Érdekes adalékokat olvashatunk ki a Wikileaks-táviratokból a nemzetközi harcigépeladások területén folyó konkurenciaharcról is. A helyi amerikai követségek számos országban figyelemmel kísérik a vetélytársak - így a Gripent gyártó svéd-brit konzorcium, a Saab-BAE Systems - próbálkozásait.
 

Oszsza meg másokkal is

 

Thaiföldi tárgyalásain 2010-ben Robert F. Willard admirális, az amerikai csendes-óceáni flotta főparancsnoka a thai kormány illetékeseivel a 2007-es Gripen-vásárlásról is eszmét cserélt - számolt be róla egy bangkoki követségi távirat.

Panitan Wattanayagorn, a thai kormány szóvivője arra hívta fel az admirális figyelmét, hogy a thai hadsereg számára nagyon fontos a technológiai transzfer. A thai királyi légierő, mint elmondta, azért választotta a Gripeneket a sokoldalúbb amerikai F-16-osokkal szemben, mivel Svédország jelentős technológiai csomagot is összeállított. Majdnem száz svédországi ösztöndíjat, logisztikai segítséget és fejlett kommunikációs rendszereket is ajánlottak a harci gépek mellé. A bangkoki amerikai követség korábban hazajelentette, hogy Oroszország is versenyben állt a thai vásárlásért, tucatnyi Su-30-as Szuhoj harci gépet adtak volna el, 250 ezer tonna fagyasztott baromfiért cserébe. Az üzlet nem jött össze, Thaiföld 2007 októberében hat Jas-39-es Gripent vett Svédországtól. A thai védelmi miniszter, Boonrawd Somtas a bangkoki amerikai nagykövetnek nem győzött magyarázkodni, mondván, neki semmi szerepe nem volt a döntésben.

Brazília 2012-ben dönt
Kőkemény lobbizás folyik a 2012-re várható, amerikai becslés szerint 5-9 milliárd dollár értékűnek ígérkező brazil üzletért. A Boeing F-18-as Super Hornetje a francia Rafale és a svéd Gripen harci gépekkel verseng. A brazil légierő a Hornet mellett voksolt. A brazil pilóták ugyanakkor egy korábbi tenderen kigolyózták a Lockheed Martin által kínált F-16-osokat, "túl réginek" és így nem versenyképesnek ítélték őket. A brazil pilóták legszívesebben F-35-össel, a Joint Strike Fighterrel repülnének, de gyorsabban kell lecserélniük a gépparkot, mint ahogy ez a típus elérhető lenne. F-16-osok vételét így legfeljebb az átmeneti időszakra fontolták volna meg. Lula da Silva brazil elnök a franciáknak ígérte az üzletet, de Sarkozy elnök látogatását követően az amerikaiakat azzal bíztatták: alacsonyabb költséggel és erősebb ellentételezési (offset) programmal a Boeing még versenyképes lehet.

Egy 2009. májusi keltezésű amerikai követségi távirat beszámol arról, hogy a svédek a Gripen legújabb változatát kínálják eladásra, felajánlva a technológia megosztását, s azt, hogy brazil cégek kezdettől részt vehetnek a termelési folyamatban. A svédek azt is hangsúlyozzák, hogy a Gripennel a különféle katonai szövetségektől "független" harci géphez juthat a regionális hatalmi ambíciókat dédelgető Brazília. A brazil elnökváltástól Washington az esélyek javulását várta, a Hornet mellett azóta kettőzött erővel lobbiznak. Clifford Sobel nagykövet 2010 decemberében azt szorgalmazta, ajánlják fel, hogy Brazília saját gyártású fegyverekkel szerelhesse fel az F-18-asokat.

Oslóban a Gripen vesztett
Norvégiában az amerikaiak kötöttek üzletet, mivel meggyőzték a norvég kormányt, hogy F-35-ös Joint Strike Fightert vegyenek. A helyi követség a tanulságokat levonva egy 2008. decemberi összegző táviratban reményét fejezte ki, hogy a vásárlás "dominóhatást" fejt majd ki más harcigép-üzletekre. Oslóban is a Gripen volt az egyik fő versenytárs, a gyártó cég, a Saab egyik fő érve az volt, hogy feleáron adják a Gripent, mint a JFS-t. Stockholm széles körben reklámozta ipari ellentételezési programját is. Norvég munkáspárti forrásoktól úgy értesült az amerikai követség, hogy sok telefont kaptak vidéki polgármesterektől, akik a Gripen vásárlás mellett kardoskodtak.

