Oszsza meg másokkal is
Még mindig Merkel
David Merkel amerikai helyettes külügyi államtitkár 2008. szeptemberi látogatásán szinte egyetlen téma dominálta a magyar kormánnyal folytatott megbeszélések: a Nabucco és a Déli Áramlat. A hazai politikusok – Németh Zsolt kivételével – egytől-egyig azon a véleményen voltak, hogy Magyarországnak szüksége van a diverzifikációra, azonban a korlátozott ellátási lehetőségek miatt mind a Déli Áramlatban, mind a Nabuccóban részt kell vennünk. Németh azonban úgy vélte: a magyar kormánynak azonnal ki kell szállnia az orosz vezeték tervéből, és amerikai segítséget kért ahhoz, hogy a Nabucco tervét az európai politikai színpadon is életben lehessen tartani.
Kattintson és nézzen szét az Egyesült Államokban!
Gyurcsány Ferencék ekkor már eldöntötték: ha törik, ha szakad, Budapesten Nabucco-csúcs lesz. A kormány ezzel is engedni akart annak a hatalmas amerikai nyomásnak, amely az új gázvezeték-tervvel kapcsolatban nehezedett már évek óta Magyarországra. Banai Károly, Gyurcsány külpolitikai főtanácsadója Merkelnek megerősítette: reményeik szerint a 2009-es találkozón ígéretet kaphatnak majd Azerbajdzsántól és néhány közép-ázsiai államról a Nabuccóhoz szükséges gáz biztosítására. Magyarország elkötelezettségét a kormány szerint az a parlamenti határozat is erősítette, melyben a képviselők kijelentették, hogy a Nabucco lesz az elsődleges prioritás, a Déli Áramlat pedig a második, ráadásul Gilyán György külügyminisztériumi államtitkár véleménye szerint Gyurcsány kaukázusi útja is a kormány Nabucco-pártiságát jelezte. Az amerikaiak azonban csalódottan vették tudomásul, hogy hiába az összes ígéret, amit Budapestről kapnak, a Déli Áramlattal kapcsolatos tárgyalások sokkal gyorsabban haladtak előre, mint a közös európai vezeték tervei.
Göncz Kinga Washingtonban: hányszor kell még elmondani ugyanazt?
A magyar külügyminiszter a 2008-as ENSZ-közgyűlés margóján tett egy rövidebb utat az Egyesült Államokban, és találkozott Condoleezza Rice akkori amerikai külügyminiszterrel is. Az amerikai célokra jellemző volt, hogy a Rice számára készített felkészítő anyagban egyetlen témáról volt szó: az energiabiztonságról . A követségi távirat elismerte, Magyarország két fontos területen is nagyot lépett előre: végső fázisukba jutottak a vízummentességről szóló tárgyalások, illetve döntés született arról is, hogy Pápára költözik majd a NATO stratégiai légi szállítási ezrede, ami a Szekeres Imre vezette Honvédelmi Minisztérium egyik legnagyobb álma volt. April Foley szerint ezek az eredmények örvendetesek voltak, azonban a Déli Áramlat ügyében továbbra is sulykolni kell: Magyarország nem kötelezheti el magát az orosz terv mellett.
Kattintson és látogasson velünk Grúziába!
A követség pozitív fordulatként értékelte, hogy az Országgyűlésben létrejött a Nabucco-bizottság, ugyanis ennek segítségével az ellenzék is betekintést nyerhetett a gázvezeték-tervekkel kapcsolatos kormányzati anyagokba. Az új fórum az létrejötte amerikai remények szerint azért is előnyös volt, mert így folyamatosan napirenden lehetett tartani a gázvezetékek ügyét, amivel folyamatosan piszkálhatták a Gyurcsány-kormányt. A távirat említést tett arról is, hogy Magyarország Nabucco-nagykövete, Bayer Mihály is Gönczcel tart majd Washingtonba, így Rice pontos információkat kaphat majd a magyar elképzelésekről. Foley jellemzése szerint Bayer keményen dolgozik, azonban megviseli az EU lagymatag állásfoglalása, ugyanakkor bizakodóan néz a jövőbe, mert szerinte az év végére véglegesíteni lehet majd a vezetékről szóló kormányközi megállapodást, ami lehetővé tenné a Nabucco kivitelezésének tényleges megkezdését, így nem lenne hiábavaló az állam- és kormányfők útja a magyar fővárosba.
