdíjpénztárakban maradni. A reménysugarat a pénztártagoknak az jelentheti, ha a nyugdíjfizetés alapját képező járulék a duplájára emelkedik. A helyzet azért bonyolult, mivel a pénztártagok esetében döntést kell hozni arról, hogy az eddig fizetett 10 százalékos járulékon felüli rész az állami egyéni számlára, vagy a nyugdíjpénztárba kerüljön-e. A jelenlegi helyzethez képest egyik sem lenne rossz kimenet, de még nagyon sok a bizonytalanság, így egyelőre inkább csak találgatunk, mi is lesz a nyugdíjreform végeredménye a pénztártagok számára.
 

Európa erősebb, Magyarország azonban gyengébb, az ország megítélése rosszabb lett az elmúlt fél évben, az unió magyar elnöksége alatt - hangoztatta tegnap Kovács László, az MSZP alelnöke. A politikus szerint, miután a kormány szembement az unió közös értékrendjével, szabályaival, eljátszotta a közösség jóindulatát, és észrevehetően elszigetelődött.