A Szent Korona és a koronázási jelvények |
|
2010.03.30. 06:07 |
|
A Szent Korona a magyar államiság egyik legfőbb jelképe. Eredetének pontos története azonban máig nem ismert, a legtöbb történész szerint a 12. század végén állították össze. „Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk negyedik részében a Szent Koronáról és a koronázási jelvényekről szólunk.
|
 |
Piros-fehér-zöld |
|
2010.03.29. 06:39 |
|
Piros-fehér-zöld – már a kisgyermekek is tudják, ezek a magyar nemzeti zászló színei. De miért pont ez a három szín, hogyan és mikor alakult ki a ma is használatos zászlónk? „Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk harmadik részében ezt járjuk körül Bertényi Iván, a magyar heraldika elismert szaktekintélye segítségével.
|
|
„Feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul” – a Monarchia címere |
|
2010.03.28. 08:01 |
|
„Indivisibiliter ac Inseparabiliter”, vagyis „feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul” – olvasható az 1895 és 1918 között használt Osztrák–Magyar Monarchia közös címerének alján, egy szalagon. „Magyar ereklyék és jelképek” című sorozatunk második részében ismét Bertényi Iván, a magyar heraldika elismert szaktekintélye segítségével mutatjuk be a közös címer egyes jelképeit.
|
|
Hogyan alakult ki Magyarország címere? |
|
2010.03.27. 06:09 |
|
Hazánk egyik legfontosabb állami jelvénye a magyar címer, amelynek elemei több száz éves történelmi múltra tekinthetnek vissza. „Magyar ereklyék és jelképek” című sorozatunk első részében Bertényi Iván történész, a magyar heraldika elismert szaktekintélye mutatja be Magyarország jelenlegi címerének jelképeit, majd szót ejtünk a történelem egyes korszakainak címereiről is.
|
|
Visszaemlékezés: A GÁRDISTA |
|
2010.03.26. 06:36 |
|
Egy amatőr festő – történelmi tájképpel
PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”. – A forradalom bukása után, mint egyike a gyorslábú szabadságharcosoknak, Kanadába emigrált, ahol tájképek festéséből, eladásából tartotta fenn magát (egyéb munkavégzéséről a krónikásoknak nincs ismerete.) – Saját elbeszélése szerint a forradalom kitörésekor a Hungária Jacquard Szövőgyár művezető-helyettese volt. Október 23.-án megtagadta a munkát, és a kispesti Tanácsháza előtt gyülekező tüntetőkhöz csatlakozott, akik a helyi forradalmi bizottság tagjává választották.
|
|
RADNÓTI MIKLÓS – GYÉMÁNT AZ INGOVÁNYBAN (3. rész) |
|
2010.03.21. 05:48 |
|
Szalondemokraták és a történelemhamisítás
A munkaszolgálatos költő az ukrán fronton harcolt?
|
|
Cigányok verekedtek magyarokért |
|
2010.03.17. 05:44 |
|
A háttérből gerjesztették azt a feszültséget, ami 1990 fekete márciusához vezetett: magyarok és románok három napig csatáztak Marosvásárhely főterén. A román fölényt a környékbeli cigányság „hadba szállása” enyhítette, de az erőviszonyokat a székelyek fellépése fordította meg. Végül a román hadsereg ejtőernyősökkel vetett véget a polgárháborús viszonyoknak.
|
|
Kegyosztás és kegyfosztás |
|
2010.03.16. 05:49 |
|
Fény derül a kormányüdülő sötét titkaira Máris sikerkönyv Majtényi György társadalomtörténész K-vonal – Uralmi elit és luxus a szocializmusban című munkája, amelyet nemrég jelentetett meg a Nyitott Könyvműhely. A kötet – egyebek mellett – bemutatja a káderek kiváltságait, a kegyosztás és kegyfosztás gesztusait vagy épp Kádár János és pártkörének vadászatait, a kormányüdüléseket, a fényűzést az ötvenes évektől. Mindezt igen olvasmányosan. KARÁCSONY ÁGNES interjúja.
|
|
RADNÓTI MIKLÓS – GYÉMÁNT AZ INGOVÁNYBAN |
|
2010.03.13. 06:36 |
|
A „Heidenau” lágertől az abdai tömegsírig
Kit temettek el a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben?
|
|
RADNÓTI MIKLÓS |
|
2010.03.09. 05:44 |
|
A „Heidenau” lágertõl az abdai tömegsírig
Csapody Tamás társadalomkutatónak, a bori zsidó munkaszolgálatosok egykori táborai hûlt helye kutatójának a szándéka – de csupán a szándéka – dicséretes abban az ügyben, amit az elmúlt két szûk esztendõben végzett.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
