Szenteste a légópincében |
|
2009.12.27. 09:09 |
|
"Háború van, kiskisasszony!"A háborús Budapesten olykor karácsonytáji harangszó helyett is szirénák zúgtak. Néha vakriadót jeleztek. Olyankor nem jött se bomba, se angyal a mennyből. De minden perc örökkévalóságnak tűnt. BOKOR LÁSZLÓ emlékriportja.
|
 |
TEMETÕHÁBORÚ |
|
2009.12.19. 06:25 |
|
Korlátozott demokrácia kell?
„Nem lehet illúziónk. A gyûlölet végig fog söpörni ezen az országon. Pusztítás lesz. Ennek nagyságendjét sem láthatjuk tisztán. Egy dolog biztos még. Az, hogy gyõzni fognak a demokratikus erõk. Mi, józan magyarok leszünk azok, akik valamikor el kell számoltassuk azokat, akiket terhel a felelõsség. Még az is elképzelhetõ, hogy sokan nem hazai igazságszolgáltatási rendszerrel kell majd szembenézzenek, hanem nemzetközivel. Az igazi felelõsség azonban ettõl függetlenül idehaza fog adódni. A feladat rendkívüli lesz, ugyanis majd akkor egy komoly alkotmányos garanciákkal védett demokratikus rendet kell majd építeni. Olyan rendre lesz szükség, amelyben nem fajulhatnak még egyszer idáig a dolgok. Olyan demokráciára lesz szükség, amelyet nem vághat zsebre sem populista zsebnapóleon, sem hungarista nemzetvezetõ. Le kell majd porolni Bibó István tanulmányait, gyakorlattá kell tenni azokat a gondolatokat, amelyeket õ egy országunkat porig romboló fasiszta világégés után papírra vetett. Korlátozott demokrácia kell. Amely már csírájában folytja el (SIC!) a gyûlöletmozgalmakat és igazságszolgáltatási rendszere nem várja meg, míg az embertelen eszmék tömegmozgalommá szervezik magukat…”
|
|
Előkerült Hitler ősdossziéja |
|
2009.12.18. 05:52 |
|
A minap előkerült az 1920-as évek derekán Hitlerről nyitott francia titkosszolgálati dosszié. A legnagyobb rejtély talán az, hogy miként került a paksaméta a legbecsesebb gall levéltári ereklyék közé.
|
|
Mekkora volt akkor a pörgés: régen volt karácsonyi vásárok + videó |
|
2009.12.09. 05:56 |
|
Már akkor is gyárak ontották a babákat, a macikat és az elefántokat, amikre éppen úgy rákattantak a gyermekek, mint azóta minden nemzedék. A karácsonyfák hajóval jöttek a fővárosba. 1931-ben is megérkezett a karácsony.
|
|
ARGENTÍNAI „EXILIUM” |
|
2009.12.08. 06:03 |
|
Patkányút – történelmi háttérrel (6. rész)
1945. április 23.-án a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány – eleget téve a háborús és népellenes bûnöket szankcionálni rendelõ nemzetközi törvényeknek – a 1690/1945. ME rendelet 1. paragrafusával a Magyar Királyi Csendõrséget, mint testületet megszüntette. A csendõrségben szolgált embereket elbocsátották és igazolási eljárás alá vonták – ezt a Belügyminisztériumban „A volt csendõrségi személyek igazolására alakult Különleges Igazoló Bizottság” végezte.
|
|
A HALÁL MÉRNÖKEI |
|
2009.12.07. 06:33 |
|
Patkányút – történelmi háttérrel (5. rész)
„- Ma azt mondhatnánk: koncepciós eljárásról volt szó 1943-ban. A partizánok felkutatásáért elrendelt razzia idején ugyanis olyan dolgok történtek, amelyek messze túlmentek a kitûzött célon, a partizánakciók meghiúsításán. Emberek életének kioltására került sor. Voltak, akiket ezért felelõsség terhelt, de voltak, akiket nem. Az én parancsnokságom alatt álló egységnél és még háromnál nem volt fegyverhasználat, ezt a hajdani per tanúvallomásai igazolták. Kivégzésekre én nem adtam parancsot. A bíróság elé állított honvéd- és csendõrtiszteket azonban a kollektív vád alapján egyaránt elítélték. Én – negyedmagammal –, tíz évet kaptam a semmiért. A sommás eljárás célja az volt, hogy igazolja a nyugati közvélemény elõtt: a megnevezett parancsnokok egyaránt felelõsek a törvénysértõ fejleményekért." (Dr. Képíró Sándor – 2006. december 16.)
