Visszaemlékezés: ORBÁN VIKTORNAK NEM ADTAK VACSORÁT |
|
2010.01.16. 07:11 |
|
Az “agyagbadöngölő”. – A pesti népnyelv ezzel a jelzővel látta el Orbán Viktor FIDESZ-politikust az 1989. június 16-át követő hónapokban, utalva arra a beszédre, melyet a “szerencsét hozó talizmánként” emlegetett Nagy Imre-koporsó mellett mondott el, és amelyben állítólag szerepelt az a mondatrész, miszerint “a kommunistákat agyagba fogjuk döngölni”. – Az emlékezetes nap óta ugyan kutatók és történészek tucatjai hallgatták végig az ’56-os kommunista vezetők újratemetéséről készített hangfelvételeket, de végül is arra a következtetésre jutottak, hogy a budapesti Hősök terén jelen volt népes hallgatóság a tényekkel ellentétben arra emlékezett, amit hallani szeretett volna – nem pedig arra, ami valóságosan elhangzott.
|
 |
Pénz, plecsni, politika |
|
2010.01.15. 05:51 |
|
A három P
Kitüntetés és díjeső hull a magyar irodalomra, egyre hevesebben. Alapítványok, magánzók, az elhunytaknak emléket állító családok keresnek méltó díjazottakat. Ma is szilárdan őrzik rangjukat (s pénzdíjaikat) az állami és politikai szakralizáció fél évszázados díszkitüntetései. Az agyonhasznált Kossuth-, a Széchenyi- (alias Állami), a József Attila-, a Munkácsy-, a Balázs Béla-, a Liszt Ferenc-díj. Lobbik, érdekcsoportok, pártok, haverok munkálkodnak, hogy etessék „a mi kutyánk kölykét”. Az irodalmi és művészeti díjak újra „visszapártosodnak”. Mi ért többet? Hatvany báró havi rendes apanázsa, vagy az állam fényes érme és pénze? BUJÁK ATTILA írása.
|
|
Matuska 42 porosodó dossziéja |
|
2010.01.14. 06:00 |
|
A biatorbágyi merénylő az állambiztonsági titkosszolgálat célkeresztjében
Szó szerint berobbantotta magát a magyar történelembe az 1892-ben született Matuska Szilveszter, s bár 65 éve nyoma veszett, nem lehet kiradírozni onnan. Legendák, mendemondák éltetik tovább zavaros életének, tetteinek emlékét. De vajon miért folytatott – eltűnését követően 25 évvel! – titkos nyomozást utána négy évtizede, három esztendőn át, operatív főtisztekből verbuvált vizsgálati munkacsoport, 42 kövérre hízott, elfekvő dossziéban összegezve munkálkodásuk dokumentumait?
|
|
Visszaemlékezés: 1956 DIDERGŐ LÁNGJAI – A VÉRBÍRÓ |
|
2010.01.13. 06:26 |
|
Kádár hóhéra – a demokrácia nyugdíjasa
A hadbíró őrnagyot a „rendszerváltás” után vezérőrnaggyá léptették elő
Amint az a magyarországi sajtó híreiből ismert, a Honvédelmi Minisztérium szóvívője cáfolta, hogy 2009. szeptember 21-én Tömböl László altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke emléktárgyat, jutalmat adott volna át dr. Mátyás Miklós nyugállományú hadbíró vezérőrnagynak – annak a személynek, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlások során 23 halálos ítéletet hozott a szabadságharcosok büntetőeljárásai során.
|
|
Mementó 1950: Kádár titokban kijelöl 19 megyét |
|
2010.01.12. 06:07 |
|
Hihetetlen, de a máig érvényben lévő megyerendszert szinte titokban vezették be 1950-ben. A lapok csak a sokadik oldalon, kisebb hírekben számoltak be a történelmi vármegyék és a tradicionális megyeszékhelyek megszüntetéséről. Kádár János belügyminiszterként készítette elő Zala megye megcsonkítását, Esztergom kisvárossá degradálását és Zemplén BAZ-megyébe olvasztását.
