Hatvan évvel ezelőtt, 1951. október 6-án kezdte el sugározni Münchenből magyar nyelvű adását a Szabad Európa Rádió. 42 évig dolgozott azon, hogy a polgári demokrácia értékeit közvetítse Közép- és Kelet-Európában.
Oszsza meg másokkal is
A második világháború után a Szovjetunió néhány év alatt hatalomra segítette a kommunista pártokat Kelet-Közép-Európában. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet terjeszkedés feltartóztatása érdekében 1947-ben egy olyan magánszervezet létrehozását kezdeményezte, amely a polgári demokrácia értékeit kívánta sugározni. 1949 májusában New York államban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot, amelynek osztályaiként megalakultak a Nemzeti Bizottmányok, 1949 decemberében pedig a Szabad Európa Rádió.
A közép- és kelet-európai szerkesztőségek elsősorban a nyugat-európai emigrációra támaszkodtak. A munkatársak verbuválásakor elsősorban a politikai nézetre figyeltek, és másodlagos szempont volt az újságírói kvalitás.
Izgatás és "Tinédzser parti"
A magyar szerkesztőség 1951. október 6-án Münchenből kezdte el adni egész napos műsorát. Az adásokat rövidhullámon sugározták, de vételét megnehezítették a zavarások, amelyeket a magyar kormány "rendelt meg" a Szovjetuniótól - amelyekért egyébként Moszkva jelentős összegeket számolt fel. A SZER a „különösen veszélyes ellenség” megjelölést érdemelte ki a pártvezetés részéről.
Jogi eszközökkel is küzdöttek a SZER ellen. A Legfelső Bíróság 1955-ben az alábbi döntést hozta: "A Szabad Európa Rádió adásainak zárt lakásban történő hallgatása csak akkor valósítja meg a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntettét, ha ez más jelenlétében történik, vagy pedig, ha a lakáson kívül tartózkodó személyek részére is lehetővé vált ezzel ezen rádióállomás uszító híreinek hallgatása, ezen utóbbi esetben azonban csak akkor, ha nemcsak az nyert tényként megállapítást, hogy a kívül levő személy tudta, hogy a lakásban a Szabad Európa rádiót hallgatják, hanem az is, hogy e rádióállomás milyen híreit hallotta.”
A belügyminisztérium, illetve a titkosrendőrség megfelelő részlegei folyamatosan lehallgatták és rögzítették az úgynevezett „ellenséges rádióadók” programjait. Ugyanebben az időben, a Szabad Európa Rádió lehallgatta és rögzítette a kelet-európai kommunista országok hivatalos rádióadóit. A felvételek legfontosabbnak ítélt műsorait és híreit kivonatolva leírták, és megküldték a szerkesztőségeknek, illetve távirat formájában Washingtonba – vélhetőleg a Külügyminisztériumba és a CIA-hoz. Washingtonból instruálták a rádiókat, miképpen válaszoljanak a vasfüggöny mögötti hírekre és propagandára.
Az OSA Archivumban az összes adás átirata megtalálható. A Szabad Európa Rádió teljes magyar rádiófigyelésének (angol nyelvű) leírása és katalógusa itt olvasható, kutatható:
http://www.osaarchivum.org/db/fa/300-40-8.htm
A SZER néhány, magyarul sugárzó nyugati rádióállomás mellett évtizedeken át sokaknak az egyetlen megbízható hírforrás volt. A 60-as évek második felétől egyre többen utazhattak Nyugatra. Sokan a SZER-ből értesültek arról, hogy milyen filmet, színdarabot érdemes megnézni, vagy melyik könyvet ajánlatos megvenni.
A SZER egyik legnépszerűbb műsora a Tinédzser parti volt, amelyet Cseke László - eredetileg Ekecs Géza - szerkesztett. Ebben hallhatták először a magyar fiatalok a beat és a rock világsztárjait, a Beatlest, a Rolling Stonest, az Animalst vagy a Pink Floydot.
Ellentmondásos szerep 1956-ban
A rádiólehallgatás fontos szerepet kapott az 1956-os forradalom idején: a vidéki forradalmi rádióadók híreinek követése lehetőséget adott a Szabad Európa Rádiónak arra, hogy mintegy magyar hírügynökségként működve, tájékoztatót adjon az ország különböző pontjain zajló eseményekről.
Az 1956-os forradalom leverése után visszatérő vád volt a rádió magyar osztálya ellen, hogy túlbuzgó munkatársai hamis reményeket keltettek a fegyveres felkelőkben, és akkor is kitartásra ösztönözték őket, amikor az orosz túlerővel szemben semmi esélyük nem volt.
Az egyik szerkesztő, Mikes Imre húsz évvel később nyilvánosságra hozott egy Budapestről kapott levelet: „Kedves Uram! Ön ma egy éve, 1956. október 28-án azt mondta Reflektorában, hogy ifjaink, ne tegyétek le a fegyvert! Az én fiam 21 éves volt, leendő orvos, szintén nem tette le. Most jövök a sírjától. Erről mit gondol, tisztelt Uram? D. Istvánné.”
Mint a későbbi vizsgálatok alátámasztották, a müncheni szerkesztőségből senki sem lelkesített a forradalom végnapjaiban, nem ígértek nyugati beavatkozást. A rádió sűrűn adott lapszemlét, ismertetett nyugati véleményeket, kommentárokat, amelyek között lehetett gyújtó hangú vélemény is, és a nyugati beavatkozás sürgetése vagy hiányának felemlegetése a hazai hallgatókban összekeveredhetett a rádió munkatársainak véleményével.
A SZER-t azzal is vádolták, hogy az amerikai titkosszolgálat, a CIA "meghosszabbított karja". Mivel ebben volt némi igazság - a CIA elemzői felhasználták a SZER szakértelmét és gazdag adattárát, sőt a SZER finanszírozása is a CIA-tól függött - ezen 1973-tól változtattak.
A rendszerváltás és a vég
A nyolcvanas években a rádiónak nagy szerepe volt a magyarországi demokratikus átalakulásban. A SZER-ben ismertették a szamizdatban publikált - elsősorban politikai-gazdasági tárgyú - cikkeket. Sok szerző a SZER-ben szólalt meg először.
Az évtized második felében a SZER hallgatottsága rekordokat ért el, és hozzájárult ahhoz is, hogy a hazai sajtó egyre kevésbé gyakorolt öncenzúrát. A rádió 1993. október 31-én sugárzott utoljára, vezetése úgy ítélte meg, hogy a SZER teljesítette küldetését.
A SZER megszűnése után a magyar szerkesztőség dokumentumainak másolatát az Országos Széchényi Könyvtár, míg a SZER kutatóintézetének anyagát (benne a magyar anyaggal) a Nyílt Társadalom Alapítvány/Közép-európai Egyetem kapta meg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
