Európa erősebb, Magyarország azonban gyengébb, az ország megítélése rosszabb lett az elmúlt fél évben, az unió magyar elnöksége alatt - hangoztatta tegnap Kovács László, az MSZP alelnöke. A politikus szerint, miután a kormány szembement az unió közös értékrendjével, szabályaival, eljátszotta a közösség jóindulatát, és észrevehetően elszigetelődött.
 

Oszsza meg másokkal is

Tegnap óta egyébként Magyarországon vizsgálódnak az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének jelentéstevői, akiket arra kértek föl, hogy véleményezzék: indítsanak-e monitoring eljárást az országgal szemben.

Mind a sikereket, mind a kudarcokat tényleges értékükön kell kezelni az EU-elnökség értékelésekor - jelentette ki az elmúlt fél évről szólva Kovács László. Az MSZP alelnöke azt mondta, figyelembe kell venni, hogy egyes folyamatok több éven át tartanak, lezárásuk időpontja sokszor esetleges. Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai például 2005-ben kezdődtek, míg a gazdasági kormányzással összefüggő hat jogszabály kidolgozása 2009-ben. Az utóbbiról szóló döntést - néppárti támogatás hiányában - elhalasztotta az Európai Parlament, ám arra már a lengyel elnökség első heteiben sor kerülhet. Az pedig, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhatott a schengeni övezethez, nem a magyar kormány hibája, hanem elsősorban a két állam mulasztásainak következménye - fejtette ki.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy míg Európa erősebb, Magyarország gyengébb, az ország megítélése rosszabb lett az elmúlt fél évben, az unió magyar elnöksége alatt. Kovács beszélt arról, hogy az ország még 2007-ben kezdett el készülni az EU-elnökségre, a szakmai programok fő irányait a spanyol, a belga és a Bajnai Gordon vezette magyar kormány közösen dolgozta ki. A Fidesz-kormány érdeme, hogy ezeken nem változtatott. Az utóbbi napokban sokan gratuláltak az elnökséghez a kormánynak, ezek a gratulációk azonban szokásosak, Szlovénia és Csehország is megkapta. Az MSZP alelnöke szerint az Orbán-kormány ezek mellett finom kritikus célzásokat, nyílt bírálatokat is kapott, amire viszont "a magyar kabinetnek nincs füle". Szerinte a soros elnökség előnye, hogy a kormánytagok jobban megismerték az Uniót, hátránya azonban, hogy az unió is jobban megismerte Orbán Viktort és kormányát.

A politikus ismét elmondta, hogy a magyar elnökség sikerei elsősorban a mintegy ezer tagú szakembergárda teljesítményét dicsérik. A sikernek számító romastratégiára hitelességét azért beárnyékolja a Jobbik és a hozzá köthető gárdák tevékenysége, valamint a romagyilkosságok. A gazdasági kormányzással összefüggő jogszabályok elfogadtatásával kapcsolatban az alelnök szóvá tette, hogy Magyarország kimaradt a mélyebb integrációt jelentő versenyképességi paktumból. Kovács azt hangoztatta: bár az ország sok szakmai sikert ért el, félő, hogy évek múltával nem erre fognak emlékezni Európában, hanem arra, hogy a magyar kormány "szembement az unió közös értékrendjével, szabályaival", és ezzel eljátszotta a közösség jóindulatát. Úgy vélte, egyes esetekben az ország érezhetően elszigetelődött az elmúlt fél évben. Ezt a többi között annak tulajdonította, hogy a kormány minden, a tevékenységét "a demokrácia és a jogállam lebontása" miatt érő kritikát visszautasított, noha az Európai Parlament a médiatörvényt és az alaptörvény elfogadását is bírálta, sőt, az utóbbival kapcsolatban arra kérte fel az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az új alkotmány összhangban van-e az alapvető polgári és szociális jogokkal.

Orbán Viktor üzengetett és sértegetett, ami a közösségben nem szokás. A Fidesz vasárnapi kongresszusán például a kormányfő közölte: "az Európai Parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit, leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón verést...". A volt uniós biztos azt mondta, Orbán "kocsmába való stílusban" üzent bírálóinak, ami Európa-szerte megütközést keltett. Kovács arra is felhívta a figyelmet, hogy az EP három legnagyobb frakciójának elnöke kérte a kormányfőtől, ne játssza ki a nemzeti kártyát. A miniszterelnök azonban ezekben a hónapokban többször hangoztatta, hogy a kritikák mögött a nemzetközi baloldal áll, amire a szocialisták alelnöke úgy reagált: a szintén jobboldali kormány vezette szlovén és cseh soros elnökséget senki nem támadta, és a jobboldali irányítású lengyel EU-elnökség is zökkenőmentesen indult.

A már sokszor előhúzott nemzeti kártyát játszotta ki egyébként tegnap is Szijjártó Péter, amikor Kovács szavaira reagált. A miniszterelnök szóvivője ugyanis azt mondta: kudarcot vallott a magyar és a nemzetközi baloldal támadása Magyarország ellen; a magyar EU-elnökséget az Európai Parlament frakciói sikeresnek értékelték.

Példa nélküli vizit

Magyarországon vizsgálódnak az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének jelentéstevői, akiket arra kértek föl, hogy véleményezzék: indítsanak-e monitoring eljárást az országgal szemben. A holnap véget érő látogatás első napján a svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerováa járt az Alkotmánybíróságon, beszéltek L. Simon Lászlóval, a parlament kulturális bizottságának elnökével és találkoztak a szocialista frakció tagjaival, akik civil szakértőket is hívtak a megbeszélésre. A találkozó végén az MSZP-s Bárándy Gergely azt mondta: ritka, hogy ilyen bizottság uniós országba látogasson. Hozzátette: példa nélküli lesz, ha a felhalmozódott demokrácia-deficit miatt elindul az eljárás Magyarország ellen. A képviselő úgy vélte: mondjon bármit a kormány, a látogatás annak a bizonyítéka, hogy Magyarországon nincs minden rendben. Azt is elmondta: az MSZP a találkozón csak adatokat sorolt, és nem minősített. Úgy tudjuk, a zárt ajtók mögött a jelentéstevők érdeklődésére a közmédiában zajló elbocsátásokról is szó esett.

A monitoring eljárást még januárban - az egyik svéd néppárti képviselő felvetése nyomán - a parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte, mert úgy gondolták, hogy a közelmúlt magyarországi fejleményei "súlyos aggodalmakra" adnak okot az emberi jogok és a demokratikus intézmények működése terén. Felvetették egyebek mellett a sajtószabadság érvényesülését, a politika elbocsátásokat, az alkotmányozás folyamatát, és az Alkotmánybíróság függetlenségének korlátozását.

A holnapig Budapesten tartózkodó svéd és cseh raportőr jelentése alapján várhatóan októberben dönt az ET arról, hogy indokolt-e a folyamatos felügyelet. Ha igen, akkor megindul az eljárás, és októbertől két éven át negyedéves jelentésben számol be a magyar helyzetről a monitoring bizottság az ET-nek.

forrás és szerző : Fazekas Ágnes / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.