Oszsza meg másokkal is

Ezek részleteiről már nyilvánvalóan döntés született, hiszen Orbán Viktor hétfőn a parlamentben egy, a struktúrákat összehangoló "stabilitási" jogszabályról is beszélt. A titkolózás oka lehet, hogy egyes tervek még a kormánypártok berkeiben is ellenérzéseket váltanak ki.

Már mindent eldöntött a Fidesz, egyelőre azonban semmi sem biztos. Bár az utóbbi napokban sűrűsödnek a kormánypárti kiszivárogtatások, az ország nagy struktúráit átalakító törvénytervezetek máig nem nyilvánosak. Pedig egészen biztosan forró lesz az ősz, hiszen az új alaptörvény miatt még több tucat sarkalatos törvényt kell elfogadni; az orbáni alkotmány szövege ugyan 39 helyen hivatkozik ilyen jogszabályra, 32 kétharmados törvény születik, de közülük mindössze nyolc szövege ismert.

Miután a Fidesz-KDNP kétharmados többségével - mint az utóbbi több mint egy évben mindig - egyedül dönthet a magyarok életét alapjaiban befolyásoló ügyekben, az sem kérdéses, hogy a kormánypárti képviselők mondják ki a végső szót az új választási rendszerről, az önkormányzati és az igazságszolgáltatási reformról is. Hatalmuk, illetve az egyéni képviselői indítványokkal kikerült valós érdekegyeztetések ellenére a Fidesz prominensei számtalanszor tettek ígéretet a nyilvánosság bevonására, s arra, hogy a leglényegesebb kérdések eldöntésében igyekeznek társadalmi, politikai konszenzusra törekedni.

Éppen ezért borzolja a kedélyeket, hogy alig 2-3 hónap alatt futószalagon fogadják majd el a jövő januártól húsbavágó változásokat hozó jogszabályokat. Ráadásul az országvédelmi akcióterv elemeként Orbán Viktor hétfőn a parlamentben azt is bejelentette, egy kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kormány, hogy az államadósság ne termelődjön újra. A sarkalatos jogszabály rögzíti a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét - mondta a kormányfő. Nem tudni, mindez mit jelent, a mai struktúrákra, vagy az új jogszabályok által kialakított rendre vonatkozik-e majd a stabilitás, egyelőre csak a sarkalatos bizonytalanság a biztos.

Helyben dönteni

Még mindig nem hozott nyilvánosságra az Orbán-kormány semmilyen, az önkormányzatitörvény-koncepció részleteit bemutató írásos dokumentumot, noha a Tállai András önkormányzati államtitkár hetekkel ezelőtti bejelentéseit összegző koncepciót a kormány, sőt, a Fidesz-KDNP frakciószövetség is elfogadta már. Eldőlt, hogy az összes önkormányzati általános iskolát és kórházat államosítják, az állam pedig jóval "erősebb kontrollt" kíván gyakorolni a helyhatóságok gazdálkodása, működése felett.

Az orbáni hatalomkoncentráció eredményeként a megyei és a 2013-ra létrejövő járási kormányhivatalokban születhetnek a legfontosabb döntések, az átalakítás egyértelmű vesztesei a falvak és a kisebb települések lehetnek; ott a polgármesteri hivatal akár meg is szűnhet, helyette a körjegyzőségekhez hasonlóan a járásokban egy-egy kormánykinevezett felügyelete alatt zajlik majd az ügyintézés. Hasonlóan a városok feladatai közül is sok átkerül járási, azaz állami szintre, a megyéktől pedig gyakorlatilag minden feladatot elvesznek, megszűnik intézményfenntartói joguk, és kizárólag a területfejlesztésért felelnek majd.

Gyakorlatilag egyértelművé vált az is: eddig érdemben nem volt mód az önkormányzati érdekek megjelenítésére és képviseletére az új törvény ügyében, noha a részletes szabályozással még adós a kormánypárt, csakúgy, mint Budapest irányításának átalakítási terveivel.

Ez utóbbi kapcsán tegnap felmerült: automatikusan lesznek 2014-től a fővárosi közgyűlés tagjai a budapesti kerületi polgármesterek, tizenegy képviselő pedig a pártlistákról kerül majd a testületbe. A következő önkormányzati választástól a főpolgármestert a közgyűlés választja majd, nem pedig a budapesti polgárok - erősítették meg a Magyar Hírlap korábbi információit a lap fideszes forrásai. A Fidesz-KDNP-frakció múlt heti ülésén ugyanis hallgatólagosan elfogadták a fideszes kerületi polgármestereket tömörítő Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) koncepcióját. Nevük elhallgatását kérő fideszes önkormányzati vezetők azt mondták, a BÖSZ került ki győztesen a Tarlós Istvánnal vívott küzdelemből, hiszen a Fidesz nem érti, a főpolgármester "miért nem működött együtt velük".

