Decemberig elbontják a népszerű piacot?
2011.09.10. 20:06

Bajba került a káptalantóti termelői piac. Az országos hírnévre szert tett vásárt több helyről is szorongatja a bürokrácia, ráadásul virágzásának valószínűleg az éppen módosított és egyeztetés alatt álló piactörvény sem fog kiskapukat hagyni.
Oszsza meg másokkal is
A káptalantóti Liliomkert Piac kiváló példa arra a fajta önszerveződésre, amikor egy csoport az adminisztráció kellemetlenségeit megkerülve, önszerveződő alapon létrehoz olyasmit, ami a bürokrácián kívül senkit nem zavar, kárt nem okoz, sőt, az emberek többségének különösen tetszik. Az építési hatósággal, a földhivatallal és az adóhatósággal már a piac alapítása óta feszült viszonya van Harmathy Ildikónak, aki a Káli-medencében található kis falu végében állt neki vásárt szervezni 2007-ben. Elkeseredetten tapasztalta ugyanis, hogy a balatoni nyaralók a bevásárlóközpontokba özönlenek paradicsomot vásárolni, miközben a helyi kertekben termelt zöldség a gazdák nyakán marad, ők viszont a vállalkozásokat érintő terhek miatt nem vágtak volna bele hagyományos kereskedelmi értékesítésbe. A biológus mérnök hölgy saját birtokára invitálta az ős- és kistermelőket, főleg nyugdíjasokat, rokkantnyugdíjasokat, állattenyésztőket, sajt-, méz-, zöldség- és gyümölcstermelőket, régiségkereskedőket, és vasárnaponként néhány tucatnyian gyűltek össze, családiasan hangulatban.
Spontán siker - mindenki jól jár
Tavaly nyár óta már több mint kétszáz főre duzzadt az eladók száma a piacon, a robbanásszerű sikerben pedig bizonyára nagy szerepe volt a biotermékek és a bio-szemléletmód térhódításának. Vasárnaponként ezerszám özönlenek Káptalantótiba a Balaton környékén nyaralók, külföldiek is, sokan egyenesen a fővárosból autóznak le a magyar hétköznapokra cseppet sem hasonlító atmoszféráért, számos ismert arc, politikusok, színészek és tévés személyiségek pedig visszatérő vendégei az árusoknak. Mára olyan sok lett az eladó, hogy újakat már nem tudtak fogadni, így egy ideje péntek délután is kinyit a piac, hogy helyet kínáljon nekik.
A guargumiból, mesterséges színezékekből és adalékokból kiábrándult vásárlóközönségnek Kánaán a gyümölcsök, zöldségek, kolbászok, házi szörpök, házi lekvárok, sajtok, tönkölycipók, sütemények nagyanyáink kamráját megidéző kínálata, de találkozni itt egzotikus termékekkel is, menta- levendula- és fenyőrügy szörppel, alma-és szedersajtokkal, medvehagyma-mézzel, ürmös-, füge- és bodzaborokkal, fokhagymás, padlizsános kecskesajttal, gyógynövénycseppekkel. Kihozzák ide portékáikat a kézművesek, fazekasok, régiségkereskedők, antikváriumosok, babaárusok, fafaragók is. Az árnyas fák alatti placcon fesztiválhangulat uralkodik: néha rázendít egy hegedűs, odébb az egyik árus játszik citerán, lakmározni a tócsni-, langalló- és pecsenyeárusnál lehet, borozni a Badacsonyból érkező Szeremley Pincészet óriáshordójánál. A gyerekeknek nyuszisimogató és játszótér is rendelkezésére áll, de nekik bohóc, vásári komédiás is szokott műsort adni.

Somogyi Győző Munkácsy-díjas festőművész gyakran megfordul a piacon, biogabonát, tehéntej-termékeket, kenyereket vásárol, a házi készítésű süteményekért pedig különösen rajong. „A legsikeresebb alulról jövő civil kezdeményezés, ami a lakosság megtartó erejét, a táj élhetőségét szolgálja, és lehetővé teszik, hogy ne kényszerüljön mindenki a városba” – nyilatkozta a Liliomkertről a Heti Válasz Online-nak, a jelenlegi bonyodalmakról pedig úgy véli: „Hivatali packázás folyik, mondvacsinált ügyekkel piszkálódnak. Mindenféleképpen meg kell védeni a piacot, a legfelsőbb fórumokig el kell menni. A hivatalnak az volna a dolga, hogy segítse, ne pedig akadályozza ezt a jól működő formulát, különösen most, hogy a helyi termelők segítése a kormánypolitika része.”
