Mementó 1920: hazai koncentrációs táborok és zsidózó kampány |
|
2010.01.30. 05:17 |
|
Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.
|
 |
Mi van Gagarin titokzatos halála mögött? |
|
2010.01.29. 05:48 |
|
A világ egyik legismertebb arca – Jurij Gagarin – 1968-ban, hét évvel a világszenzációs űrrepülése után halt meg egy tragikus repülőgép-szerencsétlenségben. A baleset körülményei nem voltak teljesen tisztázottak, és jobb verziók híján, az emberek konspirációs teóriákat gyártottak a világ első űrpilótája haláláról. A brit The Daily Telegraph napilap, orosz szakértők segítségével, pontot szeretne tenni a több mint 40 éves rejtély végére, és egy működőképes verzióval állt elő.
|
|
Mementó 1920: Kun Béla kiadatását 386 gyilkosság miatt kérik |
|
2010.01.28. 06:07 |
|
Köztörvényes bűnözőként kérték a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok Kun Béla kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba.
|
|
Buli, haverok, Kádár |
|
2010.01.27. 05:55 |
|
Huligánok, művészek, ellenzékiek, munkások – a Kádár-korszak kavargó éjszakai életének karneváli figurái és intézményei elevenednek meg Hammer Ferenc tanulmányában. Nem buliológia, nem nosztalgia, társadalomtörténet a javából.
|
|
Politikai kommentár: A HALÁL ÁRNYÉKÁBAN |
|
2010.01.26. 05:51 |
|
A halálbüntetés fenntartása vagy eltörlése már a pártállamban is a legvitatottabb kérdések közé tartozott. A népi demokráciának nevezett viszonyok között a halálbüntetés fenntartásának indokoltságát annak alapján ítélték meg, hogy az egyéni és az általános megelőzés szempontjából mellőzhetetlen-e ez a fajta büntetés. 1990 előtt az élet elleni, az állam elleni, a katonai bűncselekmények és a terrorcselekmények esetében akár a legsúlyosabb (halál)büntetés is törvényes eszköznek számított.
|
|
Politikai krimi Szentesen |
|
2010.01.25. 05:38 |
|
Szentes egykori rendőrkapitányát, Lakos Józsefet 1946. március 7-én a kommunista R-gárda tagjai brutálisan meggyilkolták a városi kórházban. Az elkövetők közkegyelmet kaptak - annak ellenére, hogy a gyilkosság jelentékeny belpolitikai vihart kavart. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő dokumentumokból világosan kitűnik, hogy a gyilkosságot az egykori kommunista képviselő, Dadi Imre parancsára hajtották végre, és a merényletről a rendőrök is tudtak. A történet - bár krimibe illik - jól tükrözi hazánk 20. századi történetét.
|
|
A hungarizmus büszkesége ? |
|
2010.01.24. 05:46 |
|
Szálasi Ferenc mozgalma és az árpádsávos zászló
Szálasi Ferenc 1942 augusztusában felháborodott azon, hogy a Horthy-rendszer immár nemcsak a nyilasok eszméit, gondolatait próbálja „ellopni”, kisajátítani, hanem zászlójukat is. A Budapesti Nemzetközi Vásárral egy időben, a Műcsarnokban és a Szépművészeti Múzeumban megnyílt időszaki kiállításon a Kállay-kormány propagandistái az addig csak a nyilasok által használt árpádsávos zászlót is elővették. Szálasiék szerint a piros-fehér-zöld trikolór a liberalizmus szabadság-egyenlőség-testvériség hármas jelszavának „rikító szimbólumául született meg”. Büszkék voltak arra, hogy ők voltak a „liberális” 1848 óta az elsők, akik az árpádsávos zászlót mint a nemzeti-szocialista, birodalmi gondolat jelképét újra használni kezdték.
|
|
A jótevő gyógyszermágnás |
|
2010.01.23. 08:28 |
|
Richter Gedeon, a Kalmopyrin atyja
Mind hazánkban, mind a világ más tájain sokak számára ismerõs a Richter név, ha máshonnan nem, a tõzsdei jelentésbõl hallani a Richter-részvényekrõl. Kevésbé ismert talán, hogy õ a mai napig közkedvelt Kalmopyrin atyja. Innovatív törekvéseivel szinte a semmibõl teremtett számos gyógyszerszabadalmat és öt kontinensre kiterjedõ képviseleti hálózatot. A magyar gyógyszergyártás megalapítóját hatvanöt évvel ezelõtt lõtték a Dunába.
|
|
Vaskereszt és selyemzsinór |
|
2010.01.20. 05:45 |
|
A feltámadt Sivatagi Róka
Előbb feltűntek, később eltűntek, most újra előtűnnek a horogkeresztes „vitézek” kötetei a könyvesboltok kirakataiban. Vívhatja újra virtuális csatáit az Afrika Korps is. BOKOR LÁSZLÓ szemleútja.
|
|
HÓHÉROK |
|
2010.01.19. 05:48 |
|
A halál árnyékábanA halálbüntetés fenntartása, vagy eltörlése már a magyarországi „egypárt-állami” idõszakban is a legvitatottabb kérdések közé tartozott. A népi demokráciának nevezett viszonyok között a halálbüntetés fenntartásának indokoltságát annak alapján ítélték meg, hogy az egyéni és az általános megelõzés szempontjából mellõzhetetlen-e ez a büntetési forma. 1990 elõtt az élet elleni, az állam elleni, a katonai bûncselekmények és a terrorcselekmények esetében akár a legsúlyosabb (halál)büntetés is törvényes eszköznek számított. Ezek az ítéletek – ahogyan azt a korabeli miniszteri indoklás is tartalmazta –, a társadalom (a népi demokrácia, a pártállam) védelmét szolgálták. Az 1956 utáni megtorló jellegû ítélkezésnél a betöltött 16. év, késõbb, 1961 után a vádlott betöltött 20. éve volt az a határ, amely alatt nem volt alkalmazható a halálos ítélet – e szabály alól csak a katonák voltak a kivételek. 2008-ban az MTV forgatócsoportja megkereste azokat a személyeket, akik munkájuk vagy éppen az ítéletük folytán jelentõs idõt töltöttek a halálsoron vagy annak közelében és tanúi voltak a végzetes óráknak. A filmesek történészeket, és az utolsó magyarországi hóhért is megszólaltatták filmjükben.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
