Oszsza meg másokkal is

Először a "helyszínelők" érkeznek. Felmérik a kamerák és a biztonsági őrök által hagyott szabad pontokat, és azt is, hol vannak a kurrens cikkek. Kis tárgy, nagy érték - ez a legfontosabb alapelv. Finom kozmetikum, ruhanemű, hungarikumok, ezeket kell az áruházak védelmének gyenge pontjaira vinniük, leszedni a mágnescsíkot, kitépni a ruhákból a riasztót, bekészíteni a rúzsokat a tojástartókba (így lopják ki őket), a próbafülkékben felejteni a megkívánt holmikat. A felderítők sosem lopnak, ezért ha gyanús viselkedésük miatt tetten érik is őket, megússzák, mert nem találnak náluk semmit. A lopóbrigád a második hullámban érkezik, gyorsak és határozottak, mindig annyi holmival jönnek ki a próbafülkéből, amennyivel bementek - legalábbis látszólag, a többit a ruhaneműjük alá vagy a dupla fenekű táskába rejtik.

1. csapás
Börtön kis értékű lopásért
HATÁS: 120 százalékkal többen álltak bíróság elé

Tavaly augusztus 18-ig, ha a bolti tolvajok ügyeltek rá, hogy fejenként 20 ezer forint értékű lopott holminál ne legyen több náluk, akkor lebukás esetén csak a jegyzőnél várt rájuk egy kis ejnye-bejnye. Azóta változott a világ. Ha lopáson érnek valakit, a rendőrnek kötelező intézkednie, az egyenruhások bilincselnek, majd jön az elzárás, a bíróság és esetleg a börtön. A néhány ezer forintos zsákmány "biztonsági besorolása" az elkövetők számára ezért megváltozott: a biztonságosból a kockázatos kategóriába került, így a boltokban és a kiskertekben is veszélyes lett lopni.

Persze a kiskerttulajdonosok nem rendeződnek hálózatokba, mint a kereskedők, így az uborka- és krumplitolvajok számának alakulásáról nincsenek pontos adataink. Könnyebb ellenőrizni a bolti eseteket. A Reál Hungária Élelmiszer Kft. bolthálózatából országszerte azt a visszajelzést kapja, hogy érezhető a bolti lopások számának visszaesése - erősíti meg Linczmayer Attila marketingigazgató. Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője belső felmérésük alapján konkrét számot is mond: a lopások visszaesése eléri a 40 százalékot. Pénzben kifejezve még nagyobb a visszaesés, egy négy-ötszáz négyzetméteres üzlet tulajdonosának 2009-ben még éves szinten6 millió forint kárral kellett számolnia, idén viszont már csak két és fél millióval. Persze az érték még így is rendkívül magas.

A javulás ellenére mindenféle lopással kapcsolatos bűnügyi statisztika romlik. Az év első felében négy százalékkal nőtt a nagyobb értékű, bűncselekménynek minősülő tolvajlások száma az előző év első hat hónapjához képest, és 120 százalékkal több szabálysértési ügy került a bíróságok elé (utóbbit a 2009-es év első feléhez viszonyítottuk). Hogyan javulhat és romolhat egyszerre valami? A magyarázat vélhetően az, hogy a megkárosítottak közül többen látják értelmét rendőrt hívni. A növekedési rangsorban az ország két legszegényebb megyéje, Nógrád (29 százalék) és Borsod (23 százalék) áll az élen, javulás Budapest mellett négy dunántúli megyében (Fejér, Tolna, Vas, Zala) tapasztalható. A Dunától keletre csökkenés csak a minden általunk vizsgált kategóriában javuló Bács-Kiskun megyében volt.

Jóval érdekesebb a kép, ha a betöréses lopások számának alakulását is megnézzük. Országosan hétszázalékos a romlás, ám ez leginkább Budapestnek (36 százalékkal több betörés) és Hajdú-Bihar megyének (29 százalék) tudható be. Ekkora növekedés mögött azonban aligha állhat a rendőrség iránti megszilárdult bizalom, a bűnözők ezeken a helyeken tényleg több otthonba hatoltak be. A kérdés csak az: vajon a piti tolvajok váltottak-e terepet?
 

