Oszsza meg másokkal is
„Mindnyájan Pintér Sándor kezében vagyunk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a jobboldali értelmiségieknek szervezett június 5-i kötcsei találkozón, a kormánya célkitűzéseiről, a ciklus második felében megvalósítandó programról szóló előadásában, hogy újabb, fontos feladatot kíván a belügyminiszterre bízni.
Kormányzati források a Hírszerzőnek egybehangzóan azt állították, a miniszterelnök kötcsei kijelentése nem volt retorikai túlzás, Pintér valóban olyan feladatot kapott, amin szerintük a kormány sikeressége múlhat. Ugyanis a Fideszben az államadósság csökkentése és az adórendszer átalakítása mellett a gazdaságilag aktívak és passzívak arányának megváltoztatása, a munkaerőpiacról kiszorultak nagy hányadának visszaterelése a legfőbb célkitűzés – ettől várják az állami kiadások csökkenését, sőt, a romák és nem romák közti feszültségek enyhítését is.
Orbán az idézett mondattal Kötcsén arra a májusi bejelentésre utalt, mely szerint július elsejétől a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a Munkaerő-piaci Alapból (MPA), és a belügyminiszter irányítása alatt létrejövő új Közmunkaalapba helyezik, tehát Pintér felügyeli ezentúl a közmunkaprogramokat is. Az erről szóló, múlt héten megjelent kormányhatározat szerint a Belügyminisztériumban (BM) közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárt neveznek ki. Egyelőre nem nevezték meg, kit jelölnek a posztra, a Hírszerzőnek nyilatkozó kormányzati források pedig csak annyit közöltek, hogy egy nyugalmazott dandártábornok, Pintér egyik korábbi munkatársa fogja ellátni a feladatot.
Ide egy rendőr kell
„Szakítani kell azzal a rendszerváltáskor az állam és a társadalom között létrejött hamis kompromisszummal, mely szerint a gazdasági átalakulás megúszható fájdalmas intézkedések nélkül. Ennek a kompromisszumnak az eredménye, hogy több százezer vagy millió munkaképes embert engedtek el idő előtt nyugdíjba vagy százalékoltak le. Ez fenntarthatatlan, ha minden marad a régiben, akkor arra rámegy az egész ország” – magyarázta az egyik fideszes parlamenti képviselő, hogy miért van szükség a közmunkáztatás és a szociális rendszer radikális átalakítására.
Több kormányzati forrás is megerősítette, a kabinet leszámolt azzal a főleg kis helyi projektekre, az önkormányzatokra és a pályázó civil szervezetekre épülő modellel, amely az utóbbi években – a kormánypolitikusok szerint pazarlóan és sikertelenül – meghatározta a közmunkáztatást. Források szerint Pintér tárcája hetek óta dolgozik az új programon, elsősorban a szisztéma központosításán.
A Hírszerzőnek nyilatkozó fideszes kormánypolitikusok becslései szerint a belügyminiszter felügyelte közmunkáztatás 200-300 ezer embert mozgat majd meg. Pintér részben a ma is működő programok hatékonyságának javítását, részben nagy munkaerő-igényű regionális projektek előkészítését kapta feladatául.
„Hatalmas logisztikai kihívás több százezer embert mozgatni, lehetőleg nagy projektek révén számukra munkát szervezni, ami csakis egy jól szervezett és irányított hierarchikus rendszerben képzelhető csak el. Erre az egykori rendőr Pintér alkalmasabb, mint egy közgazdász vagy egy minisztériumi bürokrata” – mondta a Hírszerzőnek egy, a döntés hátterét ismerő, neve elhallgatását kérő államtitkár, hogy miért nem a Nemzeti Erőforrás Minisztériumára vagy két gazdasági tárca valamelyikére bízták a feladatot.

Jönnek a közmunkatáborok?
Fotó: Fazekas István
Egy másik kormányzati forrás szerint a belügyminiszter szervezte munkák sokban hasonlítanak majd az 1930-as években a gazdasági válságból az Egyesült Államokat kivezető New Deal nevű program közmunkaprojektjeihez. Érdeklődésünkre az egyik államtitkár azt sem zárta ki, hogy Pintér feléleszti az előző rendszerben megálmodott Duna-Tisza csatorna tervét is.
Az amerikai példa
|
A New Deal nevet a demokrata Franklin D. Roosevelt amerikai elnök politikája viselte 1933 és 1939 között. Roosevelt reformjainak egyike a Polgári Tartalék Hadtest megalakítása volt. Ebbe munkanélküli fiatalok jelentkezhettek, és ingyenes étkezést, szállást, egyenruhát és napi egy dollár zsebpénzt kaptak. Táborokban éltek, amelyeket a hadsereg tartalékos tisztjei vezettek.
