Oszsza meg másokkal is

Kohn álmatlanul forgolódik éjjel az ágyban, hánykolódik, sóhajtozik, sehogy sem jön álom a szemére. A mocorgásra felébred a felsége és megkérdezi:

- Mi bajod, nem tudsz aludni?

- Jaj, asszony, ne is kérdezd! Rengeteg pénzzel tartozom a Grünnek. Reggel kéne megadnom, de nincs egy vasam se - válaszolja Kohn.

- Ó, ha csak ez a baj, ne aggódj, elintézem! - mondja az asszony, majd felöltözik, és átmegy, bezörget a szemben lakó Grünhöz. Mikor Grün álmosan ajtót nyit, közli vele:

- A férjem rengeteg pénzzel tartozik magának, reggel kellene megadnia, de nincs egy vasa se! - Majd sarkon fordul, hazamegy, és így szól Kohnhoz:

- Na, most már alhatsz nyugodtan, mostantól már Grün feje fájhat, ő nem fog tudni aludni.

Az [origo] információi szerint Orbán Viktor ezzel a viccel érzékeltette a kormánypártokkal szimpatizáló értelmiségiek szombaton rendezett tizedik kötcsei találkozóján, hogy mi a kormány elképzelése a hitelkiváltással. Orbán hétfői parlamenti beszédében jelentette be, hogy a kormány nagyrészt támogatja azt a Lázár János fideszes frakcióvezető által pénteken bejelentett kormánypárti javaslatot, amely 180 forintos frank- és 250 forintos euróárfolyamon lehetővé tenné a devizahitelek egy összegben való törlesztését (Orbán bejelentéséről itt, a döntés lehetséges hatásairól itt, fogadtatásáról itt olvashat).

Az [origo] a tanácskozás egyik résztvevőjétől úgy tudja, hogy a vicc lényegét Orbán így foglalta össze: "Eddig tehát az adósok nem tudtak aludni, mostantól gyötörje a bankokat az álmatlanság". Az [origo]-t tájékoztató forrás szerint Orbán nagy tetszést aratott a viccel és az analógiával.

Mit akar valójában a kormány?

Bár a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter hónapok óta a devizahitelesek megmentéséről beszélt, az [origo] információi szerint a kormány motivációja első sorban saját gazdasági mozgásterének szélesítése volt. A javaslattal kapcsolatos döntéshozatalra rálátó minisztériumi források szerint az elsőként a múlt heti lovasberényi kormányülésen megtárgyalt, a pénteki bejelentésig szigorúan titokban tartott lépéstől az árfolyam-politika szabadságának visszanyerését várja a kormány.

A kormánynak kedvező lenne a mostaninál gyengébb forint, mivel ezzel erősíteni lehetne az exportra termelő hazai cégeket (ennek lehetőségét a mostani kormánypártokhoz közel álló közgazdászok a 2010-es választások előtt is felvetették). Ha például az euróárfolyam 250 forinton van, akkor egy 2500 forintos terméket 10 euróért lehet megvenni. Ha a forint gyengébb, és az árfolyam 270 forint, akkor ugyanazt a 2500 forintos terméket kicsit több mint 9 euróért meg lehet vásárolni. A devizában eladósodott tömegek miatt azonban meg volt kötve a keze, mert ami segítség lett volna a vállalkozásoknak, az az emelkedő törlesztőrészletek miatt jelentősen megterhelte volna a devizahiteles családok költségvetését. Ha azonban az egymilliónál több devizahiteles jó részét - ahogy a minisztériumi forrás fogalmazott - "át lehet húzni forintba", akkor a kormány visszanyerhetné az árfolyam-politikával kapcsolatos mozgásterét.
 

Orbán szerint a kormánynak gyakorlatilag nincs vesztenivalója
 

A lovasberényi kormányülés részleteit ismerő forrás szerint a felvetés vitájában a miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is azzal érvelt, hogy ezért a célért érdemes felvállalni a kockázatot. A miniszterelnök a vitában többször is egyértelművé tette, hogy a kormánynak gyakorlatilag nincs vesztenivalója, a külföldi tulajdonú bankok így is, úgy is elkezdték már kivonni forrásaikat (ezt a parlamenti beszédében is elmondta), ha viszont bejön az intézkedés, sikerül visszaterelni a forint felé az adósokat.

Nem készül a kudarcra a kormány

A miniszterelnök információink szerint múlt hét eleji lovasberényi kormányülés után kérte fel a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg, alkotmányos-e a devizahitelek átváltásáról szóló javaslat. A Navracsics Tibor vezette tárca szakértői végül úgy foglaltak állást, hogy a magyar törvények és az alkotmány keretei közé beszorítható a javaslat, mert a Polgári törvénykönyv különös nemzetgazdasági érdek esetén lehetővé teszi az állami beavatkozást a magánszerződésekbe.