2. csapás
Elzárás hajléktalanoknak
HATÁS: tisztább aluljárók

Az önkormányzati választások után Tarlós István főpolgármester egyik első bejelentése volt, hogy megtisztítják a fővárosi aluljárókat. Ehhez a Máltai Szeretetszolgálat segítségével finom kényszerrel és vonzó alternatívával sikerült az ott élő hajléktalanok 80 százalékát bevinni a menedékhelyekre. Az aluljárókban maradó fedél nélküliekkel azonban tehetetlenek voltak, hiába tiltották meg a dohányzást, a közterületi alkoholfogyasztást, hogy az odavizelésről már ne is beszéljünk. A 30 ezer forintos büntetéseknek sem lehetett elrettentő ereje, hiszen a nyomorban élő fedél nélkülieken nem lehet behajtani a pénzt. Emiatt módosították a jogszabályokat, és a hajléktalanokat immár elzárással is büntethetik. A cél persze nem az, hogy a börtönök tele legyenek csövesekkel, a kötöttségeket nehezen viselő emberek számára azonban elrettentő erővel bírhat az ilyen büntetés.

A legforgalmasabb helyek azonban nemcsak életteret adtak eddig, hanem a hajléktalanok megélhetését is biztosították, hiszen koldulással jelentős összegeket tudtak itt összeszedni. Az aluljárók megtisztítása azzal fenyeget, hogy az utcalakók "láthatatlan övezetekbe" vonulnak vissza, és kikerülnek az ellenőrzés alól. A nyáron lelepleződött, hajléktalanok által elkövetett csepeli sorozatgyilkosság után a rendőrség hajléktalantelepek létesítésén kezdett gondolkodni.

3. csapás
Börtönbüntetés graffitiért
HATÁS: viták a túlzottnak tartott ítéletek miatt

A falfirkálás eddig is rongálásnak minősült, ám idén januártól a törvények már 20 ezer forint alatti kárnál is egyéves szabadságvesztés kiszabását teszik lehetővé. Az elmúlt hetekben vita bontakozott ki az ügyben, miután egy 23 éves mikepércsi graffitiző vonat elé vetette magát, mert nem akart börtönbe vonulni. Szabad bűnözőként kezelni az utcai művészeket? - kérdezték sokan, a kormány vasökölpolitikáját bírálva. Csakhogy az ügyben akkor is több minden sántít, ha nem nyitunk vitát rongálás vagy művészet témakörben.

1. Bár sok új graffitis ügy még nincs, az már látható, hogy a bíróságok első alkalommal általában nem szabnak ki letöltendő börtönt. A Szegedi Városi Bíróságon eddig egy jogerősen lezárult ügyet tárgyaltak, ott például figyelmeztetést alkalmaztak a három rendbeli rongáláson kapott falfirkálóval szemben. 2. A Mikepércsről származó fiatalember még tavaly január 19-én firkálta össze 26 debreceni épület falát, vagyis nála még nem alkalmazhatták a mostani szabályokat. 3. A bíróság azért volt ilyen szigorú, mert a férfi korábban már felfüggesztett börtönt kapott graffitiért. 4. Letöltendő börtönbüntetésre idén január 10-én ítélték, ám a verdikt ma sem jogerős. A másodfokú eljárás még meg sem kezdődött, nehezen érthető hát, miért éppen most kezdett el félni a börtöntől. Figula Ildikó, a Hajdú-Bihar megyei bíróság szóvivője lapunknak azt mondja, a fiatalember ellen zsarolás miatt is eljárást folyt. Az egy év négy hónapra ítélt férfi esete azonban egyedi, hiszen a graffitisekkel szemben a szigorítás ellenére is nehéz lesz fellépni. A bíróságok ugyanis csak akkor tudják elmarasztalni a falfirkálókat, ha előzetesen tetten érték őket, vagy ha önsorsrontó módon beismerő vallomást tesznek. Mindez azonban a legritkábban fordul elő.

