Búcsú a független igazságszolgáltatástól?
2011.09.17. 05:32
Gyorsított eljárásban pályáztatná meg a bírói nyugdíjkorhatár változása miatt megüresedő több száz álláshelyet a Fidesz egy törvényjavaslatban, a nyugdíjazásnál azonban súlyosabb csapást mérhet az igazságszolgáltatásra a fideszes EP-képviselő Áder János nevével fémjelzett reformcsomag.
Oszsza meg másokkal is
A bírósági szervezetet és igazgatást várhatóan teljességgel kiiktató törvény "necces" rendelkezéseit forrásunk szerint épp egy bírói érdekszervezet javaslataival indokolják majd.
November 15-ig ki kellene írni a pályázatokat az új bírói nyugdíjazási szabályok miatt megüresedő álláshelyekre az idevágó fideszes törvényjavaslat szerint. A január 1-jétől hatályos új alaptörvény szerint ugyanis a bírák szolgálati jogviszonya az eddigi 70. életév helyett az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, így jövőre összesen 274 bíró vonul nyugállományba, közülük június 30-ával 228, míg év végéig 46 bírónak szűnik meg a szolgálati viszonya. A fideszes előterjesztés kitér arra, hogy a bírói álláshelyek jelenlegi pályáztatási rendje a szabályváltozás miatt "az ítélkezés időszerűségét nagymértékben rontja."
Ezzel az indoklással most gyorsított eljárásban pályáztatnák meg a posztokat, nem meghatározva, hogy mely bíróságokon milyen álláshelyeket lehessen elnyerni. Az Alkotmánybírósághoz és más fórumokhoz fordult korábban több tucat bíró, miután a Fidesz-KDNP áterőltette a bírói nyugdíjkorhatárra, illetve a szervezeten belüli kinevezési moratóriumra vonatkozó - az alaptörvény rendelkezéseihez passzoló - törvényt.
Úgy vélték ugyanis, hogy az Orbán-kormány beavatkozása nem csupán a bírói szervezetben okoz súlyos zavart, hanem egzisztenciális válságba sodor többeket, ráadásul az igazságszolgáltatás függetlenségén is komoly csorbát ejt, hiszen bírókat mozdít el posztjukról. Egyes bírók már akkor is arra figyelmeztettek; a Fidesz-KDNP-s műhelyekből kiszivárgott, a bírói szervezet, illetve a teljes igazságszolgáltatás reformját célzó kormánypárti tervek még a nyugdíjszabályok váratlan módosításánál is súlyosabb csapást mérhetnek a rendszer függetlenségére.
Úgy tudjuk, a múlt héten áldását adta a Fidesz-KDNP frakciószövetség a kormánypárti EP-képviselő Áder János munkacsoportja által kidolgozott igazságszolgáltatási reform legfőbb irányaira. Forrásunk szerint az elfogadott tervek alapján - noha a kormánypárti sajtó ezt nem feltétlenül így tálalta - egy bírósági hivatal és az igazságügyért felelős tárca között oszlik majd meg az igazgatás, amely a mai bírói önigazgatás helyett jön létre. A létrehozandó úgynevezett Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke a jelenlegi megoldással ellentétben nem lesz azonos a Legfelsőbb Bíróság (januártól Kúria) elnökével, hanem a parlament választja majd kétharmados többséggel kilenc évre.
A bíróságok pénzügyi és igazgatási ügyeivel foglalkozó szervezetnek a jelenlegi OIT-nél kevesebb jogköre lesz. Az új alaptörvénnyel létrejövő Kúria alapvetően jogegységi feladatokat lát majd el, így annak - már nem a mai főbíró, Baka András, hanem a Fidesz-KDNP által választott - elnöke jelentős befolyással lehet majd az ítélkezési gyakorlatra is. A frakciószövetség állítólag döntött az ítélőtáblák megmaradásáról, egy önálló közigazgatási bíróság létrehozataláról, valamint arról is, hogy a jövőben törvényszéknek hívják majd a megyei bíróságokat, a helyi, városi bíróságok helyére pedig járásiak lépnek.
