Az eredeti magyar gulyás |
|
2010.04.18. 17:19 |
|

A magyar konyha egyik világszerte ismert jelképe a gulyás. Bár manapság többféleképpen készítik – s külföldön számos „hamisítvánnyal” is lehet találkozni –, eredetileg a „gulyások által készített húsételt” jelenti. „Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk nyolcadik részében nemcsak a gulyás, hanem eredeti hozzávalóinak – mint a szürke marha, a mangalica, a makói hagyma, a kalocsai, illetve szegedi paprika – történetét tekintjük át.
|
 |
Nem április 4, hanem 13, nem Nemesmedves, hanem Pinkamindszent! |
|
2010.04.16. 05:03 |
|

Közel ötven évig tanították a magyar iskolákban, hogy az utolsó német katona 1945. április 4-én, Nemesmedvesnél hagyta el hazánk területét. 1950-től ezen a napon volt hivatalosan a felszabadulás ünnepe. Csak az ország legnyugatibb csücskében élők és néhány történész tudott arról, hogy sem a helyszín, sem a dátum nem stimmel.
|
 |
A Csodaszarvas nyomában... |
|
2010.04.15. 05:35 |
|

A hun-magyar mondakör egyik legszebb története a Csodaszarvasról szóló monda, amely szerint Hunort és Magort – akiktől a monda szerint a hunok és magyarok származnak – egy letelepedésre alkalmas területre vezette a mitikus állat. „Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk kilencedik részében ezt a történetet mutatjuk be.
|
 |
Délibábos eszmék: sumér-magyar két jó barát? |
|
2010.04.12. 06:02 |
|

Kis nép nagy ősöket keres
Már több mint 275 éve, hogy Sajnovics János csillagász, nyelvész felfedezte a rokonságot a magyar és a lapp nyelv között, magára haragítva a nemességet, amely nem kért a „halzsíros rokonságból”. A sumér eredet, az igen, az már tetszett, azzal szerettek büszkélkedni. Még most is van, akinek tetszik, mondhatni, bizonyos körökben reneszánszát éli. Igaz, a sumér-magyar rokonság hitvallói ritkán alapozzák nyelvi kutatásaikra elméleteiket, viszont szívesen visznek bele egészen távoli, ám számukra vonzó elemeket. Így fordulhat elő, hogy rovásírásos pólóban feszítő fiatalemberek kelta buli keretében propagálják a magyarság sumér eredetét.
|
 |
Köd előttük, köd utánuk |
|
2010.04.10. 06:37 |
|

„A futó bent...” — ennyi volt az utolsó hivatalos életjel 40 évvel ezelőtt; 1970. április 7-én 9.15-kor megszakadt a rádió-összeköttetés. A NATO-hoz tartozó olaszok meg csak dörzsölgették a szemüket, amikor a „köddé vált” MiG 15-ös épp az ő kurta kifutópályájukon landolt, vörös csillagos teljes harci díszben, a pilóta pedig cigarettázva adta meg magát a zavarából későn ébredő őrszemélyzetnek. KURCZ BÉLA kereste a múltba vezető szálakat.
|
 |
Horthy kormányzás: király nélküli királyság |
|
2010.04.07. 05:50 |
|

Nemrég volt kilencven éve, hogy a Nemzetgyűlés kormányzóvá választotta Horthy Miklóst. A király nélküli királyságot csaknem negyedszázadon át vezető egykori altengernagy a XX. századi magyar történelem egyik legfontosabb politikusává vált
|
 |
A véreskezű törpe |
|
2010.04.06. 05:44 |
|

Hóhér és áldozat
Alig két év alatt 1,7 millió embert fogatott le, 700 ezret végeztetett ki Nyikolaj Jezsov, a sztálini „nagy tisztogatás” karmestere. Hetven esztendővel ezelőtt aztán Jezsov is az általa csúcsra járatott gépezet fogaskerekei között végezte. KULCSÁR ISTVÁN írása.
|
 |
Feher bolsevizmus |
|
2010.04.05. 08:21 |
|

Orbán Viktor létezéséről 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársai gyászszertartásának közvetítését nézve szereztem tudomást. Nem tudtam, ki az a szakállas fiú, ám azt láttam, hogy hiányzik belőle a jó ízlés, az illem, a tapintat. Ellenszenves volt az agresszív hordószónok, akinek a szeméből gyász helyett a hatalomvágy mohó gátlástalansága sugárzott.
|
 |
Kegyetlen rablás folyt '44-ben |
|
2010.04.01. 05:45 |
|

A gettósítás és a deportálás megkezdése előtt 1944 kora tavaszán a magyar zsidókat módszeresen kirabolták a magyar csendőrök a magyar belügyi szervek utasítására. Megrázó visszaemlékezések gyűlöletről, megaláztatásról, rablásról és testüregmotozásról az fn.hu-n.
|
 |
Az államalapító megmaradt jobb kézfeje – a Szent Jobb |
|
2010.03.31. 05:42 |
|

A Szent Jobb hazánk nemzeti és egyben egyházi ereklyéje, Szent István természetesen mumifikálódott jobb keze. „Magyar ereklyék és jelképek” sorozatunk ötödik részében a Szent Jobb történetét mutatjuk be.
|
 |
|