Washington ezt követően a Lockheed Martint arra ösztönözte, hogy ők is jobb PR-ral álljanak elő, s ebből a követség is aktívan kivette a részét. Az oslói kormány az üzlet létrejöttét követően erőteljesen hangsúlyozta, hogy a Gripen "nem volt versenyképes", megelőzendő a belpolitikai támadásokat, amelyek szerint amerikai politikai nyomásgyakorlásra döntöttek volna az F-35-ös mellett. Követségi megbeszélésen ugyanakkor elismerték, hogy egy tekintetben - az ipari ellentételezést illetően - a svéd ajánlat versenyképesebb volt. Norvégia már csak azért is az amerikai JFS-t választotta, írták egy amerikai táviratban, mivel a gép az Északi-sark térségében is üzemképes, ott pedig aggasztja a norvégokat a fokozott orosz katonai aktivitás.

Újdelhiből is rendszeresen jelent az amerikai diplomácia az indiaiak vadászgépvásárlási szándékairól. Az indiai légierő több mint 4,8 milliárd dollárt költhet, és sürgősen szüksége van új harci gépekre, az elöregedett szovjet MiG-ek lecserélésére - táviratoztak haza még 2008 márciusában. A Boeing F/A Super Hornetjei, a Lockheed Martin F-16-osai mellett a Mig-35, a svéd Gripen, a francia Rafale és az Eurofighter Typhoon gyártói is bizakodtak az indiai megrendelésben. Ugyanabban az évben, az újdelhi védelmi expo alkalmából valamennyi versenytárs kitett magáért. Mindkét nagy amerikai cég videószimulátorokkal rukkolt elő, míg a svédek "csak" néhány falra erősített képernyőn mutatták be, mit tud a Gripen. A franciák 43 védelmi céget vonultattak fel. A nagy indiai üzlet hírek szerint idén októberben realizálódik: a büdzsé közben már 10 milliárd dollárra nőtt, az indiaiak 126 harci gépet rendelnek, de már csak a Raphale és a Typhoon versenyez a finisben.

Gyanús cseh ügyletek
A csehek tíz gépet lízingeltek a Gripentől tíz évre, húsz milliárd cseh koronáért (egymilliárd dollár). A Wikileaks akták között szerepel egy 2009 márciusában kelt hosszú amerikai távirat a csehek legalábbis gyanús fegyverügyleteiről. Ezek közül is "a leghírhedtebb" a Gripenek ügye - írta az akkori ügyvivő. A csehek kezdetben 24 Gripent akartak vásárolni 60,2 milliárd cseh koronáért, mintegy 3 milliárd dollárért, de a nagy áradások után végül maradt a lízingelés. Az amerikai követség sajtójelentésekre hivatkozva jelentette, hogy a Saab/Bae 60 millió dollár kenőpénzt fizethetett. Michal Zantovsky szenátor jelentette a cseh rendőrségnek a megvesztegetési ajánlatot - az ő pártjának tízmillió koronát, mintegy félmillió dollárt kínáltak. A cseh rendőrség 2008-ban félretette az ügyet. A cseh lízing 2015-ben jár le, feltételezések szerint a korrupciós gyanú miatt kevés az esély a megújítására. A cseh-amerikai kapcsolatokat a későbbiekben nem a Gripenek ügye, hanem a rakétavédelmi rendszer körüli alkudozások határozták meg.

Bolgár, horvát remények
Washington Bulgáriában és Horvátországban is bizakodik, hogy nyélbe üthetnek valamilyen harcigép-üzletet. Egy Szófiából keltezett 2008-as táviratban megjegyzik, ha a bolgárok F-16-osok vásárlása mellett döntenek, ez egy generációra meghatározza az amerikai-bolgár kapcsolatokat, anélkül viszont "lyukas" marad a NATO déli védelmi renszere. Két aggodalmuk, hogy a bolgárok megtartják "lebénult és költséges" MiG-29-es flottájukat, netán a vonzó offsetajánlat miatt a svéd Gripen mellett döntenek. "Egyik sem áll az Egyesült Államok stratégiai érdekében" - írják.

A zágrábi amerikai nagykövet, Robert A. Bradtke 2007-ben arról küldött táviratot, hogy itt lenne az ideje a horvátokat lebeszélni arról, hogy harci gépeket vásároljanak. Horvátország okosabban tenné, ha inkább helikopterekre és szállítógépekre fókuszálna, vélekedett a nagykövet, de ha továbbra is ragaszkodnak harcigépek vásárlásához, ahogy nyilvánosan is bejelentették, akkor meg kell győzni őket, hogy az F-16-os a legjobb választás. A Gripen, mutatott rá, máris "agresszív marketing kampányt" folytat Zágrábban. A nagykövet azt javasolta, hogy a lengyel és a magyar példát ismertessék meg a horvát kormánnyal. "A Gripen-F-16-os szembenállás nem új, értékes tapasztalatokat szereztük a lengyel F-16-os vásárlás, és a magyarországi Gripen-beszerzés kapcsán. A horvátoknak tisztában kell lenniük a harci gépek karbantartásának tényleges költségeivel, és a vásárlás kihatásaival büdzséjükre." Horvát katonai vezetőket abban az évben mindenesetre washingtoni és tampai tapasztalatcserére vittek.

