Oszsza meg másokkal is

Vannak, akik számára cseppet sem vonzó a múzeumok unalmas, halott világa, éppen ezért vonakodva látogatnak el egy műemlékkastélyba vagy palotába is. Pedig a falak között egykor emberek jártak, szolgák százai sürögtek-forogtak, a feljáróhoz hintók érkeztek, az istállóban nyerítettek a lovak, a főúri hálókban pedig ki tudja, mi történt egy-egy éjszaka. Az Esterházy-kastély idegenvezetője például olyan részleteket árul el az egykori lakókról az idelátogatónak, amelyek megtöltötték volna egy hajdani bulvárlap pletykarovatát- ha akkoriban léteztek volna ilyen újságok.

Megelevenednek a régi épületek

Hogyan lehet közel hozni a ma emberét az elmúlt korok világához, akár olyanokat is, akiket mindez alig érint meg? A közel 40 épületért felelős Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója a lapunknak adott interjúban elmondta, hivataluknak nem az a célja, hogy konzerválja, "halottként őrizze meg" Magyarország csodálatos kastélyait, éppen ellenkezőleg: szeretnék, ha élet költözne az ódon falak közé.

Dr. Varga Kálmán szerint ezt nem feltétlenül a magaskultúra eszközeivel- képzőművészettel, komolyzenei koncertekkel- képzelik el, hanem egyre inkább teret adnának a kor igényeinek megfelelő programoknak is. Így rendeztek már motoros találkozót Sirokon és Mikulásünnepséget is Fertődön. Az igazgató szerint kastélyszálló kialakításával, különböző eseményekkel is vonzóvá lehet tenni a műemléképületeket. Az Esterházy-kastély kínai lampionfesztiválját-melynek során a belső udvart lámpásokkal díszítették fel- az épület egy termét borító kínai falfestmények inspirálták. A fesztivál sikerén felbuzdulva a jövőben szeretnének egy egész hetet a kínai kézművesség és fénykultúra bemutatásának szentelni.

A kínai festmények (Fotó:Sarkadi Gábor)
 

A siroki barlangvár egykori világát a várnapok alkalmával ismerheti meg a látogató, Esterházy "Fényes" Miklós udvara pedig egy látványelemekkel teletűzdelt időszakos kiállítás révén elevenedik meg Fertődön. A tárlat bemutatja a herceg korának prominens személyiségeit, betekintést enged a birtokhoz tartozó óriási park útvesztőibe, ahol az uraságok és hölgyeik randevúkat adtak egymásnak, végül a vetítőteremben meg lehet nézni, milyen volt egy barokk ünnepi tüzijáték vagy fényjáték a herceg idejében.

Dr. Varga Kálmám elmondja, nem volt rá lehetőség, hogy a régi tulajdonosok visszakapják egykor családi rezidenciaként működő kastélyaikat, birtokaikat, ők mégis úgy érezték, kötelességük a rehabilitáció, ezért felvették a kapcsolatot a Nádasdyakkal, Károlyi Lászlóval, az Esterházyakkal, és megpróbálnak velük együtt megvalósítani néhány ötletet. Úgy vélik-mondja az MNG igazgatója- egyfajta szellemi pluszt jelent, ha a kastélyban jelen van az egykori építtető-tulajdonos család egyik leszármazottja.

Fertődre sikerült is "visszacsábítani" Eszterházy Antal herceget, aki sokszor szerepel rendezvényeik házigazdájaként, a híres eszterházai koncerteken ő köszönti a látogatókat, és személyes kapcsolatai révén segít a kastély ügyeinek intézésében. Minden évben Miklós-napon rendeznek gyerekprogramot, amelyen mintegy 1200 csöppség vehet részt, ez alkalommal pedig Esterházy Antal beöltözik Mikulásnak, és ő maga osztja ki az ajándékokat.

Magyarországi kastélyok

Dr. Varga Kálmán kiemelte, hogy a mai Magyarország területe szegény kastélyok tekintetében. Amit a köznyelv hazánkban kastélynak nevez, szinte nem is hasonlítható a francia, osztrák, német műemlékekehez - szögezi le. Elég Neuschwanstein-ra, a II. "Őrült" Lajos bajor király álmodozásából született, meseszerű kastélyra gondolni vagy a Loire völgyének káprázatos palotáira. Mindemellett elhamarkodott lenne lebecsülni a magyar kastélyokat- a legnagyobbak és legismertebbek, mint a fertődi Esterházy, a gödöllői Grassalkovich vagy a keszthelyi Festetics-kastélyok pompázatos falai között hajdanán királyi és császári felségek vendégeskedtek.

"Ezek a nagy kastélyok méretüknél, földrajzi elhelyezkedésüknél fogva előnyben vannak a kicsikkel szemben a látogatók kegyeiért folytatott harcban.- mondja Dr. Varga Kálmán.- Az a tény, hogy a mai központokhoz közel találhatóak, elősegítette fennmaradásukat és értékeik megőrzését. A jelenleg az EU-elnökségi találkozók színhelyéül szolgáló gödöllői kastély vonzerejét főleg az adja, hogy egykor Sissy királyné kedvenc tartózkodási helye volt és máig egy félórás utazással elérhető Budapestről. A keszthelyi Festetics-kastély elhelyezkedése igen előnyös, a Balatonhoz látogatók közül sokan felkeresik. Fertődről pedig köztudott, hogy a zeneóriás Haydn évtizedekig élt itt az Esterházy-család szolgálatában, amely óriási turisztikai vonzerőt kölcsönöz a helynek."

A nagyokon kívül a kis-és közepes méretű magyar kastélyok is komoly történelmi jelentőséggel bírnak. Elég csak az angol skót kastélyok mintájára épült Nádasdy-rezidenciát, a hegy gyomrába vájt siroki barlangvárat vagy az ozorai reneszánsz várkastélyt említeni. Dr. Varga Kálmán elmondja: a magyarországi kiskastélyok néhány tízezres látogatóval bírnak, ami jónak számít, ha arra gondolunk, hogy Gödöllőt 140-150 ezren, Fertődöt pedig mintegy 200 ezren keresik fel évente.

Megkopott ragyogás

Hiába beszélnek önmagukért a kisebb kastélyok, Dr. Varga Kálmán úgy gondolja, " jó bornak is kell a cégér" és nem ártana ismertebbé tenni ezeket a mai központoktól távolabb található műemlékeket is. Nagy problémának tartja, hogy közülük több is rossz állapotban maradt fenn, évtizedekig elhanyagolták őket, és a hajdanán bennük lakó történelmi családokat elsodorták a zivataros évtizedek. Az építészeti roncsolás általában nagyon erős volt az épületekben, de sokszor inkább helyrehozható, mint a berendezésben okozott károk- mondja.

Példaként említi, hogy egy beomlott, megrongált kupola az ismert források alapján helyrehozható. De a berendezés javarészt elkallódott, a kastélyokban a világháború közben és után állomásozó katonák elkótyavetyélték a tárgyakat, a csodás diófaburkolatokat eltüzelték- ezek szinte helyrehozhatatlan károsodások.

Több kastélyban is úgy próbálják pótolni a hajdani berendezést, hogy a műkereskedelemben -ahol sok minden felbukkan- nyomoznak az ismert darabok után. Aminek végképp nem akadnak a nyomára, azt korban, stílusban hasonló berendezésekkel igyekeznek pótolni. Természetesen ez sziszifuszi munka, ráadásul főleg anyagi kérdés, a hivatalnak pedig nem igazán van kerete vásárolni.

Gazdag örökség, csekély jövedelem

Érdeklődésünkre, mennyire jövedelmezőek a gondnokságuk alá tartozó műemlékek , az igazgató azt feleli, tévhit, hogy valaha eljutunk odáig, hogy ezek az épületek rentábilisak legyenek. Azt viszont lehetségesnek tartja, hogy az intézmények kitermeljék fenntartásuk egy jelentős részét, így az államnak kevesebb támogatással kell hozzájárulnia a fenntartásukhoz.