A piacon megfordult már Verebes István színész-műsorvezető is, aki elmondása szerint "olyan paradicsomot és paprikát vett ott, amilyet gyerekkora óta nem evett". A piacban az nyűgözte le leginkább, mennyi munka van az ott előállított termékekben: az emberek dolgoznak, próbálnak megélni, ezt becsülni kéne. „Nem tudok a hivatal agyával gondolkodni, de amit ott tapasztaltam, szenzációs” – mondta, és hozzátette: ami jó, ami működik, ahhoz az adminisztrációnak kéne alkalmazkodnia.
Törvényen kívül
Óriási kárt senkinek nem okoz, a Liliomkert működése mégis teljes egészében szabályellenes, igaz, az a tavaly megalakult, árusokat összefogó Liliomkert Szövetkezet legálisan működik. A háromhektáros terület magántulajdonban áll, a telekkönyvben viszont szántónak van minősítve, így a földhivatal felszólította Harmathy Ildikót, hogy állítsa vissza az eredeti, 1989-es állapotot. A telekre felhúzott árusítóbódék az építési hatóság szerint engedély nélkül épültek, ezért augusztus végén három hónapot adtak a tulajdonosnak, hogy a bungalókat elbontsa. A kereskedelmi tevékenységhez szükséges működési engedélyt a piac már csak a szántó minősítés miatt sem kaphatja meg, de ha az előbb említett két probléma nem állna fenn, az élelmiszerbiztonsági rendelkezések miatt biztosan ugrana az engedély: szilárd, fertőtleníthető burkolat kellene a földre, áramhálózat a hűtőberendezésekhez, valamint kiépített vízhálózat. A vendégeket nem riasztja vissza az összkomfort hiánya, vagy a hőségben (szabályellenesen) egymás mellé rakott kolbász és zöldségfélék. Mosdó gyanánt rendelkezésre áll két kissé túlhasznált mobilvécé és egy vízcsap, beton helyett pedig természetesebbnek látják az anyaföldön sétálni.
Harmathy Ildikó már gyűjti a megfelelő infrastruktúra kiépítéséhez szükséges összeget (2,5 millió forint), azt viszont nem látja indokoltnak, hogy elbontsa a pavilonokat. „Kétséges, hogy ezekre kell-e egyáltalán építési engedély, amikor sok esetben egy asztalról van szó, ami fölött van egy tetőnek is alig nevezhető lap az eső ellen. A hatóság is elismeri, hogy ha a kofák az IKEÁ-ban kapható sátrakat húznának fel, ahhoz nem kellene ilyen engedély, de ha ugyanezt természetes anyagból csináljuk, ahhoz már igen" - érvel lapunknak, a földhivatallal való összetűzésről pedig azt mondja: nem hiszi, hogy a telek átminősítéséhez szükséges tízmillió forintot neki kellene kifizetni. Az átminősítés első lépését, a külterületi rendezési terve szerinte az önkormányzatnak kell megoldani és kifizetni érte a súlyos milliókat, de nincs rá pénzük - törvény írja ugyan elő, hogy minden községnek kell rendezési tervet készíteni, de a forrást nem biztosít rá. „Nem Káptalantóti az egyetlen község, amely nem tudja megoldani a feladatot" - tette hozzá. Harmathy Ildikó úgy véli, az általa űzött, illegálisnak nevezett tevékenységnek, mely egy alkalommal tízmillió forintos forgalmat bonyolít le, nagyobb a társadalmi haszna, mintsem hogy el kellene lehetetleníteni a bürokráciával: 200 embernek, többgyermekes családoknak származik belőle jövedelme. Lehet, hogy itt sok minden szabályellenes, de az itt megkeresett pénzzel kiegészítik alacsony jövedelmüket, növelik vásárlóerejüket, ami a némiképp a magyar gazdaságon is lendít - mondja a Heti Válasz Online-nak egy kezdetben hobbiszinten kertészkedő, ma már hetente árusító pedagógus.
