Oszsza meg másokkal is

„A szeptember 15-i döntéssel az MTA égisze alatt 2006 óta folyó Gyermekszegénység Elleni Program megszűnt. Az MTA Gyerekszegénység Elleni Program Irodája tudományos és gyakorlati munkája ellehetetlenült, eddigi eredményei veszendőbe mennek. (...) Tisztelt Elnök Úr, kollégáim nevében is jelzem, hogy az eljárást nem tartjuk összeegyeztethetőnek a kutatók emberi méltóságának tiszteletben tartásával, sem pedig a Magyar Tudományos Akadémia szellemével és hagyományaival” – így zárul Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus a Gyermekszegénység Elleni Program életre hívójának és vezetőjének Pálinkás József akadémiai elnökhöz írt levele.

A Gyerekszegénység Elleni Program Iroda kutatócsoportként kezdett el működni 2005-ben, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a program kidolgozására felkérte Ferge Zsuzsa akadémikust. A Gyermekszegénység Elleni – rövid, illetve generációs tartamú – Program (GYEP) készítésében számos szakember vett részt. A szakértők egy részéből alakult meg a GYEP Iroda, amelyet az MTA 2005 végén befogadott és jórészt egy kormányzattal kötött szerződésből működtetett. A kormány – a GYEP alapján – kidolgozta, majd parlament elé vitte a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát, amelyet az Országgyűlés szinte egyhangúlag megszavazott.
 

A programiroda munkatársai egy hetet kaptak, hogy kiürítsék az irodáikat
Fotó: Kocsis Zoltán
 

A megalakulástól kezdve az iroda dolgozott az országos program fejlesztésén, monitorozásán, jelezte és kifogásolta a programmal ütköző kormányzatidöntéseket. Jelentős szerepe volt az országos értékelő bizottság működtetésében, kutatásaiban, 2009. és 2010. évi jelentéseinek elkészítésében. 2006-tól hozzákezdett a területi, „emberközeli” megvalósításhoz, hogy képet kapjon a program megvalósíthatóságáról. A programot eredetileg a Szécsényi kistérségben indították el. Elkötelezett szakemberek folyamatos munkával kezdték el a fejlesztő munkát a Biztos Kezdet gyerekházakban, ezzel könnyítették meg a legkisebbek számára az óvodai indulást, és csökkenteni tudták az iskolai hiányzásokat a legszegényebb – főleg roma – gyerekek körében.

A közös munka során csökkent az előítélet, a helyi szociális és oktatási szférában dolgozók igazi partnerré váltak a gyerekek érdekében. A GYEP és a helyiek együttes munkája sok helyen elérhetővé tett olyan szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, amelyek korábban a mélyszegénységben élők számára elérhetetlenek voltak. A komplex programot az Európai Unió „jó gyakorlattá” nyilvánította. A modell sikerességét elismerve a GYEP lett 2008-tól a program európai forrásokból történő kiterjesztésének módszertani vezetője.

Az iroda finanszírozását a Miniszterelnöki Hivatal és az MTA 2010-ig közösen oldotta meg. Ferge Zsuzsa azt mondja, a magyar viszonyokat ismerve sejteni lehetett, hogy a kormányváltással bizonytalanná válhat a program sorsa, ezért már 2009-ben elkezdett a GYEP jövőjének biztosításán dolgozni. Ennek érdekében levelet írt minden érintett miniszternek és az Akadémia elnökének, azt kérve, az iroda költségvetését helyezzék az MTA-hoz. A levélre csak az akkori szociális miniszter, Herczog László válaszolt, de konkrétumot nem ígért. Ferge nem adta fel, 2010-ben újra írt az MTA elnökének, amelyre ezúttal válasz is érkezett. Pálinkás József ebben leszögezi, hogy a Gyerekszegénység Elleni Programot nagyra tartja, és megígérte, a 2011-es akadémiai költségvetés készítésénél képviselni fogja a program érdekeit.

A kormányváltás után a miniszterelnök és a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is többször úgy nyilatkozott, a kiemelt feladatok közé sorolják a szegénység elleni küzdelmet. Az Európa 2020 Nemzeti Intézkedési Terv szerint Magyarországon 2020-ra 450 ezer emberrel kevesebb szegény ember lesz, és a csökkenés elsősorban a gyerekes családok körében lesz érzékelhető. Ennek ellenére a Gyerekszegénység Elleni Program lassan ellehetetlenült. A Szécsényi kistérségi programot csak a norvég pályázati támogatás tartotta életben 2011 áprilisáig, azóta a helyiek saját erőfeszítésből és kisebb pályázatokból igyekeznek a működést fenntartani.

– Ez év márciusában, számos levelem után Pálinkás József személyes beszélgetésben közölte, hogy júliustól az Akadémia költségvetésében nincs pénz a GYEP Irodára. Akkor fel kellett volna állnunk. De ezekben a hetekben még folyt a Szécsényi gyerekesély program, működtek a szolgáltatások, elszámolásra várt a norvég alapos finanszírozás, illetve a kistérségi kiterjesztésekkel kapcsolatos munkákat kötelesek voltunk folytatni az uniós finanszírozási szerződések értelmében – magyarázza Ferge Zsuzsa.

Hiába érkezett Balog Zoltán államtitkársága felől megannyi megerősítő visszajelzés – nyilvánosan is –, hiába ígérte korábban az Akadémia elnöke, hogy a program folytatódhat, hiába fogadta be (szóbeli értekezleten) az Akadémia vezetése a kiterjesztett, 15 kistérséget érintő kiterjesztő programot, a sorvadás elindult. Nyárra a GYEP pénz nélkül maradt. A munkatársak viszont nem állhattak le a munkával, muszáj volt a futó projekteteket kísérni, éves jelentéseket, értékeléseket készíteni, különben sok millió forintot kellene az uniónak visszafizetni. Augusztus elejétől az irodában ingyen dolgoztak.

Szeptember közepére az MTA átalakította álláspontját. A Wekerle Sándor Alapkezelővel a háttérben megállapodott, hogy az egész programot – 2-3 fő kivételével – oda áthelyezi. Ezt a döntést az Akadémia vezetése csak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőivel közölte szeptember közepén. A GYEP Iroda részleges szóbeli tájékoztatást kapott a döntésről, azzal a felszólítással, hogy egy hét alatt ki kell üríteniük az általuk használt helyiségeket. Az iroda arról sem kapott értesítést, hogy a részvételével előkészített pályázatot szeptember végén beadták-e.

A GYEP ellehetetlenítésével a magyar kormány a több év alatt kiépített szakértői és mentori hálózatot veszélyezteti, miközben a kistérségek módszertani háttér nélkül maradtak – összegzi Darvas Ágnes szociológus, a program jelenlegi vezetője, miközben dobozokba pakolta az iroda dokumentumait.

A végleges döntésről, beolvasztásról Ferge Zsuzsát, a GYEP alapítóját még csak nem is értesítették.

forrás és szerző : nol.hu / Ónody-Molnár Dóra


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.