Máris nagy érdeklődéssel figyeljük, milyen elmés kommentárt fűz majd a kormányzati kommunikáció ahhoz az interjúhoz, amelyet Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete adott a Budapesten forgató CNBC televíziónak.
 

Oszsza meg másokkal is

 

A nagykövet - aki legutóbb, nem is oly rég a Magyar Nemzetben publikált cikkében hívott fel a demokrácia és a jogállam védelmére - , ezúttal a gazdasági kilátásokról nyilatkozott; minthogy a CNBC riporterét főként az érdekelte, hogy a nálunk már eddig is beruházó, illetve arra készülő amerikai vállalatok milyen kondíciókra számíthatnak.

Kounalakis asszony a tőle megszokott tapintattal fogalmazta meg válaszait, és ismét vigyázott arra, hogy szavainak végtére is optimista kicsengést adjon. Feltehető, hogy a kormány és a miniszterelnök szócsövei - már ha egyáltalán reflektálnak az interjúra -, a nagykövet mondatai közül a reményteljesebbeket fogják kiemelni, azt állítva, hogy az amerikaiak bíznak az itteni üzleti klíma javulásában, hiszen tavaszra "tervezhetőbb viszonyokat" prognosztizálnak.

Helyes volna azonban a diplomatikus előadásmód mögött meglátni a lényegi, és a legkevésbé sem leplezett figyelmeztetést. A nagykövet ugyanis megállapítja, hogy bár a kormány tett a költségvetési hiány mérséklésére néhány "kísérleti és nem szokványos" intézkedést, de ezek nem feltétlenül úgy sültek el, ahogy remélték; a befektetők pedig továbbra is azt várják, nyújt-e számukra stabilitást a magyar kormány.

Ugyanis Magyarországon ma nehéz megítélni, milyen növekedés várható, és ez a bizonytalanság kiváró magatartásra készteti a tőkét. Ara a kérdésre, hogy a nagykövet tud-e olyan cégről, amelyik visszavonja magyarországi beruházását, Kounalakis azt felelte: hallott ilyenekről, ám sokkal többet hallott olyan vállalatokról, amelyek már készültek ide befektetni, de egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek.

Magyarországnak a gazdasági élet jobb tervezhetőségére van szüksége - összegezte véleményét az amerikai diplomata, és ne legyen kétségünk afelől, hogy ez egyszersmind a State Department kvázi-hivatalos megállapítása. Emlékszünk még, amikor néhány hónappal ezelőtt Clinton külügyminiszter itt járt, az Orbán Viktorral közös sajtótájékoztatón a kormányfő kifejezte azt a reményét, hogy az amerikai cégek magyarországi aktivitása fokozódni fog.

Nos, a nagykövet mostani interjúja - immár tekintettel az utóbbi idők kormányzati lépéseire - alighanem egyfajta válasznak tekinthető: ha az állam nem képes garantálni a jogbiztonságot, a befektetők nem óhajtják kockáztatni a pénzüket. És annak alátámasztására, mit jelent ez valójában, Kounalakis asszony nem mellékesen megjegyezte, hogy 1989 óta az amerikai vállalatok kilenc milliárd dollárt fektettek be Magyarországon.

Mármost a kormány netán elengedheti a füle mellett a CNBC-ben elhangzottakat, hiszen általában nem szereti meghallani azokat a hangokat, amelyek nem a legteljesebb elismeréssel szólnak tevékenységéről - így aztán szinte soha nincs is miből levonnia a megfelelő következtetéseket. De ezt a meglehetősen egyértelmű amerikai "hozzászólást" azért mégse kellene negligálni. Mert a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem lehet többé nem felfogni, hogy az orbáni "szabadságharc" blablájának mindannyian áldozatai leszünk, ha megkezdődik a külföldi tőke kivonulása. Márpedig ennek már most is vannak jelei - az amerikai nagykövet azonban még komolyabb forráskivonások lehetőségére figyelmeztet.

A pénzügyi felszabadító hadműveletek egyik legújabb csatáját épp most "nyertük meg": az Európai Bizottság jogellenesnek minősítette a telekommunikációs szolgáltatásokra kivetett különadót, és közölte, hogy amennyiben a magyar kormány nem vonja vissza ezt a sarcot, eljárást kezdeményez az Európai Bíróságon.

Az eredmény pedig nem kétséges, mert ezt az effajta adóztatást sehol máshol sem hagyta jóvá az unió. Tehát mintegy hatvan milliárdtól fog elesni a honi költségvetés - de azt kell mondanunk, hogy hosszabb távon örülnünk kell ennek a fejleménynek, mert ha már a kormány nem is teremt jogbiztonságot, legalább a nemzetközi kontroll működik, és megszab bizonyos korlátokat.

Ez persze nem védi meg a magyar gazdaságot az akkut problémáktól, jelesül attól sem, hogy a devizahitelek rögzített árfolyamú törlesztési lehetősége tovább rontja a bankok hitelképességét. Surányi György e hét szerda este a Hír Tévében figyelemreméltóan tette helyre a kormány egynéhány folyamatosan hangoztatott hamis állítását; egyebek közt azt is, miszerint a rajtunk hízó külföldi bankok az elmúlt években kivitték innen a profitjukat.

A Nemzeti Bank egykori elnöke leszögezte: a magyar adófizetőknek a válság során egyetlen fillérrel sem kellett a bankokat támogatnia, ellenben a külföldi tulajdonosok euromilliárdokkal segítették ki itteni leányvállalataikat. Surányi azt mondja, ezek a pénzintézetek most sem fognak kivonulni az országból, de olyan súlyos tőkeveszteséget szenvednek, hogy nem képesek hitelezni - minek következtében nincs növekedés, nincs munkahely és nincs adóbevétel.

Persze, Kounalakis nagykövet mindezt így nem diagnosztizálta, de ne tévedjünk: lényegében erre a helyzetre hívta fel az amerikaiak figyelmét a CNBC-ben.

forrás és szerző : Mészáros Tamás publicista / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.