Oszsza meg másokkal is

Hernádi és a „nemzeti érdek”

Mint azt előző cikkünkben is írtuk, 2008 áprilisában Magyarországra látogatott Matt Bryza, az Egyesült Államok európai ügyekért felelős külügyi államtitkára. A diplomata azonban nem csak a magyar politikai élet szereplőivel, hanem a Mol vezetőjével, Hernádi Zsolttal is találkozott, akivel a Mol orosz kapcsolatairól, illetve az ausztriai Baumgartenben lévő gáztározóról is beszélgetett.
 

Kattintson és jöjjön velünk Moszkvába!

Hernádi a találkozóról tudósító távirat szerint azzal nyitott, hogy elismerte: április 1-én találkozott a Gazprom vezérével, Alekszej Millerrel. Azt viszont kategorikusan cáfolta, hogy a Molnak bármilyen köze lenne a Déli Áramlathoz. Amikor Bryza rákérdezett, hogy a Mol-Gazprom közös tulajdonban lévő SEP – amely a Déli Áramlat megvalósíthatósági tanulmányát volt hivatott elkészíteni – mit is csinál, Hernádi kezdte kényelmetlenül érezni magát, és csak annyit válaszolt: „megmondtam Millernek, hogy a Mol segít a tanulmány elkészítésében, de a kutatás még nem indult meg”. A követségi távirat azonnal megjegyezte, hogy Hernádi itt szándékosan félrevezette Bryzát, ugyanis a követségnek Veres János pénzügyminiszter már korábban elismerte: a tanulmány valójában létezik. A távirat szerint a kormány és a Mol egyaránt takargat valamit a Déli Áramlat kapcsán, ami sajtó találgatásai szerint egy közös Mol-Gazprom gáztározó lehet.

A követség némi élccel jegyezte meg: annak ellenére, hogy a Mol állítólag kimaradt a Déli Áramlat-üzletből, Hernádi lelkesen mesélt arról, milyen jó döntést hozott a kormány. A Mol-vezér szerint a Gazprom évi kétmilliárd dollárt takaríthat meg az új vezeték segítségével, ugyanis pont ennyi gázt lopnak el az ukránok a tranzit során.

Az ÖMV baumgarteni gáztározójáról a Mol-vezetőség elmondta Bryzának, hogy az elsősorban az információszerzés miatt fontos az oroszoknak. Mint arról a magyarok beszámoltak, Baumgarten forgalmának hatvan százalékát a Cipruson bejegyzett, Gazprom-tulajdonban lévő offshore cég, a Centrex ellenőrzi. Ezzel, és a közép-európai országok hosszútávú gázszerződéseivel Hernádiék szerint a Gazprom továbbra is fenn tudja tartani monopóliumát a térségben, hatékonyan megakadályozva a szabad piac kialakulását. Arra a felvetésre válaszolva, miszerint mi lenne, ha a Nabucco is csatlakozna a baumgarteni tározóhoz Hernádi csak annyit válaszolt: „talán igazi piac alakulna ki”.
 

Horvátország is fontos szerepet kapott volna a tervkben. Kattintson, és szomszédoljon velünk!

Hernádi végül beszámolt a Mol új, interkonnektorokkal kapcsolatos terveiről is. A Mol tervei szerint a hálózat segítségével a magyar vállalat válhat a térség gázelosztójává, ami a cégnek és az oroszoknak is jó, ugyanis a Gazprom sem akar egyedül Baumgartentől függeni. A Mol terve szerint a térség országai egyenként állapodtak volna meg az orosz gázóriással, majd a szerződésben rögzített mennyiséget a Mol szállította volna le nekik, természetesen tisztes haszonnal. A követség értékelése szerint ez a terv egyben azt is jelentette volna, hogy a Mol profitálhatott volna a legtöbbet a Nabucco esetleges kudarca esetén, miközben a magyar társaság szép tranzitdíjakat kasszírozhatott volna a kiszolgáltatott államoktól. A követség ezért óvatosságra intette Washingtont, ahonnan egyébként a Mol támogatást kért tervei megvalósításához.


A Molt nem érdekli a Nabucco

Mivel a követség érzékelte a gázvezetékkel kapcsolatos gondokat, 2008. május 9-én az amerikai misszióvezető hivatalos ebédre hívta meg a projektben résztvevők egy-egy képviselőjét, hogy további információkhoz jusson. Bayer Mihály Nabucco-nagykövet a találkozón beszámolt arról, hogy már több kormány is körözteti azt a kormányközi megállapodás-tervezetet, amelyet a magyar vezetés juttatott el számukra. Bayer ismét kifejezte elégedetlenségét Jozias van Aartsennel, aki az EU Déli Korridorért felelős koordinátoraként nem igazán követi az eseményeket, ráadásul kinevezése óta egyszer sem tudott időt szakítani arra, hogy találkozzon a magyar kormány különmegbízottjával. Bayer elégedetlenségéhez az ebéd alatt csatlakozott a többi résztvevő ország nagykövete is.

Amikor Hernádit arra kérték, hogy vállalati nézőpontból is elemezze a Nabucco ügyét, a vezérigazgató hosszasan beszélt a Mol legújabb terveiről, az interkonnektorokról. Végül előadásának végén érintőlegesen kitért a közös európai gázvezetékre is, megemlítve, nemrég találkozott két Európai Parlamenti képviselővel, akik megígérték neki, határozati javaslatban próbálnak majd több közösségi forrást szerezni a tervezet számára.
 

Hernádi Zsolt (j) nem habozott, amikor a Mol és Magyarország érdekei között kellett választani

A találkozó margóján a román nagykövet, Irina Comaroschi „illetlennek” nevezte a magyar kijelentéseket és a Mol lenéző magatartását a vezetékkel kapcsolatban. A holland ügyvivő azt jegyezte meg: könnyű a felelősséget Brüsszelre (és az egyébként holland van Aartsenre) hárítani, az osztrák nagykövet szerint pedig a Mol ambíciói a Nabucco-konzorcium vezetésére minden alapot nélkülöznek. Ráadásul az osztrák diplomata a magyar kormány felkészültségéről is lesújtó véleménnyel volt, megemlítve, hogy amikor február 29-én részt vett a magyar külügy Déli Áramlatról szóló tájékoztatóján, ott azt mondták neki, hogy Ausztria már aláírta a kormányközi megállapodást az orosz tervben való részvételről. „Ez egyszerűen nem igaz. Nem adtuk fel a Nabuccóval kapcsolatos terveinket”, jelentette ki a nagykövet, aki cáfolta azt is, hogy létezne a kormányközi megállapodás.

A nagykövetség már senkinek sem hisz Nabucco-ügyben

A találkozó utólagos értékelésében az amerikai nagykövet, April Foley leszögezte: hiába vet be mindent a Nabucco életben tartása érdekében Bayer Mihály, nincs elég politikai súlya és befolyása a kormány politikájának alakítására. A Mol azonban teljesen tanácstalanná tette a követséget. Foley úgy vélte, amíg nem ismerik a Mol pontos szerepét a Déli Áramlatban, addig nem valószínű, hogy Hernádiék bármit is tennének a Nabucco megvalósítása érdekében. A Mol ugyanis az interkonnektorok segítségével könnyedén elláthatja Közép-Európát orosz gázzal, miközben csinos hasznot zsebel be a Gazprommal megkötött üzletből és saját beruházásaiból. Foley szerint Gyurcsányra ebben az ügyben már nem lehetett számítani, mert a kormányfőt túlságosan is lekötötte a belpolitikai küzdelem és a kisebbségi kormány életben tartása.

forrás és szerző : kitekinto.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.