A program 6 éve alatt közel 3 millió embert vontak be a központilag szervezett közmunkaprogramokban. A legjelentősebb projekt a Tennessee völgyének helyreállítása volt, mert a folyó melletti földeket a gyapottermeléssel korábban kimerítették. A közmunkások talajjavítással, folyószabályozással, villamos erőművek építésével élesztették újjá a régió gazdaságát.
|
Olcsó és fegyelmezett munkaerő
„Olyan embereket kell majd munkára bírni, akik az utóbbi 10-15 évben nem, vagy csak időközönként dolgoztak, tartani kell a fegyelmet” – beszélt a BM terveiről az egyik kormányzati forrás, aki szerint ezekben a programokban fogják alkalmazni a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt visszahívott volt rendvédelmi dolgozókat is. Igaz, a megkérdezettek közül senki nem tudta megmondani, hogy milyen lesz pontosan a jogállásuk, feladatkörük vagy mi lesz az elnevezése ezeknek a munkafelügyelőknek.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban jelezte, hogy már júliustól újabb, kísérleti közmunkaprogramok indulnak. A konvergenciaprogramból kiderül, hogy a kormány elsősorban ár- és belvízvédelemhez, a közutakon, a vasúton, állami erdőterületeken, illetve az energiatakarékossághoz kapcsolódó munkáknál alkalmazna közfoglalkoztatást. A közmunkások várhatóan gátakat és víztárolókat, belvízelvezető csatornákat építenek majd.

Pintér Gyöngyöspatán - jön a kemény kéz politikája?
Fotó: Túry Gergely
A közfoglalkoztatás új szabályait lefektető törvényjavaslatot a múlt héten terjesztette be a kormány, a javaslatot Pintér Sándor jegyzi. Ennek értelmében létrejön az úgynevezett közfoglalkoztatási jogviszony, amely eltérhet a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói jogviszonytól.
A tervezetből az is kiderül, hogy a jövőben nem kell a lakóhelyen biztosítani a közfoglalkoztatási lehetőséget, hanem akár több órás utazási idő esetén is el kell vállalni a munkát az érintettnek. Ennek megfelelően ingyenes szállást és étkezést kell biztosítani annak a közfoglalkoztatottnak, akinek az oda-visszaút több lesz 6 óránál.
A javaslat alapján a kormány a minimálbérnél kisebb bért is megállapíthat a közmunkásoknak, nem kell tehát kötelezően kifizetni a mostani bruttó 78 ezer forintot az egyhavi napi nyolc órás munkának megfelelő munkáért. A minimális bér várhatóan bruttó 46 800 forint lesz.
Pintér mindenekfelett
|
A múlt héten megjelent kormányhatározat szerint a jövőben a munkaügyi központok közfoglalkoztatással foglalkozó szervezeti egységeit a belügyminiszter irányítja majd, és a közfoglalkoztatás helyzetéről félévente tájékoztatja a kormányt.
Az egységes közfoglalkoztatás megvalósítása a munkaügyi kirendeltségeken keresztül - kormányhivatali rendszer keretében - történik. A rendelet kitér a közigazgatási és igazságügyi miniszterre is: Navracsics Tibornak arra kell majd ügyelnie, hogy a regionális képző központok kiemelt szempontként lássák el a közfoglalkoztatással összefüggő feladataikat.
Emellett a nemzeti fejlesztési miniszternek a közbeszerzések elbírálásánál figyelembe kell majd vennie a belügyminiszter véleményét, vagyis Pintér Sándornak beleszólása lesz a közbeszerzésekbe is.
|
Megnyirbált segélyek
Ezzel egy időben visszavágná a kormány a segélyezést is. Hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága vitára bocsátotta Pintér azon javaslatát, amely 180 napban maximálná az álláskeresési járadék folyósítási idejét a jelenlegi 270 nap helyett. A javaslat szerint részben
megszűnik az álláskeresési segély is, így a jövőben csak azok lesznek jogosultak ilyen ellátásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.
Az indítvány a hosszú évek óta munka nélkül élőknek - egyébként közmunkáért cserében - járó jelenlegi bérpótló juttatást úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatásra cserélné. Erre az új fajta támogatásra nem lehetne jogosult,
aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget.
A javaslat alapján a rendszeres szociális segély havi összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát. Tehát az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó, bérpótló juttatásból, segélyekből élők csak úgy tudják majd biztosítani a megélhetésüket, ha részt vesznek a nagy állami közmunkaprogramokban.
Az állam, mint munkaerőközvetítő
A konvergenciaprogramban arról is olvashatunk, hogy a helyi vállalatokat is ösztönözni fogja a kormány a közmunkaprogramban való részvételre, vagyis elvileg az is elképzelhető, hogy magáncégek is alkalmazhatnak majd közmunkásokat, az állam pedig egyfajta munkaerőkölcsönzőként kiközvetíti számukra a szükséges munkaerőt.
Erre utal egyébként, hogy a közfoglalkoztatási törvényjavaslat lehetővé teszi a kormánynak, hogy rendeletben meghatározza a közhasznú munkaerőkölcsönzés feltételeit. Emellett helyi, térségi szinten továbbra is önkormányzati, egyházi, illetve civil szervezetekben végzett közmunkák is lesznek, igaz, ezek szerepe visszaszorulóban van.
„A közmunkaprogramokba bevont munkások egy jelentős hányada persze nem fog visszatérni az elsődleges munkaerőpiacra, mert képzetlenek. Hiába próbálták átképezni az utóbbi 8-10 évben uniós támogatásokból őket, a központi elvárások hiányában ez a kormányzati hozzáállás egyértelműen megbukott. Viszont munkára kell fogni őket, mert mentálisan nekik sem jó, hogy a segélyekből és időszaki feketemunkából élnek, ráadásul ez komoly társadalmi feszültségeket gerjeszt. Szakítani kell az korábbi években az SZDSZ fémjelezte 'hímes tojás' mentalitással. Persze komoly konfliktusokra számítunk, sokan elégedetlenkednek majd, de Pintér képes lesz ezt kezelni” – magyarázta Orbán kötcsei kijelentését egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás.
forrásés szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható