Oszsza meg másokkal is

Márpedig amikor a WikiLeaksről kiszivárgott szenzációs mondatok után Orbán Őszödje címekkel, közcímekkel jönnek elő kollégák, ugyanerről beszélnek ellenzéki politikusok, akkor nagyon is megnő. Úgyhogy szólok.

Az orbáni és gyurcsányi mondatok közötti egyenlőségjel rajzolgatása politikailag lehet indokolt ellenzéki részről, nyilván ezzel kell próbálkozni, csak éppen semmi köze a valósághoz.

Mert mit is mondott Orbán? Mikor? Az amerikai követségi jelentésekből az derül ki, hogy a 2006-os kampány időszakában két ízben is közölte az őt hallgató diplomatákkal, vállalatvezetőkkel: ne vegyék komolyan a nyilvánosság számára tett kijelentéseit. „Ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok", illetve „Hagyják figyelmen kívül, amit mondok".

Már hogy amit nekünk mond, a népnek.

A mostani magyarázkodás, hogy hát a cselekedetei alapján ítéljék meg, ne a szavai alapján, és ezt ma is fenntartja, kínos kissé, nem vitás. Merthogy ellenzéki politikusként nem volt cselekvési lehetősége 2006-ban. A cselekedetei a szavai voltak. Az ígéretei. Nem volt sok egyébként, de a 14. havi nyugdíj, az idióta licit azért él még az emlékezetünkben.

Orbán tehát nem gondolt mindent komolyan, amit ígért. Ez kit lep meg? Senkit. Egyrészt válságról beszélt, eladósodottságról, arról, hogy „rosszabbul élünk, mint négy éve", másrészt még arról, hogy lesz 14. havi. Nem is volt hiteles 2006-ban, a borzadálykampány után el is vesztette a választást. Ennyi. De mi köze ennek Őszödhöz?

Semmi.

Amit ott Gyurcsány elmondott, azzal nem az volt a gond, hogy olyat ígért, amit maga sem gondolt komolyan. A politikai kampány egy tömegdemokráciában ilyen. Ez van. Gyurcsány is ígért mindenféle biopoliszt meg technopoliszt, úgy, hogy pontosan tudta, mekkora bődületes baromságok ezek abban a helyzetben. A gond, amelyre az őszödi beszéd rávilágított, nem a felelőtlen ígéret (ami egyébként még nem is hazugság) volt. Sőt, még csak nem is a hazugság.

Hanem a csalás.

A trükkök százai. A tudatosan felelőtlen, az országot az államcsőd szélére sodró politika, amelynek egyetlen szempontja volt: megnyerni a választásokat. No, ellenzékből lehet ez az egyetlen szempont. Sőt, más nem is lehet. Gyurcsány viszont 2004-től miniszterelnök volt, a kormány feje. Valódi döntési helyzetben nap mint nap. Őszödön arról beszél rendkívül őszintén, hogy pontosan tudta, mit csinál, azaz mit nem csinál. Semmit.

Túl azon, hogy a kormányzást (értsd: a kormány népszerűségét) visszahozza „a szarból". Pontosan tudta, hogy úgy csinál, mintha kormányozna, de nem kormányoz, s hogy ez ne derüljön ki, adatokat hamisíttat, telefonálgat Almúnia biztosnak, nem hozza nyilvánosságra a negyedéves jelentést a választás előtt, stb. Eladósít, a parlamenti többségét is hazugságra használja, nem csupán szóval ígér teljesíthetetlent, de törvénnyel (ötéves adócsökkentési program), tehát mindent a látszatért, semmit a valóságért, az ország, a jövő nem számít. Csak a hatalom megtartása-megszerzése. Az elhíresült „elkúrás" tehát egyáltalán nem elkúrás volt. Hanem átkúrás. Cinikus, tudatos, következményekkel járó, az országnak ártó. Nem csupán az országnak kárt egyébként nem okozó üres ígéret, mint Orbán szavai.

Persze abban, hogy Orbán Őszödjéről értekezhetnek most sokan, felelőssége van a Fidesz-kommunikációnak is, amely az óvodás „hazudós-hazudós!" szinten fogta meg akkor a kérdést. Ahogy a legtöbben egyébként. A politikus erkölcsét a magánerkölcs szemszögéből vizslatva, dilettáns értelmezési keretet adva a történetnek. Holott a kérdés nem az, hogy jó ember-e, hazudik-e. Nyilván mindenki hazudik. A politikus esetében a kérdés viszont az: akárhogyan is, de használ-e az általa vezetett közösségnek, vagy árt. Gyurcsány ártott. Sok évig isszuk még a levét.

Orbán meg minden bénázás és ízléstelen döntés ellenére is költségvetési fegyelmet tart, adósságcsökkentést hajt végre, éppen egy számára minden bizonnyal népszerűségvesztést hozó ősz kezdetén vagyunk.

Megérdemel persze sok kritikát, kap is. Az őszödölés viszont egész egyszerűen hamis, hazug eljárás vele kapcsolatban.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / Stumpf András


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.