|
|
DR. MÁTYÁS MIKLÓS |
|
2010.01.11. 05:48 |
|
Vérbíróból – vezérõrnagyAmint az a magyarországi sajtó híreibõl ismert, a Honvédelmi Minisztérium szóvivõje cáfolta, hogy 2009. szeptember 21-én Tömböl László altábornagy, a Honvéd Vezérkar fõnöke emléktárgyat, jutalmat adott volna át dr. Mátyás Miklós nyugállományú hadbíró vezérõrnagynak – annak a személynek, aki az 1956-os forradalmat követõ megtorlások során 23 halálos ítéletet hozott a szabadságharcosok büntetõeljárásai során. „Való igaz, hogy a Honvédelmi Minisztérium weboldalain a jelzett idõpontban „Z. T.” aláírással megjelent az a közlemény, mely szerint Borszéki Tivadar, Hajnal István, Nagy János, dr. Mátyás Miklós nyugállományú vezérõrnagyok és Bíró József, Farkas Bertalan nyá. dandártábornokok kaptak jutalmat születésnapjuk alkalmából – de ez a híranyag egy korábbi jutalmazási lista alapján tévesen került közlésre. Dr. Mátyás Miklós egykori hadbíró szeptember 21-én nem volt ott az ünnepségen.” – cáfolta saját sajtóosztályát a Honvéd Vezérkar fõnöke. Bár egyéb észrevételt nem tett az 1957-ben született vezérkari fõnök, azt sem kifogásolta, hogy a korábban õrnagyi rendfokozatban szolgált vérbírót ki léptette elõ 1990 után vezérõrnaggyá és milyen meggondolás alapján kapja a tábornoki nyugdíját attól a demokráciától, amely ellen oly sokat tett az elmúlt évtizedekben – ám ennek megválaszolása nyilvánvalóan nem az õ feladata…
|
|
Visszaemlékezés: A SÓLYOM NEM KAPKOD LEGYEK UTÁN |
|
2010.01.10. 07:53 |
|
Az ördöglovas és a karrierlovag
A párttitkár előszobájától a Sándor-palotáig
A budai várnegyedben látható Sándor-palota 1867 és 1945 között – kisebb megszakításokkal – a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, nem egy alkalommal kormányülések színhelye is volt. 1805-ben itt született gróf Sándor Móric, az „ördöglovas” (a főnemesi család utolsó sarja), a palota 1831-ben került Pallavicini őrgróf tulajdonába, a levéltárukból származó rajzokat és leírásokat használták fel később, a 2002. évi újjáépítésnél.
|
|
Képmentő 146: Figyelem, felvétel indul! |
|
2010.01.09. 08:19 |
|
Sorozatunk harminc év alatti olvasóinak - különösen ilyentájt, 440.000 körüli hazai munkanélküli idején - magyarázattal tartozunk. Képünk 1967. nyarán, a Ganz Magyar Hajó- és Darugyár Váci úti gyáregysége előtt készült, s akkoriban az álláshirdetések fel sem tűntek, hiszen az összes üzem környékén álltak ilyen táblák.
|
|
Képmentő (136): Kinek hiányzik? |
|
2010.01.08. 05:34 |
|
A kép előterében látható töméntelen esernyő elárulja: ősszel készült a fotó. A BKV talált tárgyak osztályán – érthető módon – szezonális cikkekből halmozódik fel a legtöbb. De ha valaki elhagy egy műfogsort, azért az már feltűnő, nem?
|
|
Mementó 1950: Kádár megalapítja Nagy-Budapestet |
|
2010.01.07. 05:55 |
|
Pontosan hatvan évvel ezelőtt, a Rákosi-korszak legsötétebb éveiben létrehozták Nagy-Budapestet. A metropolisz második születésnapja így 1950. január elseje is lehetne, bár ezt az évfordulót nem nagyon ünnepli azóta se senki. Szintén nem emlékezünk ma már Buda és Óbuda 160 évvel ezelőtti egyesítésére, amit 1861-ben érvénytelenítettek.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
