Nemcsak a családi pótlék folyosításának idejét csökkentené 3-5 évre a kormány, hanem az erre az ellátásra már nem jogosultak - jövedelmi helyzettől függő - támogatását 7 ezer forintban maximálná a kormány. Legalábbis ez derül ki a 2020-ig tervezett Nemzeti Szociálpolitikai Koncepcióból. A tervezetben szerepel az is, hogy a támogatást felfüggesztik, ha valaki a családban például munkanélküli segélyt igényel.
 

Oszsza meg másokkal is

A jelenleg 28 ezer 500 forintos, a különböző állami segélyek kiszámításának alapját képező minimálnyugdíj összegét pedig 12 ezer forintra csökkentenék. A szocialisták szerint a gyermekekkel kapcsolatos elképzelések a bűn kategóriájába tartoznak.

Az elmúlt 130 évben nem volt példa arra, hogy ilyen kevés gyerek szülessen - közölte az MSZP a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentésére utalva. Mint fogalmaztak, a kormány a meghirdetett családbarát politika helyett az elmúlt egy évben létbizonytalanságot idézett elő.

Török Zsolt, a szocialisták szóvivője arra szólította fel a kabinetet, vonja vissza a családi pótlék kifizetésének felfüggesztésére vonatkozó tervét. A gyermekekkel kapcsolatos intézkedések nem a politikai vita vagy a hiba, hanem a bűn kategóriájába tartoznak - fogalmazott a szóvivő.

Mint megírtuk: a kormány azt tervezi, hogy a családi pótlék csak bizonyos ideig járna, például 3-5 évig a gyermek születése után, és ezt követően csak akkor kapna további támogatást a család, ha újabb gyereket vállanak. A gyermekek életkora alapján is változna az összeg. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Ma reggelben úgy fogalmazott: "mindez csacskaság", de valóban felmerült a differenciálás terve.

Szerinte egy kisgyermek és egy kamasz nevelési költsége különbözik, "mivel egy tinédzser nevelése többe kerül". Ezért nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az idősebb gyermek után több családi pótlék járjon. Hozzátette: "ez nem azt jelenti, hogy most szeretnénk meglépni ezt a változtatást, de lehetőséget szeretnénk adni arra, hogy később megalkothassák a differenciálódást".

A családi pótlék lényege, hogy az állam minden gyermeket egyformán fontosnak tart - reagált a kormányzati elképzelésekre Korózs Lajos. A szocialista szakpolitikus kitért arra, hogy egy kétkeresős, egy gyermeket nevelő család esetében - a KSH adatai szerint - tavaly havonta 180 ezer forint kellett a tisztes megélhetéshez, így a dolgozó szegények boldogulásában a családi pótléknak is nagy a szerepe.

Megjegyezte azt is, hogy a kormány a 2020-ig tervezett Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció alapján a most 28 ezer 500 forintos, a különböző állami támogatások, segélyek kiszámításának alapját képező minimálnyugdíj összegét 12 ezer forintra csökkentené. A gyermekek után járó támogatás felső határát pedig 7 ezer forintban határoznák meg úgy, hogy az "más élethelyzettel összefüggő ellátással nem kombinálható".

Ezt a csökkentett pénzt tehát azok a családok kapnák, akik már nem jogosultak a családi pótlékra, mert a gyermekük idősebb 3-5 évesnél, de más támogatást nem igényelnek. Vagyis például egy olyan család, ahol kapnak munkanélküli segélyt és 3 év fölötti a gyermek, már nem jogosult erre.

Miközben azt tervezik, hogy kétféle ellátást nem kaphatnak a családok, a kormány szakított azzal az elképzeléssel, hogy minden családban legyen valaki, aki nyolc órában dolgozik - erre hívta fel a figyelmet Szűcs Erika. Míg a Bajnai-kormány idején az önkormányzati közfoglalkoztatás átlagos havi létszáma 90 ezer fő volt, időtartama kétharmaduk esetében napi nyolc óra, hossza pedig átlagosan elérte a fél évet, az idén 170 ezer ember jut napi négy órában, 2-4 hónapra közmunkához, és csak 25 ezret foglalkoztatnak nyolc órában - mutatottr rá a volt szociális miniszter.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egyébként hétfőn jelentette be: a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat kivonják a Munkaerő-piaci Alapból, és július elsejétől a belügyminiszter irányítása alatt létrejön az új közmunkaalap. Szűcs Erika szerint a döntés azt mutatja, hogy a kormány közmunka helyett munkatáborokat akar, ahol "munkaszolgálatosok dolgoznak belügyi felügyelet alatt". Ezzel arra is utalt, hogy a kormány a munkába visszarendelt korkedvezményes nyugdíjas rendőrök felügyeletére bízná a közmunkásokat.

A korkedvezményes nyugdíj kérdéséről egyébként holnap tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök a rendvédelmiek sztrájkbizottságával - legalábbis ezt ígérték, miután hétfőn elmaradt az egyeztetés. A korábban egységet mutató szakszervezeti fellépésre ma már kevésbé jellemző az összhang. Árok Kornél, a rendvédelmi sztrájkbizottság új elnöke emlékeztetett arra: az utolsó rendészeti érdekegyeztető fórumon Pintér Sándor azt mondta, az eredeti elképzelésekhez képest jelentősen javult a miniszteri javaslat, ám a kormányülésre olyan tervet vitt be a belügyminiszter, ami kizárólag megszorításokat hoz a rendvédelmiek és a nyugdíjasok számára.

Mint mondta, reméli, hogy holnapra megváltozik a kabinet álláspontja, így addig nem hirdetnek megmozdulást. A Tettrekész Magyar Rendőrszakszervezet ennek ellenére külön demonstrációt tartott hétfőn. A bérproblémák és a közoktatási törvény miatt elégedetlenkedő pedagógusokat is sikerült megosztania a kabinetnek. Az öt szakszervezetből ugyanis csak kettővel ül le tárgyalni Hoffmann Rózsa államtitkár. Közben az országos bérvitáknak helyet adó Országos Érdekegyeztető Tanácsot feloszlatta a kabinet, ezentúl a szakszervezetek és a munkáltatók mellett a történelmi egyházak képviselőivel és civilekkel fognak beszélgetni arról, miként változzon például a minimálbér.

A kormány terve

- A minimálnyugdíjat 12 ezer forintra csökkentenék
- A garantált minimális ellátás, segély 10-12 ezer forint lenne
- A gyermekek után legfeljebb 7 ezer forint támogatás járna
- Családi pótlékra a gyermek 3-5 éves koráig lenne jogosult a család
- Akkor járna ellátás 3-5 év felett, ha megszületik a második gyerek

A valóság

- A legszegényebb családok havi 23 ezer 200 forintból élnek havonta
- Mélyszegénységben él az összes gyerek 50 százaléka
- Több mint 30 ezer gyermek éhezik a hét végéken
- A munkanélküliek 62 százaléka a legalsó társadalmi réteghez tartozik
- Az adóváltozások 20 százalékos jövedelemcsökkenést hoztak a legszegényebbeknél

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.