4. csapás
A kábítószerlista kiterjesztése
HATÁS: 14 százalékkal több kábítószerrel való visszaélés
 

Idén Januártól tiltott szerré minősítették a mefedront, vagyis a Kati néven ismert kábítószert. A partidrogként használt szintetikus szert "porszívó-illatosítóként", "növényi tápsóként", "fürdősóként" az interneten is be lehetett szerezni, használata 2011-ig nem volt illegális. Összefüggésben állhat ezzel, hogy a Belügyminisztérium adatai szerint az előző év első feléhez mérten idén 14 százalékkal nőtt a kábítószerrel visszaélés bűncselekményét elkövetők száma, Győr, Somogy, Zala és Nógrád megyét leszámítva az egész országban jelentős az emelkedés.

A kormány új kábítószer-stratégia elfogadásával szeretné visszaszorítani a tiltott szerek terjedését, eddig ugyanis tehetetlennek bizonyult az úgynevezett designer drogokkal szemben. A droghálózatok tagjai újabban úgy kerülik el a felelősségre vonást, hogy újabb és újabb szintetikus szereket állítanak elő, s mivel ezek még nem szerepelnek a tiltólistán, szabadon lehet kereskedni velük. Miután a törvényhozók jó egy, másfél év múltán betiltják őket, a dílerek is leállnak velük, és már az újabb, még legális "találmányt" kezdik forgalmazni. Az új stratégia viszont a nyersanyagokat is tiltólistára helyezné, és vagyonelkobzással sújtaná a drogüzletek szereplőit.

+3 csapás
Dupla büntetés a harmadik erő-szakos bűncselekmény után
Emberölés: 17 százalékos növekedés
Testi sértés: 4 százalékos növekedés
Rablás: 10 százalékos csökkenés

A törvényalkotók abból indultak ki, hogy túl enyhék a hazai ítéletek, ezért súlyosbították a lehetséges büntetéseket. Ha például egy cselekmény kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel sújtható, akkor a bírónak öt évet kell kiszabnia, vagy meg kell indokolnia az enyhítést.

Illúzió azonban azt gondolni, hogy ettől a profik tömegesen térnek majd jó útra, ezért egy olyan szabályt is hoztak, amellyel az erőszakos többszörös visszaesőket kiemelik a társadalomból. A három csapás lényege, hogy ha valakit már legalább kétszer végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek erőszakos bűncselekmény miatt, harmadszorra a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha ez a húsz évet meghaladja, akkor az elkövetőre életfogytiglant kell kiszabni.

A három csapással érintett egyik első ügyben februárban született jogerős ítélet, egy szatírt két év hat hónap börtönre ítélt a kaposvári bíróság. A szigorítás óta egyetlen országos figyelmet felkeltő ügyben sem hirdettek ítéletet. Így talán a három csapástól függetlenül, de az első fél év adatai szerint az érintett bűncselekmények közül többnek is romlottak a mutatói. A gyilkosságok száma országosan 17 százalékkal emelkedett, ezért elsősorban Budapest és Borsod megye a felelős. A fővárosban az első fél évben 63 embert öltek meg, 2010 első felében viszont 40 gyilkosság történt, Borsodban pedig kilencről 15-re nőtt az életet erőszakosan kioltók száma. Négy százalékkal gyakoribbá vált a testi sértés is: az országos adatot három dunántúli megye dobta meg: Fejér (36%), Veszprém (14%) és Vas megye (14%). A rablások száma viszont csaknem mindenütt csökkent.

Persze az adatok gyakran becsapósak: nyolc százalékkal emelkedett például a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot elkövetők száma pusztán attól, hogy immár a pedagógusokat is fokozottan védi a büntető törvénykönyv.

Elvileg a szigorításoknak elrettentő hatásúnak kellene lenniük, ám aligha csodálkozhatunk azon, hogy a nehézfiúk nem lapozgatják a büntető törvénykönyvet, s a módosításával kapcsolatos jogászi vitákat sem kísérik figyelemmel. Számukra a szigorítások akkor válnak valóságossá, ha a híradók "kékfény" rovatába is bekerül egy-két elrettentően szigorú ítélet. Akkor derül ki, hogy valóban visszariadnak-e a bűncselekményektől, vagy az amerikai példát követik, és a lebukástól félve kegyetlenül igyekeznek majd eltüntetni a szemtanúkat.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / Élő Anita


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.