Éljen a magyar-tongai nemzeti együttműködés!
2011.09.25. 05:56

Miközben a nemzet életét megbénítja a feszült izgalom, vajon visszavonja-e Schmitt Pál a genetika szakterületére tévedt Kertész Ákos író Kossuth-díját, méltatlanul kevés figyelem övezi azt a hírt, mely szerint köztársasági elnökünk kitüntette Tonga királyát. A hirtelen fontossá vált kis polinéziai sziget némely tekintetben emlékeztet a Nemzeti Együttműködés Magyarországára.
Oszsza meg másokkal is
Alig egy hónappal azután, hogy a külügy májusi ajánlása nyomán az államfő úgy döntött, Magyarország nagyköveti szinten felveszi a diplomáciai kapcsolatot számos dél-csendes-óceániai kis szigettel, Schmidt Pál máris a tettek mezejére lépett: „a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele érdekében végzett tevékenysége és a magyar ENSZ BT-kampányhoz nyújtott támogatása elismeréseként V. George Tupou tongai királynak, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozat) adományozta.”
A tongai király természetesen a kétharmadhoz kell, már a tagállamok kétharmadához, hogy a magyar diplomácia reményei szerint megszavazzák Magyarország nem állandó biztonsági tanácsi tagságát a világszervezetben. A 104 ezer lakosú Tonga mellett így felvesszük a diplomáciai kapcsolatot Szamoával, Kiribatival, Palauval, Nauruval, Vanuatuval, Tuvaluval, a Marshall-szigetekkel, a Salamon-szigetekkel, Mikronéziával és Pápua Új-Guineával is.
Mint a külügy fogalmaz, „jelentősen elősegítheti Magyarország nemzetközi törekvéseinek támogatottságát különböző nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben, ha diplomáciai kapcsolatokat létesít a dél-csendes-óceáni szigetvilág államaival."
Közös a harcunk
Az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsának tíz nem állandó tagsági helyét regionális alapon osztják ki. A Közgyűlésben október 13-án tartanak szavazást az öt nem állandó taghely kiosztásáról. Budapest a jelek szerint céltudatosan készül a nagy napra, így külön gesztusokkal is igyekszik kedvessé tenni magát a távoli térségben. Mi mással volna indokolható V. George Tupou ily módon történő felértékelése, vagy az, hogy a köztársasági éremrend középkeresztjét kapta meg az öt hely egyikének elnyerésében rivális Azerbajdzsán gazdaságfejlesztési minisztere is, a legendásan élénk kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért? Valószínűleg Ön sem emlékszik már az idei év diplomáciai csúcseseményére, úgyhogy e helyütt felidéznénk, hogy májusban ha magánemberként is, de Budapesten járt a tongai király, nem kizárt, hogy akkor érdemelte ki a magas kitüntetést. Idézzük csak a hivatalos kommünikét: „Hóvári János helyettes államtitkár 2011. május 3-án ebédet adott V. George Tupou, Tonga királya tiszteletére. A 104 ezres lélekszámú, Polinéziában egyetlen keresztény királyságként számon tartott csendes-óceáni sziget uralkodója magánlátogatásra érkezett Budapestre. Az ebédet megtisztelte jelenlétével Habsburg György utazó nagykövet is.”
(Azt már a tongai sajtóból kellett megtudnunk, hogy „Ő Császári és Királyi Fensége”, Habsburg nagykövet a napokban viszonozta a látogatást, hogy „támogatásáról biztosítsa” a kétoldalú kapcsolatokat.)

Ő Császári és Királyi Fensége is meglátogatta a szövetséges királyságot
„A hatalmas földrajzi távolság ellenére több globális kihívással közösen kell szembenéznünk, így a gazdasági válság hatásaival, melyek érezhetően visszafogják a fontos bevételi forrást jelentő turizmust, továbbá a csendes-óceáni szigetvilág számára életbevágóan fontos klímaváltozással, és környezeti hatásainak kérdésével” - sorolja a közös kihívásokat a májusi közlemény, hangsúlyozva azt is, hogy „Magyarország és Tonga közös nemzetközi szerepvállalása, különösen az afganisztáni nemzetközi erők kötelékében megvalósuló együttműködése jelképes üzenettel bír.” Megnyugtató tudni, hogy országaink vállvetve harcolnak a felmelegedés és a tálibok ellen.
A tongai nemzeti együttműködés
A nem kevesebb, mint 35 Facebook-rajongóval büszkélkedő királynak az őt támogató nemesekkel együtt egészen tavalyig örökös többsége volt a parlamentben, amelynek 30-ból 21 tagját ők választották vagy nevezték ki. A király azonban négy évvel azután, hogy a nép fellázadt ellene, a tavaly novemberi választások estéjén határozottan deklarálta, hogy nyitott az alkotmányos demokratizálódásra, úgyhogy át is adta a kormányzati hatalmat a kabinetnek meg a parlamentnek. Az alkotmányos reform azt jelenti, hogy a 26-ból 17 parlamenti helyről a választók döntenek, kilencet továbbra is a nemesek számára tartanak fenn.
A tongai nemzeti együttműködés rendszerében a média ismerős szerepet tölt be: az állami rádió és tévé kormánypárti, a privát adók a BBC összefoglalója szerint kevés helyi ügyről számolnak be. A magánlapokban megjelenhetnek ellenzéki vélemények, de az újságírók zaklatásnak lehetnek kitéve, és bűntetőeljárással fenyegethetik őket. Egy rádióadót politikai okokból akartak eltüntetni az éterből. Az amerikai külügyminisztérium jelentése elismeri a demokratikus előrelépést, de utal arra, hogy sokan kétségbe vonják az igazságszolgáltatás függetlenségét, és kritizálja az időnkénti politikai cenzúrát, valamint a kormányzati korrupciót.
A Schmitt Pál által kitüntetett V. George Tupou azonban csupán reprezentatív funkciót tölt már be, másrészt viszont aktív businessman: övé a sziget egyetlen energia-társasága, egy sörfőzde és egy mobilcég. George király két dolgot szeret: katonai egyenruhákat hordani, és egy londoni taxiban furikázni a szigeten.
forrás és szerző : Hírszerző, MTI, BBC
Az eredeti írás itt olvasható
|