A 16 évesek véleményét is várja a kormány a devizahitelezéssel, a védett korral és a gyógyszergyárak lobbijával kapcsolatban az Orbán Viktor által bejelentett új, 10 kérdéses kérdőívükön. A legutóbbi, alkotmányozással kapcsolatos levelezés után most szociális ügyekben tesznek föl kérdéseket. A levelek jövő hét közepén már a postaládákban lesznek, a várható összköltség 750-800 millió forint, a válaszokat június 15-éig kell visszaküldeni, az eredményt pedig június 30-án ismertetik.
 

Oszsza meg másokkal is

Mi nem az emberek feje fölött, hanem az emberekkel együtt kívánjuk meghozni az országot és az embereket érintő legfontosabb döntéseket - így fogalmazott Szijjártó Péter a "szociális konzultációval" kapcsolatban. A miniszterelnök szóvivője emlékeztetett, Orbán Viktor újabb kérdéssort küld a választóknak, a szociális konzultációba minden 16 év fölöttit bevonnak. Mint mondta, körülbelül 8 millió kérdőívet postáznak ki jövő héten, másfél-két hét alatt minden állampolgárhoz szeretnék eljuttatni a levelet, és azt kérik, június 15-éig küldjék vissza kérdőíveket.

A feldolgozás után, június 30-ig nyilvánosságra hozzák a vélemények alapján előállt eredményt. Összesen tíz kérdést tesznek föl, három-négy válasz közül lehet választani. Azt gondoljuk, hogy akik ma 16-17 évesek, már gondolkoznak ezekről a kérdésekről, az ő véleményükre is kíváncsiak vagyunk - mondta Szijjártó, hozzátéve: azok a döntések, amelyek a szociális konzultáció eredményeképpen megszületnek, az ő életükre is kihatnak majd. A levelezés várható összköltség 750-800 millió forint lesz, hasonlóan az alkotmányozási konzultációhoz.

A levelezés tavaly szeptemberben indult. Akkor az időseknek küldött kérdőívet Orbán Viktor, a miniszterelnök arra kérte őket, osszák meg vele gondjaikat és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország helyzetében. A kérdőíves levelet egyébként akkor 1,7 millió nyugdíjas háztartásba küldték el, és egyben azt kérték a címzettektől, hogy nevük, címük és az összes elérhetőségük megadásával járuljanak hozzá ahhoz, hogy a párt "kapcsolattartás, választási és egyéb" tájékoztatás céljából kezelje adataikat. Valódi egyeztetés ugyanakkor a kormányváltás óta nem volt, az Orbán-kabinet egyszer sem hívta össze az Idősügyi Tanács ülését.

Ebben a hónapban levelet kaptak a szociális partnerek is; a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) további működésének koncepciójáról kezdeményezett írásbeli konzultációt az oldalak képviselőivel. A tanács első ülése szeptember 20-án volt, ahol Orbán Viktor arról beszélt, nem tekinti kőbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját, a nemzeti konzultációt és az érdekegyeztetés fórumát pedig szerinte össze lehet kapcsolni. Az idén még annak ellenére nem volt OÉT-ülés, hogy a kormány a munkavállalókat súlyosan érintő kérdésekben tervez változásokat. Márciusban az alkotmányozással kapcsolatban keresték meg a választókat, akik 12 kérdésre válaszolhattak.

A választási kampányban a korábbitól teljesen eltérő kormányzást ígértek, Orbánék most ezt próbálják igazolni a levelezésekkel - magyarázta Progresszív Intézet elemzője. Gyömöre Máté szerint minden olyan lépés, amelyben kikérik a választók véleményét azt a látszatot kelti, hogy a törvényhozás az emberekkel együtt történik. Általában egymillióan vissza is küldik a leveleket, hiszen ennyi aktív szimpatizánsra mindig lehet számítani - tette hozzá az elemző. Valódi konzultációról azonban szó nincs, a kérdőív erre nem alkalmas. Bonyolultabb összefüggésekről nem lehet vitatkozni, az irányított kérdések, és az azokra adható válaszok egyszerűek, olyanok, amelyekre egyébként józan paraszti ésszel csak egyetlen válasz adható - mondta Gyömöre lapunknak.

Brüsszel nem Moszkva

Nagy sikerként értékelte az elmúlt egy évet Orbán Viktor, de nem a kormány teljesítménye szempontjából, mert azzal sosem lesz elégedett, hanem az országéból, mert "a szakadék felé rohanó lovakat kellett megfékezni és visszafordítani, és ez sikerült". Minderről a TV2 Frizbi című műsorában beszélt a kormányfő. Az előre hozott választások lehetőségét felvető sajtóhírekre úgy reagált: "milyen pihent agyú embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki egy ilyen mondatot papírra tudjon vetni". Mi volna abban a jó Magyarországnak, a Fidesznek vagy neki személy szerint? - tette fel a kérdést. A tavalyi év lelkileg nem volt nehéz - mondta, "világos volt, hogy van egy átadás-átvétel, van egy az útról az árokba lecsúszott ország, amit vissza kell hozni valahogyan az útra".

Hozzátette: mindenki tisztában volt azzal, hogy szükséges hozni rendkívüli intézkedéseket, de mindenki úgy gondolta, hogy akármit is tesz a kormány, az biztosan úgy van jól. A miniszterelnök felidézte, 1988-ban, amikor alakult a Fidesz, Magyarország egy megszállt ország volt, és a rádióhírekben nem az volt az érdekes, mit mond a magyar kormány, hanem az, mit mondtak Moszkvában. Arra a kérdésre, hogy most nem az az érdekes-e, mit mondanak Brüsszelben, azt felelte: "ég és föld, Brüsszel az nem Moszkva, Brüsszelben sok mindent mondhatnak, de azt vagy nem hallgatjuk meg a rádión, vagy azt mondjuk, hogy nem eszik olyan forrón azt a kását".

Kérdések a választókhoz*

1. Szükséges-e a védett kor bevezetése 55 év fölött?
2. Korlátok közé szorítsa-e az állam a közműszolgáltatók magánérdekeit?
3. Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket, míg mások szerint a segélyezés elegendő megoldás a munkanélküliség problémájára.
Ön mit gondol?
4. A nyugdíj mértékének megállapítása során figyelembe kell-e venni a gyermekvállalást, illetve a gyermeknevelést?
5. Pénzben vagy más szükségleti cikkekben kapják-e meg a rászorulók a szociális segélyt?
6. Nyújtson-e segítséget az állam a devizahiteles családoknak?
7. Engedélyezze-e az állam a devizaalapú hitelezés újraindítását?
8. Megtörjék-e a gyógyszergyári lobbit, hogy azok extra profitjuk érdekében ne tudjanak drágább gyógyszereket erőltetni a betegekre?
9. Mit vegyenek figyelembe a nyugdíj megállapításánál: a munkával eltöltött éveket vagy a jövedelem arányát?
10. Az oktatási rendszer átszervezésénél közpénzből csak azokat a képzéseket támogassák, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni, vagy ezt nem szükséges a gazdaság igényeihez igazítani?

* A kérdések pontos szövege nem ismert

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.