"Azok az épületek, amelyeken rengeteg igényes karbantartást kell végezni, ráadásul kulturális célokkal hasznosítják, nem termelnek profitot. Ezeket muszáj központilag dotálni, Gödöllőt éppúgy, mint Keszthelyt."-állítja. Fertődön a kastélyhoz tartozó épületekben, amelyekben hajdanán a testőrség tagjai laktak, éttermeket találunk. Ezeket bérbeadták a kastély üzemeltetői, de ha maguk működtethetnék, ők fölözhetnék le a hasznot is -mondja Dr. Varga Kálmán.

Szerinte nem feltétlenül az a jó, ha növelik az állami támogatást- a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kulturális ágazattól kapja a pénzt- a megoldást inkább abban látják, ha az intézmény gazdálkodási jogosultságot kap. Véleménye szerint egy erdészet, dísznövénykertészet működtetése nem csak a kastély eredeti életét rekonstruálná, -hiszen egykor a kastély maga is gazdálkodó szervezet volt- hanem mozgásszabadságot is adna nekik anyagi téren. Példaként hozza fel, hogy Angliában a National Trust nevű, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához hasonló, természetesen sokkal nagyobb hagyományú szervezetnek kiterjedt jogai vannak a felügyelete alá tartozó épületek, területek hasznosítására. Van, ahol például tengerpartot hasznosít a szervezet.

Az uniós pályázati pénzek felhasználásával több előrelépés is van ezen a területen: Eszterházán az egykori rózsakertet Eu-s támogatással keltik életre, ide egy élő üzletként is működő dísznövénykertészet kialakítását tervezik. A turisztikai kínálat növelésétől, az egyre színvonalasabb eseményektől pedig a látogatószám emelkedését várják.
 

A fertődi kastély csodás parkja (Fotó: Sarkadi Gábor)
 

Felújítják az Esterházy-kastélyt
Az Esterházy-kastély felújítása Európai Uniós forrásból valósul meg. 3,5 milliárd forintos pénzügyi keret van a helyreállításra és a fejlesztésre. Jelenleg a harmadik ütemet készítik elő, amely 900 millió forintos nagyságrendű lesz.

Kastélyszállók

Ki ne szeretné pár napra egy hajdani főűr bőrébe bújva átérezni a kastélyok egyedi hangulatát? Ezt ma már nem csak a nemesek, de az átlagember is megteheti. A Magyar Kastélyszállodák Szövetségének titkára lapunknak elmondta, szervezetük tagja csak olyan szálloda lehet, amelyet a műemlékvédelmi hatósághoz tartozó épületben rendeztek be- ezek nagy része 19. századi, de több olyan műemlék is van közöttük, amelyek építése akár öt-hétszáz éve kezdődött. Kirchner Katalin úgy gondolja, a kastélyszállók egészen más hangulatú kikapcsolódást tesznek lehetővé, mint a hagyományos hotelek.

"A kastélyszállókban nem papírvékonyak a falak, mint a modern hotelekben, ahol hallani, mit csinálnak a szomszédban. Ráadásul a kastélyokban legfeljebb 30-50 szoba van, amely családiasabb, intimebb hangulatot teremt. A szálláshelyek az eredeti épületek jegyeinek megtartásával újultak meg, a régi kor szellemét tiszteletben tartva és a mai kor kényelmi igényeit figyelembe véve. A legtöbb ilyen hotel kínál wellness- illetve lovaglási lehetőséget."

Érdeklődésünkre, hogy a mai stagnáló idegenforgalomban mennyire életképesek a kastélyszállók, a szövetség titkára azt feleli, ez attól függ, egy adott szálló mennyire ismert, milyen tudatos a kommunikációja. Léteznek olyan kastélyszállók Magyarországon, mint például a bikali Puchner, amelynek az imázsát megfelelően építették fel, és már 15 éve üzemel szállodaként. " A Festetich Kastélyszálló Szelestén is több mint 10 éve áll nyitva. Minden bizonnyal léteznek olyan szállók is, amelyek megérezték a vendégszám csökkenését, de ez általános jelenség Magyarországon. Nem csak a kastélyszállókból van sok, hotelből is túlkínálat mutatkozik."

Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 18 éve alakult. Közel 40 épületért felelős a szervezet, amelyeket a Nemzeti Vagyonkezelőtől vettek át. Ebből 20 épületet működtetnek, összesen évi 800-900 ezer látogatószámmal.

forrás és szerző : Shenouda Nóra / nepszava.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.