Oszsza meg másokkal is

A kétezres évek elején a számítógép nagy beruházásból, fontos értéktárgyból, a jövő jeléből rövid életű fogyasztási cikké vált. Az egyéves gépen már látjuk - és takargatjuk - a kopásokat, a második év végén elkezdünk gondolkodni arról, hogyan cserélhetnénk le a masinát. Egy négy-, öt- vagy hatéves gépet pedig hajlamosak vagyunk menthetetlen, kidobásra ítélt roncsnak tartani. Ezekből a gépekből előbb tartalék válik, majd próbálunk neki valami hasznosnak tűnő célt találni - hiszen milyen jó is, egy helyen lesznek a fotóink, filmjeink, tartja a virágot - végül lemondunk róluk, és be se kapcsoljuk többé.

Az érzésünk ebben az esetben megcsal. Egy takarékos operációs rendszerrel, egy villámgyors böngészővel könnyen életet lehet lehelni a régi gépekbe. Utána pedig nem kell nekik feladatot keresni, maguktól a helyükre kerülnek. Tulajdonképpen munkagépnek is jók, bármit meg lehet rajta írni, a helyesírás-ellenőrző beszél magyarul, háttérzenét pedig a YouTube-ról vagy a SoundCloudról tud szolgáltatni.

Csak az első lépés nehéz

Elsőre mégis komoly elszánás, kalandvágy kell a Jolicloud feltelepítéséhez - még ha a rendszer meg is könnyíti a döntést azzal, hogy hajlandó a megszokott, lassúcska Windows mellé települni - mert a rendszer főleg online erőforrásokat, netes alkalmazásokat futtat. A Google tesztelés alatt levő, forradalmi Chrome OS-éhez hasonlóan az agyát, a lelkét a számítási felhőben, a távoli adatközpontokban működő szervereken tartja. Levelezője a Gmail, ám ha ez nem tetszik, lecserélhetjük bármelyik másik netes levelezőre, elsődleges szövegszerkesztője a Google Dokumentumok, beépített játékait is az internetről nyitja meg.
 

Indul a felhős operációs rendszer
 

A rendszer felépítése miatt a Jolicloud telepítése kísérlet is: vajon el tudjuk-e végezni mindenféle dolgunkat a webes eszközökkel? Elérhetőek lesznek-e dokumentumaink, amikor szükségünk van rá, vagy wifit kell keresni, mobilnetet kell a gépbe dugni, ha használni akarjuk? Tudja-e majd kezelni a netezésre kitalált szoftver a nyomtatónkat, felismeri-e a pendrive-ot, meg tud-e nyitni egy iso fájlt, egy mkv filmet?

Internet nélkül is használható a felhőrendszer

A teszt kezdetekor feltett kérdésekre rendre igenlő válaszokat kaptunk. Netkapcsolat nélkül ugyan csak a gépre telepített szoftvereket érjük el, az internetet igénylő alkalmazások ikonjai kiszürkülnek, jelezve, hogy nem fognak elindulni. A VLC azonban továbba is lejátssza a letöltött filmeket, a zenelejátszó megnyitja a zenéinket, ha pedig feltelepítettük az OpenOffice-t, akkor szöveget is írhatunk. Ha pedig csatlakoztunk az internetre, akkor tényleg nincsenek korlátok: kéznél van a térkép, a szótár, az enciklopédia, a játékok garmadája. A Word és Excel fájlok megnyitása sem jelent gondot, sőt még chatprogram is van, igaz a más rendszerekről ismerős villogó üzenetjelzésre nem képes.
 

A nyitóképernyőt netbook-méretre optimalizálták
 

A linuxos alapoknak köszönhetően a hardverek kezelésével nincs gond, a zenefájlokra bökve már fel is csendül a dal, a lemezképeket külön meghajtóként nyitja meg, a videófájlokat pedig vagy a saját lejátszója, vagy a külön telepíthető VLC kezeli. A felhasználó üdvösen keveset találkozik a könyvtárakkal, nem kell azon gondolkodnia, hová rakta az adatait. Ha mégis valami letöltött anyagot keresünk a merevlemezen, akkor az alkalmazások között található fájlböngésző van segítségünkre, amivel még a Jolicloud mellett meghagyott windowsos partíció fájljait is kezelhetjük.

