Mementó 1950: Kádár János lemond |
|
2010.07.02. 04:47 |
|

A Szabad Nép 1950. június 24-én számolt be arról, hogy lemondott Kádár János belügyminiszter. Egy kommunista diktatúrában az ilyen posztokról általában ritkán mondanak le önként, Kádárl sem önszántából távozott. Nem sokkal később letartóztatták, talán éppen utódja, Zöld Sándor öngyilkossága miatt. Elődjét felakasztották: Rajk Lászlónak hívták.
|
 |
A holokauszt-törvény változtatása: Bumeráng |
|
2010.06.26. 06:25 |
|

A célt tévesztett bumeráng visszaüt. Ilyen a természete. Az előző Országgyűlés csekély többsége ragaszkodott hozzá, hogy a holokauszt tagadását a törvény büntesse, és ugyanilyen eltökélten ragaszkodott ahhoz is, hogy kizárólag a holokauszt tagadását büntesse.
|
 |
A Nagybaczoni |
|
2010.06.25. 05:49 |
|

Feledésbe merült a vezérezredes élete, sorsa. Tetteit legfeljebb lábjegyzetekbe rejtik. Szókimondó, kemény műve, a Végzetes esztendők – egy darab hadtörténelem – talán egy-két antikváriumban fellelhető még. BOKOR LÁSZLÓ írása.
|
 |
Károlyi nem volt hazaáruló |
|
2010.06.24. 05:52 |
|

Az őszirózsás forradalom egykori vezéralakjának szobra felkorbácsolta az indulatokat. Jobbikos politikusok kezdeményezték a szobor eltávolítását is, hogy helyére Tisza Istvánét állítsák. A történészek szerint azonban a politikus nem volt hazaáruló, és alaptalanul tartják róla azt, hogy miatta esett szét a történelmi Magyarország.
|
 |
Auschwitz: vágytuk a halált |
|
2010.06.22. 05:51 |
|

… „nem voltam képes hallgatni, hogy hogyan sikoltoznak és jajgatnak a szerencsétlen gyerekek, akiket megölni vittek” … „énekelni, táncolni és zenélni kellett, miközben néhány méternyire beláthatatlan sorokban mentek az emberek ártatlanul a szörnyű halálba” … „a ruhák között találtunk halott gyermeket, melyek a gázban pusztultak el és csak véletlenül maradtak a ruhák között” ...
|
 |
Ezen a napon temették az embert, akinek Orbán mindent köszönhet |
|
2010.06.20. 06:46 |
|

Nagy Imrére emlékeznek a Hősök terén
Fotó: MTI
Huszonegy évvel ezelőtt ezen a napon, 1989. június 16-án temették újra Nagy Imrét, az '56-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét és mártírtársait. Azon az eseményen, a mártírok ravatalánál tett szert országos ismertségre egy fiatal, borostás politikus: Orbán Viktor.
|
 |
Ortutay Gyula, a helyezkedés nagymestere |
|
2010.06.19. 07:10 |
|

Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. Fia, a szobrász Tamás közreműködésével napvilágra került gondosan titkolt naplója, melyet az Alexandra kiadó jelentetett meg. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. A szerző javára legyen mondva, hogy kendőzetlen őszinteséggel ír karriervágyáról, megalkuvásairól, nőügyeiről.
|
 |
Halálba küldték nagyjainkat |
|
2010.06.11. 05:13 |
|

Egyikük katolikusnak született, a másik azzá lett, a harmadik pedig – bár nem gyakorolta zsidó vallását – mégis vállalta érte az iskolából való kicsapatást. Szerb Antalt barátai meg akarták menteni, de ő inkább sorstársaival maradt - később agyonverték. Rejtő Jenőt a megpróbáltatások ölték meg, Radnótival megásatták saját sírját. Utolsó pillanatukig írtak.
|
 |
A 2. Trianon tette tönkre a hűséges falvakat |
|
2010.06.10. 04:42 |
|

Tíz Vas megyei falu Trianon után Ausztriához került, de a főként horvátok lakta települések 1923-ban kinyilvánították: Magyarországhoz szeretnének tartozni. A döntésben nem mindig hazafias érzelmek játszottak szerepet, hanem az, hol van a föld, az erdő vagy a szőlő. A "hűséges falvak" hazafiasságát nem nagyon díjazta Magyarország, de ezeket a településeket nem a trianoni döntés tette tönkre, hanem a vasfüggöny felépítése, amely határsávvá és zsákfaluvá tette őket. Ólmod és Szentpéterfa visszatéréséért cserébe Rendek és Rőtfalva Ausztriáé lett. Vajon ki járt jobban?
|
 |
Harc nélkül adtuk a hazát |
|
2010.06.09. 05:46 |
|

Károlyi sokkal inkább bízott az antant „jószándékában”, mint az önvédelmi harcban, Kun Béla pedig a proletárdiktatúra elfogadtatását helyezte az ország területi egységének megóvása elé. Az eredmény: a fegyvertelen Magyarországon kedve szerint masírozhatott a cseh, a román és a szerb hadsereg. Néhány település azért maradhatott meg magyarnak, mert fegyverrel állt ellen a megszállóknak.
|
 |
|