Oszsza meg másokkal is

A kormányfő a továbbiakban nem kíván tárgyalni a szakszervezetekkel a szolgálati nyugdíjjal, illetve a szolgálati törvénnyel kapcsolatban. Erről értesítette a rendvédelmi dolgozók érdekképviseletei fórumának vezetőjét Powell Pált Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő - tudta meg a Népszava. "Miniszterelnök úr világossá tette, hogy a kormány meghozta a nyugdíjrendszer biztonságba helyezéséhez szükséges döntéseket, és hogy közös célunk a rendvédelmi dolgozók jobb, méltóbb munka- és életkörülményeinek megteremtése, valamint az ehhez szükséges életpálya-modell kialakítása" - írta Szijjártó. Leveléből kiderül, hogy Pintér Sándor belügyminiszter "több körben is részletes tárgyalásokat folytatott a képviseletekkel, melyek alapján a vonatkozó jogszabály-tervezetek benyújtásra kerülnek majd a kormány elé". "Kérem kövessék továbbra is figyelemmel a hivatásos állománnyal kapcsolatos jogalkotói munkát" - tanácsolja a szóvivő. A Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) válaszában azt írta Szíjjártónak: "figyelmünk nem lankad, és az ősszel is minden törvényes eszközt igénybe fogunk venni a hivatásos állomány szerzett jogainak védelmében".

Friss hír az is, hogy az EU alapjogi biztosa elutasította az FRSZ beadványát a szolgálati nyugdíjakkal kapcsolatban. Az Európai Bizottság alapvető jogi biztosa, Viviane Reding lényegében az illetékesség hiányára hivatkozott, amikor visszadobta az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátások csökkentését, szociális ellátássá alakítását, vagy munkavégzésre való képesség esetén akár megszüntetését is lehetővé tévő alkotmánymódosítással szembeni panaszt. Reading ugyanakkor felhívta a figyelmet: amennyiben egy állampolgár úgy érzi, hogy alapvető jogait sérelem érte, az Európa Tanács mellett működő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat, amennyiben minden nemzeti jogorvoslati szintet kimerített.

Az FRSZ jogi álláspontja szerint az alkotmány-módosítás súlyosan sérti az Európai Unió Alapszerződését és Alapjogi Chartáját, valamint az EU Bírósága által következetesen alkalmazott jogelveket, ezek közül is különösen a jóhiszeműség, a jogbiztonság, a visszaható hatály tilalma és a szerzett jogok védelmének elveit. Mivel a kifogásolt szabályok alkotmányba foglalásával az Országgyűlés lényegében kizárta a sikeres hazai jogérvényesítés lehetőségét, így jogorvoslatot a szabályozással érintett közel 600 ezer magyar állampolgár csak a nemzetközi szervezetektől remélhet.

FRSZ tavasszal együttműködési megállapodást kötött a Magyar Helsinki Bizottsággal, mely közreműködik az emberi jogi bírósághoz benyújtandó kérelemminta kidolgozására. Ezt azonban csak akkor lehet végleges formába önteni, ha a szolgálati nyugdíjak megvonását vagy csökkentését ténylegesen lehetővé tévő törvényt is elfogadta az Országgyűlés. Erre az őszi ülésszakon kerülhet sor. Ettől függetlenül a Helsinki Bizottság és az FRSZ jogászai megkezdték az előkészítő munkát, hogy mielőbb benyújthassák az első beadványokat a strasbourgi bírósághoz.

Továbbra is elutasítják az új Munka törvénykönyvét

Továbbra is széleskörű az új munka törvénykönyve (Mt.) tervezetének elutasítottsága. Tegnap több száz tiltakozó munkavállaló észrevételeit juttatta el a vegyipari szakszervezet a parlamenti pártok frakcióinak. Székely Tamás, az érdekképviselet elnöke szerint a heves vitákat kiváltó tervezetre érkezett vélemények egyöntetűek abban, hogy komoly bércsökkenéstől lehet tartani és a dolgozók még kiszolgáltatottabbá válnak.

Ezzel még nincs vége a szakszervezeti akcióknak: szeptember 12-én hétfőn, az Országgyűlés őszi ülésének első napján a hat érdekképviseleti konföderáció közül négy élőláncos tiltakozó demonstrációt tart a Parlament előtti Kossuth téren és petíciót adnak át a pártok frakcióvezetőinek. Az érdekvédők azt sérelmezik: nem elég, hogy az elmúlt egy évben az Orbán-kormány a munkavállalókat sújtó intézkedések sorát hozta érdemi egyeztetés nélkül, a közelmúltban megszüntette az érdekegyeztetés eddigi háromoldalú - munkavállalók, munkaadók és kormány - fórumát, az Országos Érdekegyeztetési Tanácsot, hamarosan pedig a képviselők elé kerül az új munka törvénykönyve. Erről pedig csak látszategyeztetéseket folytat a kormány, miközben a jogszabály-tervezet számos ponton csorbítja a dolgozók jogait és szűkíti a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét is. A koncepciót elutasító MSZP elnöke, Mesterházy Attila például "cselédtörvénynek" minősítette a javaslatot.

Tegnap egyébként a szeptember 12-i demonstációból kimaradó Munkástanácsok elnökével, Palkovics Imrével egyeztetett Harrach Péter, a KDNP-frakcióvezetője, bár az erről kiadott sajtónyilatkozat alapján ez inkább udvariassági megbeszélés lehetett, mint egyeztetés. A jogszabály-tervezetet eközben vizsgálja az Európai Bizottság is: arra kíváncsiak, hogy az elfogadni kívánt jogszabály megfelel-e az európai uniós jognak. Erről múlt pénteken Andor László, a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős magyar biztos tájékoztatta a konföderációk vezetőit. Szükségesnek nevezte, hogy a magyar kormány az európai gyakorlattal egye¬zően folytasson háromoldalú egyeztetést a szociális partnerekkel.

A Pedagógusok Szakszervezetének vezetőségével találkozott tegnap egyébként Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is, bár a Galló Istvánné elnökkel folytatott megbeszélés témája nem az új munka törvénykönyvéről, mint inkább arról szólt, hogy az államtitkár szerint nem romlanak a közoktatási pozíciói a jövő évi költségvetésben.

forrás és szerző : V.J. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.