Oszsza meg másokkal is

A nagy kockázatot jelentő mezőgazdaságnak eddig sem szívesen adtak hiteleket a bankok, kivéve a megfelelő fedeztet kínáló tőkeerős agrártársaságokat, illetve az integrátorokat. A válság kitörése óta a korábbinál is nehezebben kaptak viszont kölcsönt a kisebb gazdaságok. A bankszektor szereplői szerint 2012-ben a rövid lejáratú, éven belüli, illetve éves forgóeszköz hitelezés teljesen befagyhat az ágazatot sújtó terhek, különadó, rögzített árfolyamú törlesztés, végtörlesztés miatt.

A hitelek tetszhalála nem egyformán érinti a mezőgazdaságot, mert a növénytermesztők kevésbé sínylik meg, mint az állattartók, vagy az élelmiszer feldolgozók - jellemezte a helyzetet Raskó György, agrárközgazdász. A versenyképes növénytermesztő vállalkozások, társaságok, magángazdák, inkább likvid tőkefelesleggel rendelkeznek, nem szorulnak hitelre - tette hozzá az agrárközgazdász.

A szakember szerint az állattartókon pedig a hitel sem segítene, mert a veszteséges termelés miatt amúgy sem éri meg a szektorba befektetni. Az élelmiszer-feldolgozó iparban, viszont, amely az uniós csatlakozás óta egy vesszőfutáson megy keresztül, súlyos gond a forgótőke hiány, katasztrofális következményekkel járhat a rövid futamidejű hitelek leállítása.

A bankok már most is irracionális mértékben fogják vissza az élelmiszeriparnak nyújtott forgóeszköz hiteleiket, ami annyit jelent, hogy az ágazat leépülése jövőre tovább folytatódik - jegyezte meg Raskó. Gazdasági növekedést sem a mezőgazdaságtól, sem az élelmiszeripartól nem vár 2012-ben az agrárközgazdász. A mezőgazdaság talán nem megy lejtmenetbe, stagnálni fog. Az élelmiszeripar termékeire lenne kereslet, de a finanszírozás hiánya miatt termelés visszaesésre kell számítani.

A hitelszűke mellett csapást mér az agrárágazatra a drasztikus minimálbér emelés is, hiszen a szektorban döntően minimálbéren foglalkoztatják a munkavállalókat. A növekvő bérköltségeket csak több ezres létszámleépítéssel teremtheti elő az ágazat.

Gőgös Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerint is idén a növénytermesztésben nem okoz gondot a hitelezés, mert jó volt a termés, keresleti piac alakult ki és az árak is magasak. A hitelképes vállalkozásoknak ezután sem lesz gondja. A kisebb termelők pedig faktorálással, előfinanszírozással jutottak pénzhez, hiszen decemberben, illetve az utóbbi két évben már októberben hozzájutottak az uniós támogatásokhoz. Idén azonban ez a forrás is bedugulhat.

Az őszi munkákban okozhat zavart, ha október közepéig nem érkezik meg a pénz a gazdák számlájára. Rengeteg támogatási szerződést azért nem tudnak a termelők kihasználni, mert nincs meg az önrész. A támogatások pedig jövőre tovább olvadnak majd, s hitelhez sem igen juthatnak az érintettek. Jövőre gondot jelenthet a fordított áfa bevezetése is, mert a havi 4 milliárd forintos likviditási lyukat üthet a növénytermesztésben, és egy havi kiesést kellene folyamatosan finanszíroznia a termelőnek, mert hiányozni fog az áfa a bevételéből.

Erre kellene főleg a kicsiknek rövid lejáratú forgóeszközhitel, s ha ez elmarad, sokan kerülhetnek bajba - említette Gőgös Zoltán. Ha az integrátorok, főleg a kisebbek, sem jutnak ilyen hitelekhez, nem tudják előfinanszírozni a gazdákat, akkor a rendszer is bedőlhet. A szakpolitikus úgy vélte, a minimálbér emelése a nagyjából 3 ezer agrárcég kétharmadát sodorhatja a csőd szélére, és ez több tízezer ember munkahelyét veszélyezteti.

Az élelmiszeripar számára nem most fagyott be a hitelezés, sokan csődbe is mentek már - közölte Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonaszövetség főtitkára. A malomipar két-három éve kénytelen alkalmazkodni az egyre tarthatatlanabb helyzethez - fűzte hozzá a szakember. A csődök nem csak a kisebb cégeket, de a szektor egyik másik vezető cégét is érintették.

A minimálbéremelés a malomiparban is gondokat okoz. Az ágazatban a romló körülmények miatt nem várható sem fejlesztés, sem termelésbővítés, legalábbis a száz százalékban magyar tulajdonú cégeknél.

Az EU-csatlakozás óta a legjobb mezőgazdasági külkereskedelmi mérleg

Az eddigi adatok szerint a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar talán az idén produkálja a legkedvezőbb export aktívumot, amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz - jelentette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára Békéscsabán, a Fidesz szövetségi rendszeréhez tartozó KPE-KPSZ Párt (kisgazdák) kelet-magyarországi megyei elnökeinek szóló tanácskozásán.

Minden évben 1-2 milliárd euró külkereskedelmi aktívumot teljesítettünk, s az idei első féléves számok azt mutatják, ez az export aktívum az idén lesz a legkedvezőbb. Időarányosan ugyanis, az első félévben már 18 százalékkal meghaladtuk a tavalyi, egyébként rekord külkereskedelmi aktívumot. Az államtitkár az MTI) beszámolója szerint utalt Orbán Viktor miniszterelnöknek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) elmondott beszédére, amely szerint stratégiai ágazat a mezőgazdaság Magyarországon. Ebből arra következtetett, hogy az ágazat szereplői a legmagasabb szinten is számíthatnak a kormány segítségre - tette hozzá.

Turi-Kovács Béla, a KPE-KPSZ Párt elnöke a békéscsabai kisgazda tanácskozásról szólva kijelentette: "az a célunk, hogy a szövetségen belül elinduljon egy olyan mozgás, amely a mostani kedvezőtlen tendenciát, amely az országon belüli támogatásban megmutatkozott, meg tudják fordítani, és meg tudjuk erősíteni azt a szövetséget, amelyhez tartozunk és hűségesen tartozni is kívánunk".

forrás és szerző : Bihari Tamás / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.