A főpolgármester lapunk megkeresésére annyit mondott, nem érdekli a legelőbb 2014-re vonatkozó döntés, hiszen őt közvetlenül választották meg a budapestiek. Tarlós ugyanakkor azt is hozzátette: meglepte az az indoklás, miszerint túl nagy a főpolgármesteri poszt legitimitása. Ez - mint mondta - "egy demokráciában legalábbis meglepő érv". Vélhetően ugyanis éppen Tarlós meghatározó autonómiája zavarja a kormánypártokat, ám - mint arra a fővárosi ellenzék vezetői felhívták lapunk figyelmét - az átalakítási tervekkel éppen a választói akaratot akarja figyelmen kívül hagyni a kabinet, amit megengedhetetlennek tartanak.

Helyben gyógyulni

A Semmelweis Tervről szóló kormányhatározat tavaszi elfogadása óta semmit sem tudni az egészségügyi kormányzat reformterveit végrehajtó jogszabályokról, így nem tisztázottak a kórházi betegellátás átalakításának részletei sem. Noha közben kiderült, a kormány mindenáron államosítja a fekvőbeteg-ellátást, és legújabban már a szakrendelők állami átvételéről is hallani lehetett, a Szócska Miklós államtitkár és csapata által kidolgozott tervek továbbra sem egyértelműek.

Annyit biztos, betegellátási körzetekre osztják az országot, és ellátási szinteket határoznak meg - ahogyan azt az előző kormányzatok Molnár Lajos szakminiszter nevéhez fűződő reformja is szerette volna -, de hogy a betegellátásra jutó állami költségvetési források miként oszlanak el, egyelőre bizonytalan. Az utóbbi hetekben ugyanis másról sem szólt a tragikus körülmények között lévő rendszerről szóló vita, mint az intézményhálózat feletti irányításért folyó, leplezetlen kormányzati belharcról. Ezzel szemben az MSZP nemet mond a kórházak és a szakrendelők az önkormányzatoknak anyagi és morális veszteséget, a betegeknek ellátási bizonytalanságot okozó államosítására - közölte Kökény Mihály.

A párt országos választmányának tagja úgy fogalmazott: az Orbán-kormány egy év alatt semmit nem tett a kórházak működőképességének javításáért, az egészségügyi dolgozók keresete nem emelkedett, sőt vásárlóerejét tekintve csökkent, az intézmények adóssága nőtt, a várólisták hosszabbak lettek, ráadásul a kórházakból már nemcsak a fiatalok, hanem tapasztalt főorvosok is "menekülnek". Az MSZP meggyőződése, hogy a tervezett államosítás nem ad választ a magyar egészségügy kihívásaira.

A központosítás, a szigorú kormányzati felügyelet nem oldja meg az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt, hiszen az állam nem ad több pénzt, sőt újabb forráskivonásokat tervez. Éppen ezért könnyebbé válhat a kórházak egy részének bezárása, s miután "nem kell akadékoskodó önkormányzatokkal egyeztetni, kezdődhet az ingatlanok zsibvására" - fogalmazott a korábbi egészségügyi miniszter, aki szerint arra sincs garancia, hogy a kórházi rendszer karcsúsításából fakadó megtakarítás az egészségügyben marad, hiszen a gyógyszerkassza megsarcolásával is csökkentik az egészségügyi kiadásokat.

Helyben tanulni

Két hete Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a múlt hétre ígérte meg az új közoktatási, valamint felsőoktatási törvények tervezeteinek nyilvánosságra hozatalát. Noha ez egyik esetében sem történt meg, annyi biztos: most már tényleg igent mondtak az államtitkár elképzeléseire, az alap- és középfokú önkormányzati oktatási intézményeket pedig államosítani kívánják. A nemzeti köznevelési törvény címet viselő dokumentumban a kormánypárti lapok szivárogtatásai szerint már nincs szó a pedagógusoknak ígért béremelésekről, sőt a koncepció szerint akár 9 százalékkal is csökkenthető a tanári létszám, az elbocsátásokat pedig az indokolná, hogy nem csak az 1-4. osztályosok, hanem a felső tagozatosok is egész napos iskolai képzésben részesülhetnek, és ez megnövelné az állam költségeit.

