Oszsza meg másokkal is

- Ön egy interjúban egyenesen azt tanácsolja az osztrák bankoknak, hogy vonuljanak ki Magyarországról. Vajon hallgatnak önre az érintett intézmények?

– Nos, mindig hozzá kell tenni, hogy „amennyiben a devizahitelesek megsegítésére tervezett átváltási törvény valóra válik”. Másrészt ebben az esetben nemcsak az osztrák bankoknak, hanem valamennyi külföldi pénzintézetnek meg kellene fontolnia, hogy felhagy a magyarországi működéssel. A döntés fájdalmas, hiszen igen jelentős az osztrák bankok magyarországi elkötelezettsége.

- Ön szerint lehetséges, hogy egy bank, amelyik évek óta Magyarországon működik, egyszerre csak kivonul?

– Nem kell ennek egyik pillanatról a másikra történnie, ahhoz már túl sokat ruháztak be. De apránként, lépésenként vissza lehet vonulni. Ha megszűnik a jogbiztonság, valóban jobb, ha az osztrák bankok kivonulnak.

- A közfelfogás szerint az osztrák bankok szép nyereségre tesznek szert Magyarországon.

– Nem igazán Magyarországon. Az osztrák bankok az egész térségben tevékenykednek. Az Erste kimondottan a szomszédos országokra összpontosít. Azonban mindenképpen egészként kezelik a teljes portfóliót, abból indulnak ki, hogy egyes országok kevésbé fejlettek, mások fejlettebbek, van, ahol jobb a lehetőség a nyereségre, van, ahol kevésbé jó. Nos, ahol inkább a veszteség dominál, az Ukrajna és Magyarország, de alakulhatott volna másképp is, lehetne mondjuk Szlovénia a veszteséges. A stratégia lényege az, hogy egészként kezelik a térséget, s ezzel megosztják a kockázatot. Persze bankonként kellene megnézni az évenkénti eredményt, de kétségtelen, hogy sok a vissza nem fizetett hitel.

- Tud-e arról, mi az érintett bankok véleménye az ön felvetéséről?

– A bankok most kivárnak, megnézik, hogyan is fest majd a teljes törvényi szabályozás, miként képzeli el a visszafizetést, illetve a valutacserét. Nehéz ügy, hiszen a banknak további hitelt kell nyújtania, és a kamat elszámolásánál, a további kamatfeltételek alakulásánál elég nagy a mozgástér – szóval szükség van a részletek pontos ismeretére. Még az is kiderülhet, hogy a bankok vesztesége nem lesz olyan nagy, mint ahogy ma feltételezik. Ám ha mégis, akkor véleményem szerint jogi lépések következnek.

- Ausztriában is gondot okoz a devizahitel. Milyen intézkedéseket hoztak az ellensúlyozására?

– Elsősorban megtiltották a bankoknak, hogy újabb hiteleket nyújtsanak devizában. Emellett drasztikusan megnövelték a saját tőkefelhalmozást a kockázatok fedezetére. Másrészt ösztönzik az önkéntes átváltást euróhitelre, ami részben meg is történik, persze piaci feltételekkel. A bankok igyekeznek az ügyfeleknek vonzó euróhiteleket ajánlani, hosszabb futamidővel, de nem a korábbi frankhitel futamidejének meghosszabbításával, hanem a még vállalható részletfizetés biztosításával.

- Ezek egyénre szabott megoldások, vagy általánosak?

– Egyéniek. Egyetlen általános rendelkezés van, az új devizahitelek kiadásának tilalma, amit egyébként véleményem szerint Ausztriában túl későn rendeltek el. Mindig ellenzője voltam a devizahitelnek, óvtam az embereket tőle, de senki nem hallgatott rám. Magyarországon is ez lehetett a helyzet: a szakemberek minden bizonnyal óvtak a kockázattól, de túl vonzó volt. Ebben a tekintetben kétségtelen, hogy a bankokat is terheli morális felelősség.

- Ausztriában létezik olyan biztosítás, amely az árfolyam-emelkedés következményeitől mentesíti a hitelfelvevőt?

– Nincs ilyen. Legalábbis nem tudok ilyesmiről.

- Mit gondol, mi lehet a magyar kormány indítéka e törvénytervezettel?

– Pontosan nem tudom. De ha tízezreket fenyeget, hogy nem tudják a hitelüket törleszteni, és elveszíthetik fejük felől a fedelet, akkor a politikának lépnie kell. Ez számomra nyilvánvaló és érthető. Ha a bankok – köztük az osztrákok – rossz tanácsot adtak az ügyfeleiknek, akkor bíróság előtt kell felelniük, ez időről időre Ausztriában is megtörténik. Ha e tanácsból károk keletkeztek, akkor részben meg kell téríteniük. Ez egyértelmű. Most azonban a bankokat minden hitel átváltására kényszerítik, amit valószínűleg egyébként csak azok tudnak igénybe venni, akiknek van elég pénzük – s lenne elég a törlesztésre is. Ők azok, akik korábban is profitáltak az alacsonyabb kamatból. Ezt a kényszerátváltást nem tartom tisztességesnek. Azt sem lehet feledni, hogy a Raiffeisen és az Erste állami segítséget kapott a költségvetésből, így az ügylet végeredményben az osztrák adófizetők zsebére is megy. Ez az oka az éles bírálatnak. Világos, hogy a bankoknak hozzá kell járulniuk a probléma megoldásához, de nem ilyen radikális módon, mert ez sérti a nemzetközi és az EU-jogot. Ez váltja ki az osztrák kritikát.

- Ön a Wirtschaftsblattban megjelent írás szerint a „fasiszta” minősítést alkalmazta.

– Én azt a véleményemet fejtettem ki – és ezt fenntartom –, hogy a törvénytervezet nem EU-konform, az eljárás pedig fasisztoid. Szerintem valóban erről van szó, hiszen nem a jogállamiság mechanizmusai alapján akarnak érvényesíteni egy intézkedést. Ha az ember segíteni akar az érintetteknek, azt többféleképpen lehet tenni: lehet fizettetni a bankokkal, meg lehet emelni a bankadót egyes intézményekre lebontva, annak arányában, hogy mennyi a kiadott devizahitel. Az ilyen rendelkezések a jogállamiság alapján állnak, és ha illetheti is kritika őket, valóban segíthetik az embereket. Fasisztoid az, ami kívül esik a jogállamiság és a demokratikus eljárás keretein. A törvénytervezet – vagy egy ilyen törvény, ha életbe lép – szerintem túl radikális, és nem felel meg a nemzetközi játékszabályoknak.

- Ha az osztrák bankok kivonulnának Magyarországról, az milyen hatással lenne a magyar gazdaságra?

– Természetesen kevéssé valószínű, hogy az osztrák bankok egyik napról a másikra feladnák magyarországi működésüket. De tény, hogy a törvény ebben a formájában nagyon ártana Magyarországnak. A jogbiztonság a befektetőknek nagyon fontos. És ha ez most meginog, az nemcsak a pénzügyi szektort érintené, hanem egyéb beruházási tevékenységeket is. Ez beláthatatlanul károsítaná a magyar gazdaságot, miközben Ausztria is kárt szenvedne. Tulajdonképpen az egész régió érintett: tudjuk, hogy az amerikaiak nemigen tesznek különbséget Magyarország, Ausztria vagy Szlovénia között, nekik ez Közép-Európa, és ha visszafogják az itteni beruházásaikat, az bizony kritikus helyzetet teremthet.

forrás és szerző : 168ora.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.