|
|
A HALÁL MÉRNÖKEI |
|
2009.12.06. 10:43 |
|
Patkányút – történelmi háttérrel (5. rész)
„- Ma azt mondhatnánk: koncepciós eljárásról volt szó 1943-ban. A partizánok felkutatásáért elrendelt razzia idején ugyanis olyan dolgok történtek, amelyek messze túlmentek a kitûzött célon, a partizánakciók meghiúsításán. Emberek életének kioltására került sor. Voltak, akiket ezért felelõsség terhelt, de voltak, akiket nem. Az én parancsnokságom alatt álló egységnél és még háromnál nem volt fegyverhasználat, ezt a hajdani per tanúvallomásai igazolták. Kivégzésekre én nem adtam parancsot. A bíróság elé állított honvéd- és csendõrtiszteket azonban a kollektív vád alapján egyaránt elítélték. Én – negyedmagammal –, tíz évet kaptam a semmiért. A sommás eljárás célja az volt, hogy igazolja a nyugati közvélemény elõtt: a megnevezett parancsnokok egyaránt felelõsek a törvénysértõ fejleményekért." (Dr. Képíró Sándor – 2006. december 16.)
|
|
A NEMZETI MORÁL UTOLSÓ ESÉLYE |
|
2009.12.05. 07:45 |
|
Patkányút – történelmi háttérrel (4. rész)
Ahhoz, hogy megértsük a dr. Képíró Sándor egykori csendõrtiszt védelmét ellátó sajátos tevékenységet ûzõ Nemzeti Jogvédõ Alapítvány és Szolgálat eszmei hovatartozását, úgy vélem elégséges, ha betekintünk a Szolgálat védenceinek névsorába.
|
|
ÚJVIDÉKI HALOTTAK |
|
2009.12.04. 05:57 |
|
Patkányút – történelmi háttérrel (2. rész)
„Képíró Sándor meghallgatása nem történt meg, mert a bíróság nem tartotta szükségesnek. – Szerencsétlen dolognak tartom, hogy ott, ahol a kommunisták elítélése az Alkotmánybíróság által hozott döntés következtében lehetetlen, belenyúltak egy elévülési históriába. Ez nem segíti elõ a társadalmi békét, alapja lehet egy hisztérikus rohamnak, hogy miért nem az ÁVO-sokat veszik elõ, miért csak a holokauszttal kapcsolatos bûntényekrõl esik szó. Zuroff úr egy idegen kultúrából betérõ ember, és mint ilyen terjeszti ezt a históriát.” – közölte dr. Zétényi Zsolt ügyvéd (Képíró Sándor védõje) a Hetek újságírójával, 2007. február 9-én.
|
|
KÉPÍRÓ SÁNDOR CSENDÕR-SZÁZADOS |
|
2009.12.03. 21:44 |
|
Patkányút – történelmi háttérrel
Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetõje, a holokauszt bûnöseit üldözõ 2009 elsõ heteiben „a politikai akarat hiányával” magyarázta azt, hogy a Magyarországon élõ, háborús bûnökkel vádolt dr. Képíró Sándort NEM állítják bíróság elé. Nem adják azoknak az országoknak sem, ahol készek lennének õt felelõsségre vonni… A háborús és emberiség ellenes bûnöket elkövetõk pereinek lefolytatásáról rendelkezõ Nemzetközi Katonai Törvényszék alapszabálya (melyet Magyarország is jogrendjébe iktatott!), az elsõ olyan nemzetközi dokumentum, melyben a háborús bûntetteket, és az emberiség elleni bûncselekményeket szabályozták.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
