Ugrott, de nem Dugovics |
|
2009.11.14. 10:37 |
|
Bármennyire dicsőséges személye történelmünknek a nándorfehérvári hős, aki magával rántotta a vár ormára zászlót kitűzni készülő törököt, nem hívhatták Dugovics Titusznak. Ezt bizonyította be egy fiatal történész, Szőcs Tibor a közelmúltban, a Hadtörténelmi Közleményekben megjelent tanulmányában.
|
 |
Időszerű anakronizmus – a Szomszédok húsz éve |
|
2009.11.13. 05:51 |
|
Mitől lesz időszerű az anakronizmus? Mitől lesz korszerű a nosztalgia?
A harmadszor is teljes egészében képernyőre kerülő Szomszédokban, mint teleregényben, van valami lenyűgöző. Vagy inkább zavarba ejtő. De legalábbis elgondolkodtató. Minden hétköznap két részt vetítenek egymás után, így egyetlen nap alatt egy hónap eseményei peregnek le a néző előtt. Ez gyors tempó, sőt ahhoz képest fénysebes, amikor egy hónapban két epizódot lehetett nyomon követni.
|
|
A DIKTATÚRA VIRÁGOSKERTJÉBEN |
|
2009.11.11. 05:46 |
|
Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlások során hivatalos kimutatások szerint (a ténylegestől eltérően) jogerős ítélet alapján összesen 229 személyt végeztek ki. Október 23. és november 11. közötti fegyveres harcban történt részvétel miatt 117 szabadságharcoson hajtották végre a halálos ítéletet, a november 11. utáni ellenállás miatt harmincnégyen jutottak ugyanerre a sorsra. Közösség, szervezet irányítása, vezetése okán 22 személyt, fegyverrejtegetés miatt 22 embert végeztek ki. Népítéletben (lincselésben) történt részvétel miatt huszonkét személyt, köztörvényes bűncselekményeket is elkövető szabadságharcosok közül 9 honfitársunkat küldték a bitófára. A hivatalos – az 1956-os Forradalom Története Dokumentációs és Kutatóintézet által – közölt adatok illetve az ország börtöneiben jogerős ítélet nélkül kivégzettek vagy más módon meggyilkoltak összessége teszi ki azt a számot, amely megközelítőleg már elfogadhatónak nevezhető, ha az áldozatok statisztikáját vizsgáljuk. Mivel 1989/1990-ben, néhány kivégzett azonosításával egyidejűleg nem történt meg a rákoskeresztúri temető 298-300 és 301-es parcelláinak, az önkényuralom évtizedeiben létrehozott tömegsíroknak a teljes feltárása, fogalmunk sem lehet arról, hogy kiket, hány száz vagy hány ezer erőszakos halált halt személy maradványait rejti a föld.
|
|
Ki volt Ratkó Anna? |
|
2009.11.10. 05:57 |
|
Egyre több szó fog esni a Ratkó-gyerekekről, mert mostanában készülnek nyugdíjba vonulni. A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják - olvasható a Wikipédián.
|
|
November 4. és a hamis atomtámadás 1956-ban |
|
2009.11.09. 05:50 |
|
Ötvenhárom évvel ezelőtt, november negyedikén a szovjet csapatok leverték a magyar forradalmat, és azóta sok legenda született a fegyveres ellenállásról. Reguláris katonaságunk szórványosan bocsátkozott november negyedikén harcokba, leginkább a nemzetőrök és a felkelőcsoportok próbálták feltartóztatni a szovjet csapatokat. Az egyik legvitatottabb epizód a nagykovácsi csata, amelynek megtörténtét is sokan kétségbevonják. Király Béla még "hamis atombombát" is látott felrobbanni.
|
|
"Bármit beszélnek is ökrök és szamarak…" |
|
2009.11.08. 06:04 |
|
„Bármit beszélnek is ökrök és szamarak, a fal még száz évig megmarad” – mondta magabiztosan 1989. október 7-én, az NDK fennállásának 40. évfordulóján, a katonai díszszemlével, fáklyás parádéval körített ünnepségen Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) főtitkára, az államtanács elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka. Németország most a berlini fal lebontásának 20. évforduláját ünnepli. Ennek apropóján szemlézzük a HVG által kiadott Falak című könyv vonatkozó fejezetét.
|
|
NAGYKOVÁCSI ILONA |
|
2009.11.07. 06:12 |
|
Fény és árnyék
Most, amikor földrészeket egymásba sodró, információ- és szenzációhegyek villámcsapkodása közepette próbálunk a normális létezés borotvaélén egyensúlyozni, egy régebbi történést szeretnék leírni. Tizennégy éve történt. Minden héten átböngésztem Toronto magyar lapját, mert úgy éreztem, hogy eljött az idõ, hogy valami munkát vállaljak. Akkoriban az angol nyelvet szegényesen beszéltem még, ezért is inkább a magyar közösség felé orientálódtam. Hirtelen szemembe villant egy hirdetés: „magyar hölgy személyi titkárt keres”. Azonnal felhívtam a megadott számot, délután kettõkor, sûrû szívdobogások közepette nyomtam meg a tizenkilencedik emelet apartmanjának csengõjét. Tipikusan magyar arcú, hajú hölgy fogadott, apró folyosón vezetett végig. A falon arany rámákba foglalt fotók, színészek, írók, költõk, énekesek. Kodály Zoltán, József Attila, Szerb Antal. „- Valóságos múzeum. Rossz helyen nem lehetek!” – villant át rajtam és egy világos színekkel dekorált hálószobában találtam magamat. Az egész világ kíváncsi érdeklõdése benne volt azokban a hatalmas szemekben, amik felém fordultak. De valami mély, tudomásul vett szenvedés is, egy bölcs reménnyel, ami talán nem is ebbõl a világból való…
|
|
Két golyó végzett a költőfejedelemmel |
|
2009.11.04. 06:07 |
|
Verekedett, fosztogatott, nők után futott, erőszakoskodott, a török ellen harcolt – az első magyar nyelven író költő az átlagos főúr életét élte. Térden állva vallott szerelmet, Istenhez könyörgött, nem hagyta szolgáját török fogságban, és meghalt a hazáért – Balassi Bálinttal megszületett a magyar nyelvű költészet. Éppen 455 éve.
|
|
Könnyes emlékezés a megrázó Kossuth téri élményekre |
|
2009.11.03. 06:07 |
|
Emlékhely a Földműlésügyi Minisztérium falán
Fotó: STOP/BCSI
A Kossuth téren az 1956-os véres csütörtök áldozataira emlékezett az utókor. Ötvenhárom évvel ezelőtt ezen a napon több száz tüntető vesztette életét, amikor több irányból is sortűz zúdult a fegyvertelen tömegre.
|
|
A magyar határnyitás mentette meg a német kancellárt |
|
2009.10.31. 08:25 |
|
Saját párttársai akarták megbuktatni
Helmut Kohl kancellárt saját párttársai akarták megbuktatni 1989 őszén a CDU kongresszusán, de a magyar határnyitás általa időzített bejelentésével meg tudta menteni magát. Részletesen tárgyalta a ZDF-en kedden bemutatott filmje a politikus életének ezt a szakaszát, akárcsak magányos, becsvágyó egyéniségét. Fia, Walter Kohl elhatárolta magát a filmtől, mondván: apja nem volt hatalomvágyó technokrata, amint ábrázolják és a kancellár felesége sem volt puszta mellékszereplője apja életének, amint a rendező, Thomas Schadt ábrázolja.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
