A magas költségek, az orosz befolyás és a beruházás hiányos előkészítése is aggasztotta az amerikaiak által megkérdezett szakértőket a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokból. A táviratok szerint az Egyesült Államok Oroszországgal és Franciaországgal vívott kemény diplomáciai háborút, amely nem kezdődött jól az amerikaiaknak: megorroltak egy elmaradt paksi idegenvezetés miatt.
 

Oszsza meg másokkal is

 

Amerikai cégeket akartak segíteni, hogy részt vehessenek a beruházásban, megsértődtek egy elmaradt idegenvezetés miatt, és alaposan felmérték a paksi atomerőmű bővítésének negatív oldalát is az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének diplomatái a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratok szerint. A táviratok közül - amelyek mind a paksi bővítésről szóló, szinte teljesen egyhangú parlamenti döntés után íródtak - több is foglalkozik a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésével. A Washingtonba küldött jelentések részletesen beszámolnak Magyarország energetikai helyzetéről, de leginkább azzal foglalkoznak, milyen lehetőségeik vannak amerikai cégeknek az atomerőmű bővítésére kiírandó tenderen.

A korábban már nyilvánosságra került, a paksi bővítésről készített amerikai jelentések komoly orosz jelenléttel számoltak, és azt állapították meg, hogy az amerikai cégek legnagyobb vetélytársai orosz cégek lesznek. Az [origo] birtokába került táviratok szerint a nagykövetség támogatását kérő amerikai cég számára stratégiai szempontok miatt fontos a paksi pályázat, a diplomaták pedig arról is részletesen beszámoltak, hogy milyen hátulütői vannak az atomerőmű bővítésének.

A paksi bővítésről szóló cikkünket itt olvashatja, az atomenergia magyarországi megítéléséről pedig itt olvashat bővebben.

A magas költségek miatt aggódnak a szakértők

"A szkeptikusok együttese szembeszáll a támogatók kórusával" - ezzel a címmel számol be egy 2009 májusi távirat arról, hogyan kritizálják energetikával foglalkozó szakértők az atomerőmű bővítésének a tervét. A jelentés hosszan ismerteti a "kormányon kívüli" szakértők véleményét, akik a magyar atomerőmű bővítésének "az időzítését és a racionalitását is megkérdőjelezik" (a távirat a szakértők közé sorolja többek között a Magyar Energia Klub vezetőjét és a Magyar Energia Hivatal korábbi vezetőjét).

A szakértők közül volt, aki a gazdasági válság miatt vonta kétségbe a bővítés megvalósíthatóságát, és volt, aki azzal érvelt, hogy az új atomreaktorok megépítése sem csökkentené Magyarország energetikai függőségét. Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal egykori vezetője az amerikaiak szerint úgy látta, hogy a magyar gazdasági helyzet miatt nem biztos, hogy a bővítési projekt tovább tud lépni a tervezési fázisnál.

"Nonszensz, hogy egy ilyen projektet indítanak, a gazdasági válság kezdetén" - idézi a távirat Ámon Adát, az Energia Klub vezetőjét. Az amerikai jelentés szerint Ámon és Kaderják is azt mondta, hogy az atomerőmű bővítéséhez a magasfeszültségű vezetékhálózat fejlesztése is szükséges, sőt a bővítéssel egyenértékű teljesítményt kell elérni a hagyományos erőműveknél is, hogy ezzel biztosítsák a rendszer kiegyensúlyozottságát abban az esetben is, ha az atomreaktorokat esetleg le kellene kapcsolni. Ámon azt mondta a távirat szerint, hogy ez akár meg is duplázhatja a projekt költségét.
 

A paksi atomerőmű bővítésének "az időzítését és a racionalitását is megkérdőjelezik" szakértők
 

Az amerikaiak egy tanulmányból is idéztek, amelyet Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúráért felelős volt szakállamtitkára írt. Eszerint az atomerőmű működésének költségei jelentősen növekedni fognak a bővítést követően. Arra is hivatkozik a távirat szerint, hogy az atomenergia költségei magasabbak, mint a gáz- vagy a szénalapú energiaellátásé.

Nem gyengítené az orosz függést az atomenergia

Az amerikaiak szerint minden tárgyalópartnerük az aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány komoly vita nélkül kezd hozzá a bővítéshez, miközben "a közbeszédet a bővítést támogatók erős lobbija uralja, és ez megfojtja az ellenérveket". A távirat szerint Felsmann azt mondta a követség diplomatájának, hogy a parlamenti szavazás egy "egyoldalú tanulmányon alapult". Az amerikaiak azt is megjegyzik, a "koherens stratégia hiánya" abban is megnyilvánul, hogy az atomerőmű egyik vezetője képtelen volt válaszolni arra a kérdésre, hogy az új reaktorok a régiek lecserélése vagy pedig a növekvő energiaigény miatt szükségesek.

Ámon Ada az amerikaiak szerint azt mondta, a bővítést pártoló erős politikai konszenzus azzal magyarázható, hogy "korrupt kapcsolat" van az erőmű tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a politikai pártok között. Szerinte Paks a pártfinanszírozás jól ismert "játszótere".

