Oszsza meg másokkal is

Valamikor régen, az 1800-as évek vége felé a Dankó utcában volt egy konflis-végállomás. A Dankó 15.-ben pedig, ahol ma a kávézó működik, a kocsisok ebédeltek. Az 5 verébben minden új: a síkképernyős tévé, az üveges könyvszekrény, a zenegép, a székek, az asztalok, a számítógép, de még a falra festett fura alakok is. Ez Magyarország egyetlen hajléktalan-kávézója. Márciusban nyitották, miután Józsefváros is meghozta a maga helyi rendeletét arról, hogy tilos a kukázás.

A hajléktalanok kalauza, a HajléktaLand szerint a fővárosiak évente 700 ezer tonna szemetet termelnek, ennek 3-4 százaléka élelmiszer, ami 21-28 ezer tonnányi szemétbe rakott ételt jelent. Vagyis havonta a budapestiek mintegy kétezer tonna élelmet dobnak ki. A belvárosi kukákban szinte mindig lehet felbontatlan ételekre bukkanni, a bevásárlóközpontok környékén található szemeteskonténerek, a nagyobb pékségek és zöldségpiacok szemetesei pedig különösen gazdag lelőhelynek számítanak. Van egy híres rajz. Egy magyar hajléktalan készítette: egy férfi áll a nyitott kuka előtt, kivesz belőle egy vekni kenyeret, fölmutatja és azt mondja, "Minek a pék, ha a kenyeret csak a kukából szerezhetjük be?" A Kávézó az 5 verébhez márciusban nyitott, és a hajléktalanok bizalmatlanok voltak. Kávézó, nekik? És nem mertek bemenni. A kávé itt 70 forintba kerül, üvegpohárban vagy csészében adják, tejszínhab is jár hozzá meg egy kis emberség.

A rendszavazás

Hat hónappal a guberálást, a kukázást tiltó rendelet után Józsefváros képviselőtestülete tájékoztatta a lakosságot, hogy népszavazást rendel el, és a szavazóképes állampolgároknak arról kell majd dönteniük, hatályban maradjon-e a kukázást tiltó rendelet, tiltsák-e a közterületen való életvitelszerű lakhatást, valamint hogy polgármesterük folytasson-e tárgyalásokat a fővárosi önkormányzattal arról, hogy az emelje a hajléktalan-ellátás színvonalát, másrészt tehermentesítse a kerületet a hajléktalanoktól.

Budapestnek huszonhárom kerülete van, a kerületeket helyi képviselőtestületek igazgatják, az egész várost meg a fővárosi önkormányzat. A fővárosi közgyűlés rendeletet hozott; 2011. május 17-től szabálysértést követ el és 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a közterületet életvitelszerű lakhatásra használja, valamint az is, aki - életvitelszerű lakhatás céljára használt - ingóságait a közterületen tartja.

A HajléktaLand szerint Budapesten nagyon körültekintően kell eljárnia egy hajléktalannak akkor, ha jogkövető kíván maradni. Nemcsak azt kell tudnia, mi számít közterületnek (park, tér, utca, a közművek elhelyezésére szolgáló csatorna), de tisztában kell lennie a kerületek helyi rendeleteivel is. Például avval, hol tilos hajléktalanként mutatkozni: a Móricz Zsigmond körtéren, a Gellért téren, a Bikás parkban, a Feneketlen-tó környékén... A hajléktalanok szerint egyes kerületekben már festik a közterekre és utcákra kihelyezendő "HAJLÉKTALAN TILOS" feliratú táblákat.

Magyarországnak van ombudsmanja. Tavaly decembere óta, hajléktalan-ügyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hat közleményt adott ki. Kérdéseket intézett az ország belügyminiszteréhez és Budapest főpolgármesteréhez, s miután a válaszokat elfogadhatatlannak találta, július 28-i dátummal felkérte a belügyminisztert, kezdeményezzen törvénymódosítást, vizsgálja meg az önkormányzatok közterület-használattal összefüggő feladatait és hatáskörét. A főváros közgyűlését pedig arra kérte fel, 60 napon belül helyezze hatályon kívül a közterek használatáról és rendjéről szóló rendeletét.

