Az egyeztetést később folytatják - derült ki azután, hogy öt, korábban sztrájkot hirdető szakszervezet és a kormány képviselői a Nemzetgazdasági Minisztériumban tárgyaltak a Munka Törvénykönyve módosításáról, a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjról, illetve az országos érdekegyeztetési rendszer átalakításáról.
 

Oszsza meg másokkal is

A megállapodás nélkül véget ért találkozó után Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár azt mondta: világosan látni kell, hogy az ország nehéz helyzetben van, egyszerre kell az államadósságot csökkenteni és a foglalkoztatás bővülését hozó gazdasági növekedést beindítani. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a Munka Törvénykönyve átfogó módosítását ősszel terjesztik a parlament előtt, "a nyár folyamán érdemi tárgyalásokat folytatnak az érintettekkel".

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke ezt reménykeltőnek nevezte és - mint mondta - szeretné, hogy amíg a tárgyalások nem zárulnak le, addig a kormány nem tenne újabb indítványokat a Munka Törvénykönyve módosításra, illetve a nyugdíjrendszer átalakítására. Gaskó szerint az egyik leginkább vitatott pont a háromoldalú érdekegyeztetés fenntartása volt, szerinte az OÉT megszüntetésével és a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács létrejöttével "hiány keletkezik a versenyszférában" a munka világát érintő háromoldalú egyeztetésre.

Már önmagában az is érdekes, hogy ezekben a kérdésekben csak öt szakszervezettel egyeztetett a kormány. Áprilisban is hasonló helyzet alakult ki, Orbán Viktor miniszterelnök akkor két konföderációval tárgyalt a munkavállalókat érintő változtatásokról, egyik nap Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével, a következő alkalommal pedig Gaskó Istvánnal. A többi érdekvédelmi tömörülés ragaszkodott az akkor még törvényes, háromoldalú fórumhoz. Az sem világos, mit ért az államtitkár egyeztetésen. Azt, hogy továbbra is a négy szakszervezettel és Ligával tárgyalnak majd, vagy a többi konföderáció vezetőjét is bevonják a vitába.

Az pedig nem jelent vigaszt, ha a kormány nem tesz újabb indítványokat a Munka Törvénykönyvének módosítására. Valójában ugyanis nehéz elképzelni hogyan lehetne még fokozni a tervezett szigorításokat, hiszen a többi között a próbaidő hosszát 3-ról 6 hónapra emelnék, a túlórapénz kifizetését pedig megtagadhatná a munkáltató. A nyugdíjrendszer átalakításáról is döntöttek már. Annak egyes elemeit az új alkotmány is tartalmazza, Orbán Viktor miniszterelnök pedig januárban már kijelentette: korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba.

A törvényekről ősszel döntenek, de aligha van arra esély, hogy az elmúlt egy év egyeztetési gyakorlatán változtatnának, és érdemi tanácskozásra lehetne számítani. A szociális konzultációval kapcsolatban Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője éppen tegnap jelentette ki a parlamentben: a legfontosabb és leggyorsabb egyeztetési forma, ha megkérdeznek minden választópolgárt. Korózs Lajos, az MSZP elnökségének tagja viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy hétmillió ember nem vett részt az együttműködés látszatának fenntartására hivatott szociális konzultáción.

Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.