Több kritikus arra is rámutatott a táviratok szerint, hogy Magyarország az egyik orosz függésből csak egy másikba esne át az atomenergiával, feltéve, ha az új reaktorokat egy orosz cég építené. A nukleáris üzemanyagot ugyanis ebben az esetben az oroszoktól szerezné be Magyarország, mint a jelenlegi energiaellátáshoz elengedhetetlen földgázt. Az amerikaiak azt is megjegyzik, hogy ez az üzemanyag nem megújuló erőforrás, a növekvő urániumfüggőség és a költségek pedig tovább rontják majd a projekt gazdaságosságát.
 

Egyesek szerint az új reaktorok sem csökkentenék Magyarország energetikai függőségét
 

Az atomerőmű bővítésének csak a regionális energetikai piacon van jelentősége - írja az amerikai jelentés Zarándy Tamásra, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium volt főosztályvezető-helyettesére hivatkozva. Zarándy szerint ugyanis a magyar igények nem indokolnak ekkora teljesítményemelést, de egy kibővített magyar atomerőmű, amely energiával látja el Ausztriát, Romániát és a Balkánt, már igen.

A távirat szerint Zarándy azt is megjegyezte, hogy a nemzetközi fizikai összeköttetés erősítése valószínűleg könnyebb lesz, mint leküzdeni az olyan jelentős akadályokat, mint például a kereskedelmi ellenérdekek, a külföldi felügyeleti hatóságok és a történelmi sérelmek. Az amerikaiak itt megjegyzik, hogy "nem is beszélve az olyan lehetséges politikai akadályokról, mint atomenergia eladása a kifejezetten anti-nukleáris Ausztriának".

Az amerikai cég az európai piac miatt érdeklődik

Az amerikai diplomáciai távirat szerint - hasonlóan egy korábban nyilvánosságra került megvalósíthatósági tanulmányhoz - amerikai, orosz és francia-német reaktortípusok építése jöhetne szóba a paksi bővítésnél. Egy meg nem nevezett paksi cégvezető az amerikai távirat szerint azt mondta, az orosz gyártmány nyeri majd a tendert, mert az már bizonyított Pakson. Ezzel ellentétben az amerikai modell csak prototípus, és a magyarok nem akarnak "kísérleti alanyok" lenni. A francia modell sikere pedig azért valószínűtlen, mert felülmúlja Magyarország teljesítményszükségletét.

A 2009-es távirat szerint a diplomaták beszéltek Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezetővel is, aki azt mondta, hogy habár az orosz cég valószínűleg előnyben lesz, reméli, hogy a potenciális amerikai beszállítók ajánlatait is megfontolják. A távirat szerint az erőmű szóvivője biztosította az amerikaiakat, hogy a meghívásos alapon működő tenderre legalább egy amerikai cég ajánlatát be fogják kérni.

Az amerikai cég "erős" ellenfele akar lenni az orosz és a francia vetélytársaknak - derül ki abból a telefonbeszélgetésből, amely Gabe Pellathy, a Westinghouse nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója és a követség között zajlott. Erről egy 2009. októberi távirat számol be. Pellathy szerint a Westinghouse-nak mindenképpen meg kell nyernie "valamilyen európai tendert", különben azt kockáztatja, hogy kiszorul a piacról

Pellathy a távirat szerint azt is hozzátette, hogy a francia Areva cég, amelyet szintén a paksi tender esélyesei között emlegettek, "mindent megtesz", hogy elzárja az Egyesült Államokat az európai piactól. Az orosz esélyes Atomsztrojexport előnye pedig az, hogy jó kormányzati kapcsolatai vannak Magyarországon, Pakson sok orosz berendezés működik, és a cég felajánlhatja az erőműnek a használt üzemanyag raktározását is.

Hoppon maradtak a túrázni vágyó amerikaiak

Az amerikai rektort gyártó cég vezetője arra alapozta lehetséges sikerüket, hogy hivatkozhatnak egy megvalósult kínai projektre, és szerinte a berendezésük sokkal jobban összeillik a magyar elektronikai rendszerekkel. Ezek mellett azt is megemlítette, hogy a cég munkaerejének egyharmada az EU-ban dolgozik, és olyan potenciális pénzügyi partnerekkel, mint a német RWE vagy a magyar Mol, európai referenciáik is vannak. A nagykövetség szerint a cég arra készült, hogy támogatást kérjen az amerikai államtól. Az amerikaiak szerint a végső döntésben politikai szempontok is szerepet fognak játszani, az európai és orosz diplomácia pedig folyamatosan támogatja a saját "nemzeti bajnokait".

Hogy mennyire nehéz terep az atomerőmű bővítésének megszerzése, arra szintén a 2009. októberi távirat utal. Egy paksi látogatás során az amerikaiak tudomására jutott, hogy a francia nagykövetség emberei már jártak ott, és körbevezették őket az erőműben is. A távirat szerint az amerikai diplomaták "elrejtették a csalódottságukat", amikor kiderült, hogy bár szívesen vették volna, a franciákkal ellentétben nekik nem ajánlanak fel hasonló túrát.

forrás és szerző : origo.hu / Albert Ákos


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.