Az [origo]-t tájékoztató forrás szerint ugyanakkor a minisztériumi szakértők arra jutottak, hogy nemzetközi jogi fórumokon már nem állna meg az elképzelés, mert több alapvető uniós irányelvet is sért, köztük sérti a jogbiztonság és a tőke szabad áramlásának elvét. Orbán Viktor ezeket az aggályokat a tárgyalás menetét ismerő forrás szerint azzal hárította el, hogy a kormány lépéskényszerben van, az intézkedést mindenképp végre kell hajtani, a nemzetközi bíróság pedig úgyis olyan lassú, hogy abban a 2-3 évben ráérnek kitalálni, hogy mi történjen, vagy honnan teremtsék elő az esetleges kártérítések összegét, ha a megoldást jogellenesnek találnák. A miniszterelnök erre utalhatott hétfői parlamenti felszólalásában is, amikor azt mondta, hogy nemzetközi fórumokon várhatóan megtámadják majd a kötött árfolyamú végtörlesztést, ám ha elmarasztalnák az országot, akkor a kormány "megfelelő válaszintézkedésekkel fog reagálni".

Tesztelték a reakciókat

Az [origo]-t tájékoztató kormányzati források szerint nemcsak a válaszintézkedéseket nem dolgozta ki a kormány, de - bár az nem egyértelmű, hogy ilyenek készültek-e - pontos háttérszámításokat sem mutattak be sem a kormányülésen, sem a frakcióülésen. A döntés lehetséges hatásainak bizonytalanságára utal, hogy a miniszterelnök és a gazdasági miniszter a javaslatot elsőként tárgyaló lovasberényi kormányülésen még 50-100 milliárd forintra becsülte a bankok veszteségét, Lázár János frakcióvezető a háromnapos frakcióülés végén már nagyjából 260 milliárdos kárról beszélt, a vasárnapi kormányülésen pedig jóval magasabb összeget is elképzelhetőnek neveztek információink szerint.

"A kezünkben a szike, és úgy vágunk bele a páciensbe, hogy nem tudjuk, nem találjuk-e el épp az ütőerét, csak reméljük, hogy nem" - mondta az intézkedésről egy kormányzati vezető.

A kormány az [origo]-t tájékoztató kormányzati forrás szerint először tesztelni akarta a reakciókat a bejelentéssel (a javaslatról várhatóan szerdán tárgyal a kormány). A forrás szerint azt sem tartották kizártnak, hogy ha a reakciók vagy a Bankszövetséggel folytatott tárgyalások után túlságosan kockázatosnak tűnik a lépés, esetleg finomítanak a javaslaton, például szűkebbre szabják az igénybevevők lehetséges körét. Orbán hétfői beszédében utalt arra, hogy a kormány mérsékelte eredeti elképzelését, amikor azt mondta: a kormány arra kéri a kormánypártokat, álljanak el attól az ötlettől, hogy kötelezővé teszik a devizahitelek forinthitelre váltását.

Bár a javaslatról először Lázár János beszélt a frakcióülést követő pénteki sajtótájékoztatóján, és Orbán is azt mondta hétfőn, hogy a kormánypártok javaslatáról van szó, az [origo]-t tájékoztató források elmondásából az derült ki, hogy az ötlet a kormánytól jött. Erre utalt kedden Matolcsy György is, aki azt mondta, az ötlet mögött " a kormány bölcsessége" állt.

Titoktartást kért Orbán

A javaslattal szemben nemcsak a kormányülésen, de a kormánypártok múlt heti háromnapos hajdúszoboszlói frakcióülésén is számos aggály felvetődött. A tanácskozás péntek hajnali vitájában voltak, akik a bankrendszer bedőlését jósolták, ha megvalósul az intézkedés, a többség azonban amellett érvelt, hogy "a bankok ne rinyáljanak", mert a könnyen hozzáférhetővé tett devizahitelekkel az ő rossz termékük és haszonhajhász hozzáállásuk juttatta bajba az embereket, így most "egyék meg, amit főztek".

Az intézkedést aggályosnak tartók érveit, miszerint a lépés bedöntheti a pénzintézeteket, többen azzal szerelték le, hogy "a bankadó bevezetésekor is ezt jósolták, mégsem ment csődbe egyetlen bank sem", Matolcsy György pedig az [origo]-nak beszámoló képviselők szerint azzal tompította a lépés kockázatát, hogy a devizahiteles konstrukciók hasznát már bőségesen kivették bankok a megelőző években (a frakcióülés vitájáról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt).

A frakcióülés péntek hajnalig tartó vitája végén szigorú titoktartásra intette a miniszterelnök a képviselőket, és információink szerint felhívta a figyelmüket, hogy bűncselekményt követnek el (valószínűleg a bennfentes kereskedésre gondolt), ha ismerőseiknek kiszivárogtatják a tervezett intézkedést, és azok annak várható hatása miatt tömegesen elkezdik eladni mondjuk az OTP-részvényeiket (Lázár pénteki bejelentése után esett az OTP-részvények árfolyama, a kereskedést fel kellett függeszteni, és ez megismétlődött hétfőn is).

forrás és szerző : origo.hu / Joó Hajnalka


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.