Az összes előrelépés ellenére az amerikaiak továbbra is aggódtak a Déli Áramlat miatt , aminek előkészítése a rendelkezésükre álló információk szerint szintén jól haladt. Foley attól tartott, hogy Gyurcsány pont a Nabucco-csúcs előtt jelent majd be valamilyen látványos eredményt az oroszokkal folytatott tárgyalások eredményeként, így téve súlytalanná a saját maga által szervezett összejövetelt. A követség ezért arra kérte Rice-t, hogy ő is ismét mondja el Göncz Kingának: az energiabiztonság fontos transzatlanti prioritás, és a Déli Áramlat megvalósítása érdekében tett minden lépés a magyar kormány által szervezett Nabucco-csúcs sikerességét ássa alá.
Gyurcsány Bakuban – de mi lesz az oroszokkal?
A következő nyilvánosságra hozott, 2008. november 24-én kelt táviratban a budapesti követség beszámolt Gyurcsány Ferenc bakui útjáról, ami szintén szolgált meglepetésekkel az amerikaiak számára. Foley nagykövet értékelte, hogy Gyurcsány egyre jobban a Nabucco mellé állt, „nem pusztán üzleti vállalkozásnak, hanem egy komplex biztonságpolitikai kérdésnek” nevezve a vezetéket, és egyben felszólította az EU-t, hogy alakítson ki intenzívebb kapcsolatokat a Kaszpi-tenger parti államaival.
Kattintson és nézzen szét Azerbajdzsánban is!
Természetesen nem Gyurcsányra vallott volna, ha a miniszterelnök nem tesz egy lépést az oroszok felé is. Bakuban ezért kijelentette: egy olyan háromoldalú energetikai partnerséget kell létrehozni a térségben Oroszország, a kaszpi országok és az EU között, amely a lehető leghatékonyabbá teszi az energiaforrások kihasználását. Ez a kijelentés némi megdöbbenést keltett a követségen, ezért Foley-ék gyorsan megkérdezték Bayer Mihályt arról, vajon mit is akart ezzel mondani a miniszterelnök. Bayer nem győzött szabadkozni a kijelentések kapcsán, és elmondta: Gyurcsány rögtönzött, és csak az érdekek kölcsönös elismerésére utalt, semmiképpen sem egy formalizált háromoldalú együttműködésre tett javaslatot. A Nabucco-nagykövet egyben biztosította az amerikaiakat arról is, hogy Magyarország továbbra sem tervezi ilyen háromoldalú egyeztetések megkezdését, nem fogja meghívni az oroszokat a januári Nabucco-csúcsra, illetve megerősítette, hogy a magyar kormány a megelőző hónapokban semmilyen egyeztetést sem folytatott a Déli Áramlattal kapcsolatban az oroszokkal.
A követségi jelentés szerint az ellenzék nem volt ilyen bizakodó. Ahogy azt az amerikai diplomatáknak Balla Mihály, a Fidesz képviselője elmondta: a jobboldal attól tart, hogy Gyurcsány bejelentése egy Déli Áramlattal kapcsolatos eredmény előjele lehet. Az ellenzék azt sem értette, hogy a jó posztszovjet és orosz kapcsolatokkal rendelkező Gilyán György (leendő moszkvai nagykövet) miért ment Gyurcsánnyal Bakuba, Balla véleménye szerint ugyanis Gilyán részvétele azt sejteti: Gyurcsány valamire készül Moszkvával közösen.
Foley nagykövet nem írt kedvezően a magyar miniszterelnök útjáról, amely szerinte azt fejezte ki, hogy Nabucco Magyarország számára továbbra is csak „egy”, és nem „a” prioritás, ráadásul az oroszokhoz intézett magyar felhívás is aggodalomra ad okot. Az amerikai vélemény szerint Gyurcsány szeretne egy sikeres Nabucco-csúcsot szervezni, azonban nem érti meg, hogy bármilyen orosz részvétel az összejövetel alapvetően ássa alá a – magyar kormány által is osztott – legfontosabb célokat.