Valóban feltámad a régi PC

A Jolicloud legújabb verziója azzal büszkélkedik, hogy az igazán régi gépeken is működik. A rendszer beéri 384 megabájt memóriával (bár jobban örül a fél gigabájtnak), videokártyából pedig olyan példányokkal is boldogul, amelyeket már csak a múzeumban lehet látni. Igazi besárgult, pókhálós PC-re nem raktuk fel a szoftvert, egy több mint ötéves laptop lelassult Windows XP-je mellé azonban felmásoltuk a Jolicloudot.

A szoftver példásan rövid, húszperces telepítés után válik működőképessé. A felhasználót az iPad nyitóképernyőjére emlékeztető asztal köszönti, amelyen a telepített programok ikonjai vannak. Az asztal több lapra nyúlik el, lapozgatni kell, hogy az összes ikont végig tudjuk nézni. A rendszer legszembetűnőbb tulajdonsága a sebesség: a programok szempillantás alatt indulnak, a weblapokra egy másodpercet sem kell várni, még a Flash-videókkal, reklámokkal teli oldalak sem lassúak.
 

A játékok is az internetről jönnek
 

A számítógép bekapcsolása és leállítása sem vesz igénybe sok időt, alvó módból pár másodperc alatt kel fel a gép. Ez nem olyan, mint a gombnyomás után rögtön rendelkezésünkre álló tablet, nem tudja lekörözni az iPadet vagy az androidos táblagépeket, PC-ben viszont remek eredménynek számít.

A rendszer előnye, hogy bármilyen más gépről is elérhetjük asztalunkat, így az iskolai gépen vagy a szomszédnál is megszokott környezettel találkozunk: mindössze a my.jolicloud.com oldalon kell megadni a jelszavunkat.

Akad még csiszolnivaló

A windowsos reflexek csak egy esetben hátráltattak minket a Jolicloud használatában. Míg a Microsoft rendszerén megszoktuk, hogy a programokat duplakattintással indítjuk el, addig a Jolicloudban elég egyszer rábökni az ikonra - valószínűleg azért, hogy kényelmesen használhassuk majd a Jolicloudot tableteken, illetve okostévéken a közeli jövőben. A megnyíló programok többnyire csak böngészőablakok, igaz, a vissza gomb, a navigációs felület hiányzik belőlük. A teljes álcázás azért nem sikerült, ha magyarra állítjuk a rendszert, akkor a kamuflázs alatt bujkáló Chromium böngésző minden esetben felajánlja, hogy az idegennyelvű oldalakat lefordítja a Google segítségével.
 

Van választék: ma már minden feladatra találunk webes megoldást
 

Az egyetlen nehézséget a megfelelő alkalmazások összeválogatása jelenti. A Jolicloud beépített keresője nem túl jó, csak akkor dobja ki az egyes programokat, ha karakterre pontosan a nevüket írtuk be. Kulcsszavakra, funkciók neveire keresve nem mindig járunk szerencsével, ezen van mit erősíteniük a programozóknak.

Ez hiányzott eddig a világból

A Jolicloudot már korábbi cikkünkben is nagyszerűnek, mindenképp kipróbálandónak neveztük. Az azóta eszközölt javítások, a netbookok mellett a régi gépek támogatása pedig még jobbá tette a rendszert. A Jolicloud visszaadta a hitünket a közel egy éve a fiók mélyén pihenő régi laptopban, bebizonyítva, hogy kis odafigyeléssel ma is használható gépet lehet varázsolni belőle. Az is kiderült számunkra, hogy mára a webes szolgáltatások tulajdonképpen minden feladatra kínálnak megoldást, még olyan, korábban a PC-hez láncoltnak vélt területeken is találunk jó webes alternatívát, mint a videovágás, fotóretus vagy a prezentációk készítése. A Windows mellé is felrakható rendszer kipróbálását mindenképpen ajánljuk, ha pedig a számítógéppel ismerkedőknek, a Windows lassúságára panaszkodóknak kell valami, esetleg folyamatosan az interneten lógó ismerősnek akarunk segíteni, akkor a Jolicloud lehet a legjobb választás.

forrás és szerző : origo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.