HÍRSZERZÉS ÉS RENDSZERVÁLTÁS |
|
2009.12.03. 06:40 |
|

A büntetõpolitika ideológiai vetületei
„– Veszélyes lenne sommásan kijelenteni, hogy a volt nyugati kémeket (ti. az 1990-et megelõzõ években, évtizedekben a NATO-országok javára hírszerzést folytatott magyar állampolgárokat) kivétel nélkül jogtalanul ítélték el, vagyis mind a jó oldalon álltak – fejtegette Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere. – Kollektív rehabilitálásukkal ugyanis kimondhatatlanul is azt állítanánk, hogy az egykori kémelhárítók pedig a rossz oldalon dolgoztak, ezért tevékenységük mai szemmel elítélendõ.
|
 |
MÚLTHAMISÍTÓK ÉS IGAZSÁGKERESÕK |
|
2009.12.02. 10:14 |
|

Patkányút – történelmi háttérrel (3. rész) „Az újvidéki vérengzés három napig tartott. A házunkból, a Mileticeva utcában minden lakót meggyilkoltak, és mindezt a ház elõtt tették. Csupán két kisbaba menekült meg: Kerényi Sanyika és Goldstein Gyurika. A szolgálók párnába rejtették õket, és így menekültek meg… A vérengzés három napjában Újvidéken tilos volt bármiféle gyülekezés akár nyilvános helyen, akár a házakban. Minden bolt bezárt; a városban nem volt forgalom, a telefonvonalakat elvágták és tilos volt rádiót hallgatni. Az elsõ két napon körülbelül húsz embert öltek meg. Sajnos, az áldozatok száma nem volt elég magas a magyar hatóságoknak, úgyhogy új megközelítést rendeltek el. Így az utolsó napon a vérengzés a Mileticeva utcából indult, abból az utcából, ahol laktunk
|
 |
ESETI ORVOS |
|
2009.12.01. 06:04 |
|
A hóhérsegéd
Az alábbiakban olvasható rövid emlékeztetõt igaz barátaimnak - Cs.Gyimesi Évának, Katona Istvánnak, Kenedi Jánosnak -, és a még életben lévõ egykori magyar szabadságharcosoknak és hozzátartozóinak ajánlom 2008. június 17-én, egy szomorú évforduló alkalmából. (Sz.-K. T.)
|
 |
Négy igen - a népszavazás Pozsgay Imre ellen |
|
2009.11.30. 05:43 |
|

Az első igazi népszavazás - illusztráció
Fotó: STOP
Éppen húsz éve rendezték Magyarországon a rendszerváltás egyik fontos és szimbolikus eseményét, az azóta is négyigenes népszavazásként emlegetetett referendumot. Az akkori döntések legnagyobb vesztese Pozsgay Imre, legnagyobb - átmeneti - nyertese pedig az SZDSZ volt.
|
 |
Fehér ló |
|
2009.11.29. 05:43 |
|

Lehet szörnyülködni azon, hogy Horthy Miklós kilencven évvel ezelőtti bevonulását a székesfővárosba itt és most különféle szélsőjobboldali csoportok emlékmenettel ünneplik. De hát ez a rémes parádé logikus fejlemény, hiszen azok vesznek részt rajta, akik újra oda vezetnék az országot, ahová őfőméltósága kormányozta: a pusztulásba. A mai reinkarnátorok az egykori dicstelen végről persze nem emlékeznek meg.
|
 |
Sztálin, az Európai Unió atyja |
|
2009.11.28. 07:37 |
|

A német-francia megbékélés sosem jött volna létre, ha a két ország nem tart a szovjet fenyegetéstől. Így Sztálin az Európai Unió atyjának is tekinthető – hangzott el a budapesti Francia Intézet és a Goethe Institut konferenciáján. A sorsközösség Kelet-Közép-Európában ma nem azt jelenti, mint ötven éve Nyugat-Európában, ezért nehéz párhuzamot vonni a mai román-magyar vagy szlovák-magyar folyamatokkal - erről Etienne Francois francia történész beszélt.
|
 |
Horthy és a Nemzeti Átvágta |
|
2009.11.27. 05:19 |
|

Wehrmacht-sisakos motorosok után most Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunkat kaparja elő fehérlovastól, tán hamarost (érdemei elismerése mellet) a komplett Waffen ss Hunyadi páncélos hadosztály is előkerül.
|
 |
Horthy és a bűnös város |
|
2009.11.18. 05:50 |
|

Büdös város
A vesztett háború, a kommün, majd a bukása, Clemenceau hitszegései, Trianon előkészületei, antantdiktátumok... Traumák sora érte az országot kilencven esztendeje. Egykorú történetírók szerint Horthy admirális budapesti bevonulása mentette meg a nemzetet. Személyét és tetteit más történészek másképp jellemezték. Mindkét álláspontból idéz BOKOR LÁSZLÓ.
|
 |
A berlini fal története |
|
2009.11.16. 05:55 |
|

Kereken húsz évvel ezelőtt, 1989. november kilencedikén a már napok óta mozgolódó keletberlini polgárok, akiknek negyven év folyamatos szívás után már teljesen teleszaladt a zsákja a Honecker-féle bagázzsal, egy kommunista pártfunkci (Günter Schabowski) felkészületlenségének (no meg egy olasz újságíró talpraesettségének) köszönhetően meglódultak és cirka másfél órán belül elérték, hogy az egyik határátkelőnél a DDR egyre jobban elbizonytalanodó határrendészete megszüntette az útlevélellenőrzést és ossie-k ezrei tódulhattak át Nyugat-Berlinbe. A Fal (Die Mauer) – ha nem is fizikailag, de eszmeileg mindenképp – azokban a percekben kezdte el egyre gyorsabb ütemű agóniáját.
|
 |
Kegyelemdöfést adtunk a kommunizmusnak |
|
2009.11.15. 05:18 |
|

Nem túlzás, hogy az NDK a demográfiai gyorshalál megakadályozására vágta ketté Berlint, majd mintegy 30 év múltán ugyanezen okok miatt hagyta lebontani. A berlini fal leomlása az európai kommunizmus szimbolikus fináléja, a kegyelemdöfést azonban Magyarország adta meg. Ha a történteket hagyjuk történelemmé válni, mi is könnyebben élünk majd együtt a múlttal – Tallai Gábor történésszel beszélgettünk.
|
 |
|