Az általunk megkeresett adószakértő viszont úgy véli: az élelmiszeriparban túlságosan nagy súlyban van jelen a feketegazdaság, a termelői piacok pedig ennek melegágyai. Az őstermelőkkel, kistermelőkkel szemben a politika is engedékenyebb, az adóhatóság pedig gyakran tehetetlen. Pedig termelői piac szabályos körülmények között is létezik: Tihanyban a Liliomkert után egy évvel nyílt meg a Tihanyi Piac Placc, Gyenesdiáson májusban állami támogatással és pályázatokkal nyílt meg az I. Balatoni Hal- és Termelői Piac, Hévízen pedig az önkormányzat működtet egyet. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten avatta fel a kizárólag magyar gazdák által termelt és feldolgozott termékeket kínáló kőbányai termelői piacot, melyet még a református és a görög katolikus egyház képviselői is megáldottak. Igaz, Káptalantóti volt a legelső a sorban, a szabálytalanságot, a spontaneitást pedig valamiért díjazzák a vásárlók. A Liliomkert piacon pedig különösen olcsó a helypénz: egy átlagos hely 1000, 1500 forintba kerül alkalmanként.
A kormány közbelép
Úgy tűnik, az egészséges élelmiszerre vágyó vevő, a saját terményeit árusító gazda és a magyar termékek vásárlását ösztönző állam igényei végre találkoztak, a piactörvény módosításnak köszönhetően ugyanis a termelői piacok létesítését 2012. január 2-ától nem kötnék engedélyhez, csupán be kellene jelenteni a kereskedelmi hatósághoz, mely aztán nyilvántartást vezetne róluk. Egy ilyen piacon a hely 40 kilométeres körzetében lévő kistermelő értékesíthetné termékeit. Harmathy Ildikó szerint azonban a törvény úgy rossz, ahogy van, a módosítás nem könnyítene azon a problémán, hogy le kellene betonozni a piacot. Sőt, mivel csakis kistermelők árulhatnak, a nagyobb vállalkozásba kényszerített hentesek vagy a nem mezőgazdasági tevékenységet végző kézművesek és régiségkereskedők kiszorulnak a piacról, emiatt pedig az alkalom sokat veszítene színességéből. Arról, hogy ez valóban így lesz-e, megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de nem kaptunk érdemi választ, az indoklás szerint még sok minden egyeztetés alatt van. Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. tanácsadója szerint viszont jöhet bármilyen törvény, az élelmiszerbiztonsági követelményeknek továbbra is meg kell felelni, ez alól nincs kibúvó.
Mit hoz a jövő?
Harmathy Ildikó többször is írt levelet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, sőt, Orbán Viktornak is, és részletezte a szerinte indokolatlan költségeket előállító törvényi szabályozást és az ellenséges légkört, mely szembeállítja egymással a termelői piac szereplőit és a hatóságokat. Választ nem kapott, így egy hét múlva sajtótájékoztatót szervez, a nyilvánosság erejében bízva. A piacot pedig a jövőben is működtetni szándékozik. „Az építési hatóság határozatában nem az szerepel, hogy a pavilonok használatát azonnal hagyjuk abba, hanem hogy „azonnali használatát" hagyjuk abba. Ezt nem nagyon lehet értelmezni, ezen lehet lovagolni" - mutatott rá a bürokratikus megfogalmazás kreatív értelmezésének egyik lehetőségére. Kérdésünkre, hogy vajon decemberben buldózerrel végighajtanak-e majd a területen, azt válaszolja: ettől nem tart, szerinte valószínűleg újabb felszólítások, majd pénzbírságok következnek majd. Egyszer kapott már egy tízezer forintos büntetést, de nem is emlékszik, miért - befizetni pedig ezt sem volt hajlandó. Somogy Győző nem véletlenül mondta róla: szerencsére nem egy nyuszi, állja a harcot, ha kell, többezer aláírással vagy tüntetéssorozattal megvalósítja, amit akar.
forrás és szerző : hetivalasz.hu / Jász Annamária
Az eredeti írás itt olvasható
|