Oszsza meg másokkal is

Gyurcsány Ferenc végzetévé válhat az általa irányított kormány egyik utolsó, 2009. áprilisi döntése, amellyel kiemelt beruházássá nyilvánították a Sukoróra álmodott King's City kaszinóvárost. Az Országgyűlés szakbizottsága kedden legalábbis kezdeményezte az egykori miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését, így már csak egy összparlamenti szavazáson múlik, hogy az ügyészség meg tudja-e gyanúsítani hivatali visszaéléssel a szocialista politikust (az időközben megfeneklett velencei-tavi fejlesztés "túlolajozása" miatt).

Az eset történelmi, hiszen a vigalmi negyedet kormányrendelet nyilvánította kiemelt projektté, és arra eddig nem akadt precedens - legfeljebb igény lett volna rá -, hogy egy jogalkotót szabálytalan jogalkotási tevékenység miatt fognak gyanúba. Mindenesetre Gyurcsány kiadása nem kérdés; a feljelentő az LMP-s Schiffer András volt, a Fidesz és a Jobbik ugyancsak beígérte az igent a választóinak, de a célszemély is sűrűn "nanázott", amikor a sajtó arról faggatta, hajlandó-e előbújni mentelmi joga mögül. "Kívánom, hogy az eljárás során politikai és ügyészi vádlóim szemébe nézve magam vádolhassam őket tisztességtelenséggel" - írta blogjában az exkormányfő. Ám felvérteződése előtt az általa kigondolt Magyar Demokratikus Charta azért megpróbálta rábírni Schiffert: vonja vissza feljelentését, "ha nem kíván egy koncepciós eljárás előkészítésének részesévé válni" - mindhiába.

Ami biztos

Egy beruházás kiemeltté nyilvánítása önmagában nem bűn; csakis annyit jelent, hogy az állam hónapokkal meggyorsítja a közigazgatási-hatósági engedélyeztetéseket. Gyurcsány internetes közléséből tudjuk: neki a kormányrendelet meghozataláig vezető utat róná fel az ügyészség. Különösen azt az aktust, ahogy 2008. május 26-án a parlament Nándorfehérvári termében elkötelezte kabinetjét az amerikai-izraeli befektetőknek (miközben figyelmen kívül hagyta a nyilvánosság bevonására vonatkozó törvényi kötelezettségét). Pedig a korabeli miniszterelnök elvileg abban sem lehetett volna biztos, hogy az elé felvonuló üzletemberek "igaziak", a King's City magyarországi projektcégei ugyanis beazonosíthatatlan ciprusi offshore-tulajdonosok kezén voltak.

Gyurcsány most azzal védekezik: nem állt szándékában a fejlesztők kottájából játszatni kormányát, csak általánosságban támogatta a gigaberuházást. Az események gyanús egymásutánja azonban feltételez egy láthatatlan kezet, amely a presztízscél érdekében jogszabályokat íratott át, illetve törvénysértő eszközöket szentesített. Hogy mik a vitatott stációk? A kormány 2007-ben fogadtatta el a verseny nélküli földcsere lehetőségét biztosító vagyontörvényt; később e kiskapu révén kerülhetett a sukorói telek a befektetőkhöz. Beszédes azonban, hogy Joav Blum csak két hónappal a "nándorfehérvári paktum" után vásárolta meg azokat az olcsó pilisi területeket, melyeket az állam később becserélt neki. A hatalom tehát pályáztatás mellőzésével játszotta ki a Velencei-tó 70 hektáros "előszobáját".

Lássunk csodát, 2008 júniusában már arról döntött a parlament, hogy tágítja a kiemelt nemzetgazdasági ügyekről szóló jogszabály hatályát a koncessziós projektekkel (például a kaszinóüzemeltetéssel). A 2009-es kormányfőváltás előtt Gyurcsányék sebtiben határoztak is a King's City kiemeltté tételéről, mindezt úgy, hogy a fejlesztési terület - ügyészségi óvások miatt - még nem volt Blumék nevén. Ennél súlyosabb vétek, hogy az amerikai-izraeli fél nem rendelkezett érvényes (a pénzügyminiszter által aláírt) kaszinókoncessziós szerződéssel sem, azaz tilos lett volna kiemeltté nyilvánítani az élménypark-elképzelést. Az igenlő kormányrendelettel mégis felülírták a magasabb szintű jogszabályt, vagyis Gyurcsány stábja tudatosan sértett törvényt a beruházók érdekében.

