Oszsza meg másokkal is

Sokadszorra átírt, "javított, átdolgozott kiadásként" került vasárnap ismét a kormány elé az új közoktatási törvény tervezete, amely a hangzatos nemzeti köznevelésről szóló koncepció nevet kapta. Emlékezetes, az Orbán Viktor miniszterelnök által visszadobott koncep¬cióval a múlt héten ismét gondok akadtak a kormánypártban, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt ígérte: a végleges változatot a múlt héten nyilvánosságra hozzák. Ehhez képest még vasárnap is csiszoltak a terveken, melyeket az államtitkárral sokadszor vitázó Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke több ponton kritizált.

A legújabb koncepcióban a hírek szerint már nincsenek meghatározott időpontjai a kétlépcsős béremelésnek. A múlt héten a Magyar Nemzet birtokába került, véglegesnek tűnő dokumentumban legalábbis már csak "első ütem" és "második ütem" szerepelt a bértábláknál. Pedig a korábban kiszivárgott változat először 2013. szeptember 1-jétől, illetve 2015. szeptember 1-jétől ígért béremelést.

Az új változat alapján az életpályamodell bevezetése is kérdéses: míg a korábbi koncepcióban 2013. szeptember 1-jétől indult volna a modell és 2018. szeptember 1-jéig "teljes körűen kiépül", addig a a legutóbb megismert változatban az évszám előtt az szerepelt, hogy "Magyarország gazdasági fejlődésétől függően". A Magyar Nemzet nemrég tudni vélte, hogy a béremelés mértéke nem változott a korábbi változathoz képest, így az illetményalap az első ütemben az egyetemi végzettségű pedagógusoknál a minimálbér kétszerese, míg a főiskolát végzetteknél 1,8 szorosa lenne.

A nemzeti köznevelésről szóló tervezet elkészülése ügyében már augusztus végén kétségek merültek fel és a múlt heti "átírás" előtt is többször visszadobta a miniszterelnök Hoffmann reformként beharangozott munkáját. Az újabb "újragondolásban" egyébként szerepet játszhat, hogy Hoff¬mann terveit sem a pedagógusok, sem a sajtó nem fogadta lelkesen.

A számítások szerint ugyanis akár 9 százalékkal is csökkenthető a tanári létszám. Az elképzelések között szerepel az is, hogy nem csak az 1-4. osztályosok, hanem a felső tagozatosok is egész napos iskolai képzésben részesülhetnek, ami viszont megnövelné az állam költségeit. Az újabb változtatások sajtóhírek szerint azért váltak szükségessé, mert vita alakult ki a Fideszben a tervek költségvetési hatásairól. Az eredeti elképzelések szerint 2013-tól életbe lépő pedagógus-életpályamodellel a bértömeg 30 százalékkal emelkedett volna, ami 164 milliárd forintos kiadást jelentene.

Úgy tudni, a kormányülésen téma volt a felsőoktatási törvény tervezete is, amellyel az utóbbi időben szintén sok gond volt. A koncepció szerint az állam olyan szerződést kötne az államilag finanszírozott helyekre pályázókkal, amelyben rögzítik, mit adnak vissza később a közösségnek. (Ennek lehetséges módozatairól lásd keretes írásunkat.) "Ha az állam milliókkal támogat egy képzést öt év alatt, úgy hiszem, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz" - mondta erről korábban Hoffmann Rózsa.

Utólagos tandíj jöhet

Mivel az állam fokozatosan kivonulna a fizetős szakok társfinanszírozásából, a terheket így egy idő után kizárólag a diákok fizetnék, ezért javasolja a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormánynak a Diákhitel Központ II. létrehozását - dobta be nemrég a Magyar Nemzet az egyfajta "utólagos tandíj" koncepcióját. Ehhez létrehoznák a Diákhitel II. nevű állami, nonprofit szervezetet. A képzési költségre felvett kölcsön legkisebb összege három éves képzéseknél így is 2,5 millió forint lenne, az átlagos pedig inkább 4,5 millió, ami 20 éves futamidővel és fix részlettel számolva a kamattámogatástól függően havi 20-30 ezer forint körül lenne.

Egy másik megoldást említett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, amikor a "diplomásadóról" kifejtette: a diplomások fizetésük egy részét egy alapnak adnák, melyből a következő generációt képzik. Az ötlet - mint a Népszabadság felhívta a figyelmet - hasonlít a Magyar Bálint minisztersége idején előkészített, de az MSZP által elvetett utólagos tandíjfizetéshez. A mostani ötlet azért is meglepő, mert idén márciusban Pokorni Zoltán még azt mondta, nem tervezik tandíj bevezetését, és Szijjártó Péter is közölte: "a tandíj a Gyurcsány-korszakkal együtt megbukott". A Fidesz által kezdeményezett 2008-as népszavazáson pedig a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett a tandíj eltörlésére is igent mondtak az emberek.

forrás és szerző : Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.