Ugyanis "senkit nem lehet sem közvetlenül, sem pedig közvetve pusztán a helyzete, a státusza, az állapota alapján büntetni". És nem fogadható el érvként a jövőbeli bűnözés lehetősége. Az ombudsman szerint a rendelet egyértelműen az életvitelszerű utcán élést, a közterületen való tartózkodást, és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyzetet, az ingóságok elhelyezését bünteti. A hajléktalan személyek, mivel nem rendelkeznek "magántérrel", kénytelenek életvitelszerűen köztéren tartózkodni.

Ennek büntetése, magyarázta az ombudsman, a hajléktalanság, mint állapot kriminalizálását jelenti. És mindaddig, amíg az utcán éléssel szemben nem áll rendelkezésre minden érintett számára valódi és választható alternatíva, fel sem merülhet semmiféle szankcionálási lehetőség. Az ombudsman külföldi példát is említett. Az Egyesült Államok Fellebbviteli Bírósága 1990 és 2000 között számos döntésében erősítette meg: alkotmányellenes pusztán a hajléktalanság okán bárkinek az őrizetbe vételét előírni. Az állampolgári jogok biztosa szerint a fővárosi közgyűlés rendelete nem csak méltatlan és elfogadhatatlan, hanem mind a hatályos magyar alkotmánnyal, mind pedig a 2012. január elsejétől hatályos alaptörvénnyel ellentétes.

Városképi utcaseprés

Józsefváros képviselő-testülete a hajléktalanokkal kapcsolatos helyi népszavazásról 2011. június 2-án döntött, a helyi választási iroda a döntést június 8-án tette nyilvánossá, június 20-án az állampolgári jogok biztosa újfent közleményt adott ki. A guberálás valamint a közterületen alvás önkormányzati szankcionálásáról, az úgynevezett városképi utcaseprésről. Arról, hogy ismételt "elkövetés" esetén, az elzárás kiszabásának lehetőségével Magyarország letér az európai útról. Jogállamban nem érvényesülhet az adminisztratív kirekesztés; a hajléktalan lét nem teremt törvényen kívüliséget.

A szegénység stigmatizálása, kriminalizálása olyan út, amely nem kezeli, hanem elrejti a valódi problémát. Közleményében az ombudsman az Európai Bizottságra és a FEANTSA-ra, a hajléktalanok segítéséért dolgozó szervezetek európai szövetségére, és az Európai Parlament 2010 decemberében tartott közös konferenciájára hivatkozott.

A mintegy 80 ezer lakosú Józsefváros polgármestere, Kocsis Máté jogász végzettségű. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett 2004-ben. Országgyűlési képviselő is, a rendészeti bizottság elnöke. A hajléktalanokról szóló kerületi népszavazást ő kezdeményezte. Mindnyájunknak el kell menni... című felhívásában, amit Józsefváros ingyenes, önkormányzati újságja szeptember 20-án adott közre, a népszavazásról azt írta, "most arról döntünk, hogy élünk-e a népakarat felségével (...) Józsefvárosban lakcím szerint 2700 hajléktalan él. Közülük várhatóan sokan elmennek szavazni, hogy megvédjék életformájukat.

Azt az életformát, amely Józsefváros lakói számára használhatatlanná teszi közös utcáinkat, tereinket, és azt az életformát, amely nekik sem jó. Józsefváros a józsefvárosiaké. Mindannyiunké, akik naponta teszünk érte, és naponta szembesülünk azzal, hogy amit estére megépítünk, azt reggelre lebontják. Döntsünk a városunkról, mert most lehet és most kell."

Kocsis Máté polgármester sem a saját felhívásában, sem pedig az önkormányzat által finanszírozott újságban semmilyen módon és formában nem tájékoztatta 57 835 választásra jogosult polgárát az ombudsman aggályairól, megállapításairól és ajánlásáról. A kerület első embere elhallgatta, hogy az ombudsmani vizsgálat szerint mind a hatályos, mind pedig az új alkotmánnyal ellentétes a hajléktalanokkal szemben alkalmazott fővárosi és helyi közterületi rendelet. Kocsis Máté polgármester felhívásában azt írta: " ...most a Nép Szavaz. Mindenki más, politikus, aktivista, döntéshozó, tisztségviselő kénytelen úgy cselekedni, ahogy vasárnap (szeptember 25-én - a szerk.) a józsefvárosiak döntenek. Ezen döntés fölött senki nem áll, és senki nem állhat."

