Magyarországon továbbra is a hátrányos megkülönböztetés és a rasszizmus különböző megnyilvánulásai jelentették a főbb emberi jogi problémákat, de jelentősen csorbult a médiatörvény miatt véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága is. Az Amnesty International idei éves jelentése szerint az új alkotmány nincs összhangban az ország emberi jogi kötelezettségével.
 

Oszsza meg másokkal is


A romák helyzete továbbra is elkeserítő

Az Amnesty International 2010-es jelentése szerint a magyarországi roma lakosság többszörösen hátrányos helyzete továbbra sem enyhült. Pozitív fejlemény, hogy a Legfelsőbb Bíróság először 2010 nyarán rendelt el kártérítést a romákat hátrányosan megkülönböztető iskolai szegregáció áldozatainak, amikor ítéletében megállapította, hogy az etnikai alapú szegregáció kimeríti a törvény által tiltott egyenlőtlen bánásmód fogalmát. 2008-ban és 2009-ben a roma közösségek ellen elkövetett, halálos áldozatokkal is járó támadássorozat gyanúsítottjai rács mögött vannak, a nyomozás 2010 júniusában zárult le, és folyó bírósági tárgyalásuk ez év márciusában vette kezdetét.

Mindezek ellenére a magyarországi roma lakosság továbbra is hátrányos megkülönböztetést szenvedett, a lakhatás, oktatás, egészségügy, büntető-igazságszolgáltatás, politikai részvétel területein.

Az elmúlt hetek gyöngyöspatai és hajdúhadházi eseményei még inkább megmutatták az Amnesty International romákkal kapcsolatos ajánlásainak szükségességét, és a rasszista megfélemlítéssel, erőszakkal és a kirekesztő megbélyegzéssel szembeni határozott állami fellépés fontosságát. A Gyöngyöspatán kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International egy "sürgős akciót" indított, arra kérve tagjait és támogatóit világszerte, hogy levélben emlékeztessék a kormányfőt a magyar állam nemzetközi kötelezettségére, hogy minden állampolgárának egyenlően kell biztosítania a személyi biztonság védelmét.

Az egy pozitív jel, hogy - késve ugyan - de a kormány felismerte a cselekvés szükségességét a Büntetőtörvénykönyv módosításával. Habár, ahogy azt ajánlásaik is mutatják, a jogszabályi változtatások mellett, a hatályos jogszabályok megfelelő végrehajtása, más intézkedések meghozatala és az intézményi változtatások legalább annyira fontosak ennek a komplex problémának a megoldására.

A Fidesz korlátozta a szólásszabadságot

Az Országgyűlés tavaly fogadta el azt a két médiatörvényt, amelyet széles körű tiltakozás követett civilektől, civil szervezetektől, szakemberektől, politikusoktól és nemzetközi szervezetektől is. Az Európai Bizottság nyomására 2011-ben végrehajtott változtatások ellenére az Amnesty International szerint a hatályos magyar médiaszabályozás továbbra is indokolatlan mértékben korlátozza a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságát azzal, hogy minden médiatartalmat szabályoz nem pontosan meghatározott feltételek alapján, kötelezővé teszi a médiaszolgáltatók regisztrációját, és egy olyan felügyeleti szervet helyez a média fölé, amelynek politikai függetlensége nem megfelelően garantált.

Ezen aggályokat tükrözi a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó ENSZ különleges megbízott állásfoglalása is.

Az új alkotmány egy részét ki kellene dobni

Már nem a 2010-es év része, de elengedhetetlen az új Alkotmány megemlítése, amely az Amnesty International, és sok más civil szervezet, és nemzetközi szervezet szerint, nincs összhangban Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel.

Az Amnesty International úgy véli, hogy a magzati élet fogantatástól számított védelme sértheti a nők jogait és jogbizonytalanságot teremthet; a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányba foglalása sértheti a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát.

A szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának kihagyása lecsökkentheti az esélyegyenlőségi garanciákat; ráadásul a házasság intézményének megfogalmazása, mint egy férfi és nő közötti életközösségé előkészítheti egy, az azonos neműek házasságát egyértelműen tiltó törvény meghozatalát, amely ellentétes lenne az európai és nemzetközi diszkrimináció-ellenes normákkal.

A melegek még mindig nincsenek biztonságban

Magyarországon továbbra is nagyon erős a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösségekkel szembeni előítéletesség. A 2010-es budapesti LMBT Méltóság Menetének szervezői szerint a rendőrség eleinte megtagadta a védőkordonok használatát a rendezvény biztosítására. Két résztvevőt megvertek a felvonulás után, állítólagosan szexuális irányultságuk miatt. 2011-ben a rendőrség először megtiltotta az idei Meleg Méltóság menetének adott útvonalon történő megtartását, de azt a határozatot a bíróság hatálytalanította. Az Amnesty International ezek után többször is levélben fordult a magyar rendőrséghez, hogy az idei rendezvény biztonságos lebonyolításának garantálására szólítsa fel.

forrás és szerző : nepszava.hu


Az eredeti írás itt olvasható