Ami szintén gyanús
 

A tőke és a politika szimbiózisáról még egyértelműbben árulkodik a Velencei-tó Budapesthez közel eső keleti szegletét érintő, kis-Sukoróként elhíresült projekt, amit szintén a néhai Gyurcsány-kabinet nyilvánított kiemelt uniós beruházássá 2008-ban. A volt miniszterelnök itt "csak" annyiban tehető felelőssé, hogy az általa működtetett adminisztráción ostoba lobbiérdekek is képesek voltak áthatolni. A kormány a másfél milliárd forintnyi EU-pénzt nem alapinfrastruktúra-kiépítésre (közútra, vasútra) költötte, hanem egy pázsitos strand "újraértelmezésére". A Velencei-tó kapuja tehát egy tájidegen üdülőkomplexumot jelöl - plázával, tengerpartot idéző homokággyal, illetve télen fűtött korzóval.

A lídó ügyét a Heti Válasz birtokában lévő dokumentumok szerint már 2003-ban megkísérelte lepacsizni Velence polgármestere, Oláhné Surányi Ágnes és a tókörnyék egyik legbefolyásosabb vállalkozója. A Hotel Juventus üzemeltetőjeként és a parti fesztiválok gazdájaként ismert Görgicze Zoltán cége, a Gomi Kft. együttműködési megállapodást is kötött a helyhatósággal településközpont létesítésére - ez fejlődött aztán tovább a Velencei-tó kapuja ötletté. Mivel az érintettek uniós finanszírozásra hajtottak, illett a szabályosság látszatát kelteni, a cinkes megbízásokat pedig elbújtatni. Első lépésben a Görgicze-féle Hotel Juventust tervező Artonic Design Kft.-vel nyerették meg az építészeti munkát. Úgy kerülték ki a pályáztatást, hogy három - közbeszerzési értékhatár alatti - részre bontották a feladatot. (A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azonban kiszúrta a cselt, és az előkészítésre szánt 54 millió forintot utólag elvonta Velencétől.)

A műtengerpart és a bevásárlóobjektum kizárólagos üzemeltetési és hasznosítási joga persze csakis Görgicze Gomi Kft.-jére szállhatott - még 2009-ben, vagyis az első kapavágás előtt. E cégen kívül egyetlen vállalkozás indult a működtetés privatizálásáról szóló tenderen; történetesen a Hotel Juventus állandó rendezvényszervező partnere (de mivel ajánlata hemzsegett a formai hibáktól, sikerült kizáratnia magát a "versenyből"). A helyi civileket tömörítő Sz-Épülő Velencét Egyesület azt is kiszúrta az önkormányzat Gomi Kft.-vel kötött üzemeltetési szerződésében, hogy Görgicze Zoltán 60 millió forint (és az ezt kiegészítő csekély bérleti díj) kifizetésével további ráépítési jogot kapott a polgármestertől. Ez azt jelenti, hogy a Velencei-tó kapuja nem nyit majd ajtót a vízre, inkább megöli a város és a part közötti kapcsolatot - ha valaha elkészül.

A sors fintora, hogy mára a projekt zalaegerszegi illetőségű kivitelezője csődközelbe jutott (egy másik, balatoni óriásfejlesztés miatt). A polgármester ennek ellenére csak afféle engedélymódosítási kényszereknek tudja be, hogy - nyár helyett - október-decemberre lesz átadható állapotban a nagy mű. A potenciális üzlettulajdonosok nem ilyen derűlátók, erre utal legalábbis, hogy információink szerint Görgicze alig halad a plázatorzó helyiségeinek kiadásával.

Ami fenyeget

Nagy- és kis-Sukoró ügye jelenleg - büntetőjogi értelemben - nem ér össze. A King's City-kalandot megalapozó telekcsere eddig hat gyanúsítottat ragadott magával (köztük a nemzeti vagyonkezelő felső vezetését), illetve Gyurcsány is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha megáll a hivatali visszaélés gyanúja, vádja. A velencei kapuőrök esete nem tart itt. Egyelőre csak amiatt van aggódnivalójuk, hogy - miként a Magyar Nemzet megírta - a Fejér Megyei Főügyészség törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja a beruházáshoz kapcsolódó földhivatali, környezetvédelmi, fakivágási és építésügyi hatósági eljárásokat. Nem lényegtelen viszont, hogy a Zuschlag-ügy is éppen ilyen "rutinellenőrzésből" fejlődött sokszereplős politikai büntetőüggyé.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / Bódis András


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.