2011. szeptember 25-én az 57 835 választásra jogosult józsefvárosiból mindössze 15,25 százaléknyian, vagyis 9 227-en voksoltak. A helyi népszavazás ezért érvénytelen lett. Másnap reggeli sajtótájékoztatóján a jogvégzett polgármester arról beszélt, hogy mivel a szavazók döntő többsége igennel voksolt, ezért a kerületben továbbra is érvényben marad a kukázást tiltó helyi rendelet. És mivel fővárosi rendelet tiltja a köztéren való lakhatást, ezért azt Józsefváros is alkalmazza, valamint haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat a fővárosi önkormányzattal annak érdekében, hogy tehermentesítsék a kerületet az idegen, az úgynevezett bevándorló-hajléktalanoktól.

És a kibővített közterület-felügyeleti állománnyal, valamint a kerületi rendőrök túlórájának az önkormányzat által való fizetésével Józsefvárosban ténylegesen megkezdődött a hajléktalanok huszonnégy órás figyelése, szankcionálása, kriminalizálása. A képviselő-testület csak azt ismeri el saját hajléktalannak, azon kíván segíteni, aki igazolja, hogy a hajléktalanná válását megelőző öt évben itt volt bejelentett, állandó lakása. A VIII. kerületben, Kocsis Máté elmondása szerint mintegy 600 köztérre és utcára bejelentett felnőtt és kisgyerek él. A kisgyerekek egy része a szegények, a hajléktalanok Dankó utcai óvodájába jár. Aggályos, ha lakcímüket és lakhatáshoz való jogukat pusztán azért vesztik el, mert öt évvel ezelőtt még nem is éltek.

Tanulják, hogy kérhetnek

Magyarország egyetlen hajléktalan-kávézója a Józsefvárosban található. Reggel nyolctól este hatig van nyitva. Három pultos váltja egymást, hármuknak majdnem hat diplomája van. A kávézót reggelente a melósok látogatják, a házépítők, akik a környéken dolgoznak. Meg a hajléktalanok. Beugranak egy 70 forintos kávéra, elolvassák az újságokat, megnézik az állásajánlatokat az Expresszben vagy az interneten.

Jönnek a hajlékos állástalanok is, s ha 30 forintért vesznek egy pohár szódát, akkor fél órát internetezhetnek. A kávézóban nagy a forgalom. Jönnek-mennek az emberek, leülnek, elmondják, hogy orvoshoz igyekeznek vagy onnan jönnek. A hajléktalanok között feltűnően sok a pszichiátriai beteg. Ebédidőben megint melósokkal lesz tele a kávéház.

Melegszendvics, hotdog meg egy kávé, azután rohannak. Azért a pultosokkal, akik végzett szociális munkások meg családterapeuták, pár szót váltanak. Arról, hogy hál' istennek van munka. És hál'istennek már csak pár nap, s a hétvégén mehetnek haza a családhoz. Bejön a hajléktalan, leül a nagy, új, síkképernyős tévé elé, és bámulja. Kérdezi tőle a pultos: "Hallja?" Nem. "Hangosítsam? Ez érdekli? Vagy kapcsoljak át egy másik adóra?" A pultos szerint az utcai hajléktalanoknak még azt is újból kell tanulniuk, hogy kérhetnek. Kávét, pénzért.

A kávézóban már lakodalom is volt. A hajléktalan párt az utcában lévő kis kápolnában Iványi Gábor metodista lelkész adta össze. Aztán vonultak át ide. Az asztalokat összetolták, abrosz is került rá, meg egy esküvői torta. Szólt a zenegép, táncoltak... A zenegép 100 forintos érmével működik, és általában akkor szól, amikor a hajléktalanok megkapják a nyugdíjukat vagy azt a kis segélyt. Olyankor van az, hogy éljünk a mának; és reggeltől estig szól a zenegép. Most nem.

A kávézóba fiatal anyuka lép öt gyermekével. A legkisebb még csak kétéves, a haja hirtelenszőke, Szabolcsból menekültek az apa elöl, aki még a kétévest is megverte. A nagyobbik, a kilencéves már kész felnőtt. Azt mondja, neki kellett szaladnia borért a kocsmába, mert ha az édesanya ment, akkor addig az apa megverte őket. Öt gyerek, négy iskolatáska meg pár szatyor. A kisgyerekek vizet kapnak, azután elindul a család a Krízis Alapítványhoz. Segítségre szorulnak.

forrás és szerző : Scipiades Erzsébet / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.