Kié a főváros? 
Tarlós István főpolgármester az elmúlt hetekben leginkább jelképes ügyekben exponálta magát. Vajon megtorpant-e a városüzemeltetési reform? A tervezett modell két fontos vezetője alig fél év után távozni kényszerült. A korábban oly határozottan elutasított jobboldali üzleti körök kérései értek célba? Vagy nem kell mindig minden történésben Simicska Lajosék üzleti érdekeit keresni?
Oszsza meg másokkal is
Amikor egy társasházban éppen nem működik a lift, ömlik a gáz, ráadásul a tetőcserepek is megindultak, akkor elég különös, ha eközben a közös képviselő körbejár, és arról győzködi a lakókat: ideje lenne a fehér virágokat sárgákra cserélni. Ezt az abszurd párhuzamot használta egyik beszélgetőpartnerünk, amikor Tarlós István főpolgármester legújabbkori aktivitását értékelte. Ezen analógia alapján aligha kérdéses, hogy miközben súlyos megoldatlan feladatok és kezeletlen konfliktusok vannak a fővárosban, pótcselekvésnek számít, ha Tarlós olyan jelképes ügyekkel szerepel mostanában a médiában, mint Budapest zászlója, vagy a fővárosi közterületek névadása, átkeresztelése.

Fotó: Getty Images
PÓTCSELEKVÉS? Ez annál is szembetűnőbb, mert közben a sokkal lényegesebb városüzemeltetési reformban fél év után már törések és csúszások észlelhetők. Mint azzal a Figyelő is többször részletesen foglalkozott, a főváros két nagy holding, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. és a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. alá rendezve kívánja kialakítani a korrupciómentes, a szinergiákat jobban kihasználó és mindenekelőtt kevesebb közpénzt elnyelő fővárosi cégstruktúrát. Az eredeti terv szerint 2011 júliusától már mindkét holding alkalmas lehetett volna minden feladatának ellátására, de cégjogi nehézségek lassítják a folyamatot, legalábbis a hivatalos magyarázat szerint. György István, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a szándékok ugyan továbbra is töretlenek, de inkább csak őszre vagy az év végére állhat fel teljes körűen a modell. Az átalakítás megy tovább, igazán komoly eredmények a ciklus második felére várhatók. (A fővárosi közlekedés helyzetéről szóló cikkünket lásd a lap 25–27. oldalán.)
Az integrált városüzemeltetési modell két pillére
1. BUDAPESTI VÁROSÜZEMELTETÉSI KÖZPONT ZRT.
A holdingba a tervezett menetrend szerint apportálnak hat társaságot; ezek: • Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. • Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. • Főkert Zrt. • Főtáv Zrt. • Fővárosi Kéményseprő-Ipari Kft. • Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.
- Valamivel később, feladatainak cégjogi szétválasztását követően várható a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. apportálása is, amelyből a hulladékgazdálkodást és a köztisztasági feladatokat tartják meg a társaságon belül.
2. BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI KÖZPONT ZRT.
• Ez a holding felel majd mindenért, ami közlekedés, legyen az közösségi, gyalogos, kerékpáros vagy autós közlekedés, illetve szállítás, parkolás, taxi vagy közútkezelés (ez utóbbit a Fővárosi Közterület-fenntartótól veszi majd át).
- Ha a törvényi keret is adott lesz, a mai Budapesti Közlekedési Vállalat háromfelé indulhat el: a modellben a holding irányít, szervez és megrendel; a kötöttpályás üzemeltetést végző cég viszi tovább a BKV nevet; a buszközlekedés pedig Budapesti Autóbusz Zrt. néven fut majd.
Ám a koncepciót, s főleg annak egyes vezetőit az első pillanattól kezdve intenzív támadások érték. Olyannyira, hogy immár nehéz megmondani, végül is meg tud-e valósulni az eltervezett működtetés.
A csütörtöktől kapható Figyelő címlapsztorijában további részleteket olvashat arról is, hogyan keveri a Budapest-kártyát a főpolgármester a kormány, a kerületek és a fideszes gazdasági lobbik szorításában.
forrás és szerző : fn.hu / Brückner Gergely
Az eredeti írás itt olvasható
|