Az átalakításoknak nemcsak a pedagógustársadalom, a diákok is áldozataivá válnak majd, hiszen a szigorúbb oktatási szabályok és a kötelező kerettanterv mellett - a fideszes önkormányzatok által az elmúlt évben elindított - országos iskolabezárási hullám is várhat a magyar közoktatásra. A felsőoktatási törvény tervezete pedig állítólag nem csupán az intézmények számának radikális csökkentését, hanem olyan szigorú bejutási szabályokat is előrevetít, melyekkel a hátrányosabb helyzetből indulóknak esélyük sem lenne tovább tanulni, így biztosan végrehajtható lenne a tervezett keretszám csökkentés is. Mindezek fényében, valamint az egyeztetése teljes elmaradása miatt nem is csoda, hogy Hoffmann terveit sem a pedagógusok, sem a szakma egésze nem fogadta lelkesen.

A szocialista Hiller István szerint nyilvánvalóan nincs pénz az oktatási államtitkár terveinek megvalósítására. A volt szakminiszter szerint a közoktatási rendszer Hoffmann által tervezett átszervezése - a többi között az iskolák államosítása - mintegy 300 milliárd forintot, azon belül a pedagógus életpályamodell kialakítása 164 milliárd forintot emésztene fel, ám erre a gazdasági tárca vezetőjének bevallása szerint nincs fedezet. Hiller figyelmeztetett: az Orbán-kormány veszélyes stratégiát választott, hiszen egy működő oktatási rendszert borít fel átgondolatlanul, úgy, hogy a tervezett átalakításhoz szükséges pénz hiányzik.

MSZP: Adósságstopra van szükség Újpesten

Rendeljenek el azonnal adósságstopot az önkormányzatoknál, amíg az új törvény hatályba nem lép - kérte Trippon Norbert. Az MSZP budapesti elnökségének tagja bejelentette: levélben fordultak a fővárosi kormányhivatalhoz és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, miután Wintermantel Zsolt, Újpest fideszes polgármestere kezdeményezésére a kerületi képviselőtestület 5 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásról döntött.

Trippon szerint ezzel akár 20 évre - a következő négy ciklusra - meg kívánják kötni a következő városvezetés kezét. A szocialisták ezért azt kérik a kormányhivataltól és a szaktárcától, hogy tiltsák meg Újpest eladósítását, valamint büntessék meg a kerületvezetést az államadósság növelésének, valamint IV. kerület eladósításának kísérlete miatt. Trippon felszólította a fideszes polgármestert is, hogy saját vagyona és bevételei terhére vállaljon készfizető kezességet a felvenni tervezett adósságra.

További ígéretek

A bíróságokra, a bírák jogállására, az ügyészségre és az ügyészek jogállására vonatkozó, vagyis az igazságszolgáltatás új rendszeréről szóló kormánypárti indítvány parlamenti benyújtása szeptember közepén várható - közölte augusztus végén a Fidesz-frakcióvezetője. Lázár János ígéretének teljesüléséhez tehát holnapig a Ház elé kell kerülnie a törvénytervezetnek, noha arról eddig semmiféle társadalmi egyeztetés nem volt. At múlt héten a Fidesz-KDNP frakciószövetség viszont áldását adta a kormánypárti EP-képviselő, Áder János munkacsoportja által kidolgozott igazságszolgáltatási reformcsomagra. Lázár János még a múlt hónapban azt is megígérte: az új választójogi rendszer főbb szabályozási elveire vonatkozó javaslatát szeptember 20. körül küldi meg a Fidesz-frakció az ezzel foglalkozó parlamenti albizottságnak.

Marad-e értelme a főpolgármesteri posztnak, ha nem közvetlenül választják meg az emberek? Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke: A főpolgármester nem lényege, hanem letéteményese Budapest egységének és fejlődésének, így a főváros 23 felé csonkolása és a poszt degradálása ellentétes a budapestiek érdekeivel. A 23 létrejövő kerületi kiskirályság, és az általuk bábként delegált vezető helyett inkább a választói akarat érvényesülésére kellene helyezni a hangsúlyt.

Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakcióvezetője: Nem az a lényeg, hogy magának a főpolgármesteri posztnak van-e értelme, hanem, hogy a budapestiek beleszólhatnak-e még saját ügyeikbe. A válasz tehát az lehet, diktatúrában van értelme egy ilyen posztnak, demokráciában nincs, ezt ugyanis nem az emberek által támogatott főpolgármesternek, hanem tanácselnöknek nevezik.

forrás és szerző : Biró Marianna / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.