Sokat vitatott magyar vásárlás
A magyar Gripen-ügyletről már csak múlt időben szólnak az amerikai táviratok. A 2006-os választások előtt írt elemzésében Philip Reeker ügyvivő példaként hozta fel a Fidesz kiszámíthatatlanságára. "Az Orbán-kormány időszakában meghozott döntés, hogy Gripen harci gépeket vásároltak, korlátozott haszonnal járt Magyarország európai uniós kapcsolataiban, és semmiféle hasznot nem hozott a NATO-tagságot illetően" - írta a nagykövet-helyettes, hozzátéve: a Gripen-ügylet "nyugtalanító emlékeket idéz fel arról, hogy a Fidesz mindig képes meglepetéseket okozni".

A Fidesz húsz évét összefoglaló jelentésében, 2008 áprilisában April Foley nagykövet már hajlamosnak mutatkozott fátylat borítani a rossz emlékű Gripen-döntésre. "A Fidesz figyelemreméltó eredményességgel javította kapcsolatait a transzatlanti közösséggel" - vélekedett Foley. A nagykövet beszámolójából megtudhatjuk, hogy az ellenzéki pártvezér azt mondta neki, már szánja-bánja, hogy nem az F-16-osok mellett döntött. "Orbán - magánbeszélgetés során - elismerte, hogy milyen károkat okozott saját reputációjának és pártja amerikai kapcsolatainak, egyrészt a Gripen-vásárlással, másrészt pedig azzal, hogy megvétózta az Irakban állomásozó magyar kontingens továbbszolgálását. Az elmúlt években a Fidesz-elnök robusztus atlantista külpolitikai irányvonalat alakított ki - a NATO-bővítéstől az energiabiztonságig számos kérdésben" - írta Foley.

Talányos Gripen-beszerzés
Magyarországon a rendszerváltást követően kezdtek aktivizálódni a nyugati repülőgépgyártó cégek. 1990-ben vett először részt két F-16-os a kecskeméti repülőnapokon, 1991-ben Taszárra már a Thunderbirds F-16-os köteléket vonultatták fel. A Moszkvát terhelő államadósság fejében 1993-ban érkezett 28 orosz Mig-29 nem oldotta meg a légierő modernizálásának problémáját. A svéd Gripenekről 1995-ben Horn Gyula akkori kormányfő írt alá először elvi együttműködési nyilatkozatot a Saab cég elnökével, ám a NATO-csatlakozási tárgyalások miatt a tender kiírását elhalasztották.

Az Orbán-kormány eleinte halogatta a vásárlást, 1999-ben inkább 14 MiG 29-es korszerűsítéséről írtak alá megállapodást a német Daimler-Chrysler képviselőivel. 2000-ben árajánlatot kértek F-16-os, illetve F-18-as használt amerikai harci gépekre. 2000 decemberében a Saab/BAe Systems 24 Gripen eladására tett ajánlatot, ellentételezéssel kiegészítve. 2001 februárjában a nemzetbiztonsági kabinet használt F-16-osok beszerzése mellett foglalt állást. A svédek 24 Gripen lízingelését vetették fel. Török és belga ajánlat is érkezett, egyaránt F-16-osok bérlésére. A HM 2001. szeptember 4-én F-16-osok beszerzését javasolta. Bár mindenki biztosra vette, hogy amerikai gépek érkeznek, Orbán Viktor az utolsó pillanatban mégis a Gripen mellett döntött.

2001. szeptember 10-én 14 JAS 39A/B típusú repülő lízingelését jelentették be - az amerikaiak legnagyobb megdöbbenésére. A Medgyessy-kormány 2003-ban módosítani kényszerült a szerződést, hogy NATO-kompatibilis, légi utántöltésre alkalmas Gripenek érkezzenek. A számla végösszege 160 milliárdról 240 milliárd forintra nőtt. 2006 márciusa és 2007 decembere között szállították le a 14 modernebb, JAS 39 EBS HU típusú Gripent.

Csehországban 2007 nyarán robbant ki a Gripen-beszerzés körüli korrupciós botrány, amelynek magyarországi szálai is lehettek. Több vizsgálat után sem tudni, mi állt Orbán 2001-es váratlan döntésének hátterében. Jeszenszky Géza akkori washingtoni nagykövet 2002-es (2005-ben nyilvánosságra került) jelentésében azt írta: "a döntés megzavarta a térségbeli amerikai stratégiai-gazdasági terveket". Orbán lépését Washington "cserbenhagyásként" értelmezte, Magyarország a modell-szövetséges pozíciójából hirtelen a sor végére került.

forrás és szerző : NÉPSZAVA-összeállítás /


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.