Nagy volt a készülődés
Az amerikai nagykövetség 2008. december 15-én kelt táviratában tájékoztatta Washingtont a Nabucco-csúcs előkészületeiről, amelyek még a rendszerint kritikus diplomaták szerint is jól haladtak. Bayer Mihály december 10-én tartott tájékoztatót a budapesti diplomáciai közösség számára az elért eredményekről. A nagykövet elmondta: a magyar kormány célja egy olyan találkozó lebonyolítása, amely politikai szinten is határozottan állást foglal a vezeték megépítése mellett, és egyben elindítja a párbeszédet a még leküzdendő problémák megoldásának irányába. Bayer megerősítette azt is: a csúcs lehet a végső lökés a Nabuccóról szóló kormányközi megállapodás számára is, ugyanis a végleges szöveget már korábban megküldték a partnerek számára. Azt ugyanakkor a nagykövet is elismerte, hogy a siker egyáltalán nem biztos, mert „az európai fővárosok két hétre be fognak zárni a karácsonyi és újévi szünet miatt”.
Az amerikai követség örömmel vette tudomásul, hogy Magyarország jól halad a szervezési munkákkal, de felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok könnyen alulreprezentált lehet a csúcstalálkozón, elsősorban a Bush-Obama kormányváltás miatt. A követség ezért azt kérte Washingtontól, gondoskodjon a megfelelő szintű képviseletről.
Kiálltak a magyarok mellett a brüsszeli pletykákkal szemben is
Az amerikai támogatás és a szokatlan belpolitikai egység ellenére sem volt egyszerű dolga a Gyurcsány-kormányak a csúcs megszervezésével, amelyet több nemzetközi pletyka is nehezített. Brüsszelben ugyanis egy szóbeszéd kapott lábra, miszerint Magyarországon a csúcsnak nincsen ellenzéki támogatása. April Foley ezért egy külön táviratot küldött Washingtonba hogy megerősítse: nem csak a kormány, hanem az ellenzéki Fidesz is kiáll a közös európai gázvezeték, és az annak megvalósítása érdekében szervezett konferencia mellett.
Kattintson és nézzen szét Moszkvában is!
A követségi távirat megerősítette: a 2009. januári gázválság csak tovább erősítette a többpárti konszenzust a Nabucco szükségességéről. Foley-nak Németh Zsolt határozottan megerősítette, hogy a Fidesz is érdekelt a konferencia sikerében, ugyanis az energiaforrások diverzifikálása az ellenzék szerint is létfontosságú.
Mint azt a diplomáciai jelentésből is tudhatjuk, a csúcs előtt számos nehézséggel kellett szembenéznie a magyar kormánynak, elsősorban a brüsszeli ellenkezést és a kétségeket kellett legyőzni. Bayer Mihály is megemlítette az amerikaiaknak, hogy a Bizottság meglehetősen lagymatag módon viszonyul a témához, és mind Jozias van Aartsen különmegbízott, mind Andris Piebalgs energiaügyi biztos hozzáállása hagy némi kívánnivalót maga után.
Célegyenesben az előkészületek
A Gyurcsány-kormány számára rendkívül fontos volt a Nabucco-csúcs sikeres megszervezése, ugyanis ezzel egy olyan jó pontot szerezhettek Washington szemében, amelynek az orosz kötődései miatt folyamatosan kritizált magyar miniszterelnöknek nagyon szüksége volt. Ezt látták a budapesti amerikai diplomaták is, és bár korábbi gyanakvásukat ekkor sem veszítették el, mégis óvatos optimizmussal néztek a januári találkozó elé. Azt azonban Foley-ék is látták: a legfontosabb kérdés a résztvevő országok képviseletének a szintje. Azt ugyanis mindenki tudta, hogy ha a legfontosabb állam- és kormányfők nem jönnek el, akkor az egész találkozónak nem lesz sok értelme.
Cikkünk holnapi folytatásából kiderül, végül kik jöttek el Budapestre, és hogyan vélekedtek a csúcsról az amerikai nagykövetségen.
forrás és szerző : kitekinto.hu
Az eredeti írás itt olvasható
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