Az OIT már nem szerepelt az alaptörvényben sem, így lehetett számítani rá, hogy a Fidesz-kabinet megszüntetné. Csakhogy a bírák jogállásáról, valamint a bírósági szervezetről és igazgatásáról szóló törvény, forrásunk szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan sértő rendelkezéseit nem a politikai érdekekkel, vagy az elszámoltatással, hanem maguknak a bíráknak a javaslataival indokolják majd meg. Az OIT-t teljesen elvető javaslatokat juttatott ugyanis el a közigazgatási tárcának a Magyar Bírói Egyesület (Mabie).
Az egyesület honlapján is közzétett dokumnetum szerint az önigazgatási modell meglévő formájában nem alkalmas a megújulásra, ezért ők az OIT legfontosabb hatásköreinek a tanács elnökére történő átruházását, az egyszemélyi felelősség előtérbe helyezését preferálnák. Az önigazgatás működést érintő hatásköreit a Mabie is egy országos hivatalra testálná, annak vezetője döntene a bírósági vezetők kinevezéséről és gyakorolná a felügyeletet igazgatási tevékenységük felett.
Amennyiben az Orbán-kormány megfogadja ezt a javaslatot, éveken-évtizedeken át a Fidesz-KDNP által kinevezett vezetők határozhatnának a bírói előmenetelekről, ítélkezési gyakorlatról, tehát az igazságszolgáltatás életéről.
Bárándy: újabb lépés
A kormány újabb lépést kíván tenni a demokratikus intézményrendszer felszámolása felé - írta közleményében Bárándy Gergely. Az MSZP képviselője szerint bár sok részlet még ismeretlen a Fidesz igazságszolgáltatási reformjából, az OIT megszüntetése azt jelenti, hogy a valódi döntéshozatali - bírói önigazgatási - fórum szűnik meg, és helyette egy csupán adminisztratív feladatokat ellátó hivatal marad, élén egy hivatalnoki feladatokat ellátó bíróval.
Ezzel lényegesen csorbulni fog a bírói hatalmi ág függetlensége - emelte ki. Az igazságszolgáltatás vonatkozásában ezt a modellt nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a végrehajtó hatalmi ágnál megszüntetnék a kormányt, s az érdemi döntéseket meghozni jogosult miniszterelnök és miniszterek helyett az Országgyűlés egy országos kormányhivatal-vezetőt választana, aki az államigazgatás legfőbb adminisztrátora.
Elbűvészkedhetik az ügyeket
Valószínűleg soha nem lesz már alkotmánybírósági ítélet például a bírák nyugdíjkorhatára, a médiatörvény, vagy éppen a magánnyugdíjpénztári pénzek államosításával kapcsolatban. Noha utóbbit már tárgyalta az Alkotmánybíróság, nem közlik, hogy mikorra tervezik a határozathozatalt. A pénzek elvételéről már tavaly novemberben parlamenti döntés született és a beadványok nyomán az Ab-n azt hangoztatták, hogy ebben - és más kérdésekben is -, próbálnak a különböző határidőkhöz igazodva, ésszerű időn belül dönteni. Ez nem sikerült. Most az Ab létszámának növekedése ad indokot a késlekedésre.
Közben a Fidesz is besegített egy kicsit, az alkotmánybírósági törvény tervezete szerint ugyanis január elsején szinte minden folyamatban lévő eljárás megszűnik. A testületnek tehát nem "sietős". Jelzi ezt az eheti munkarend is: épp a saját magukról szóló - rossz nyelvek szerint az ő közreműködésükkel készült - tervezetet véleményezik. Ez az igazi bűvészmutatvány.
forrás és szerző : B.I.M. / Népszava
Az eredeti írás itt olvasható
|