Oszsza meg másokkal is

Orbán Viktor a "nyugdíjrendszer átszervezéséről" beszélt a múlt héten, ám részleteket nem tárt a nyilvánosság elé. Az [origo] értesülései szerint egyelőre nincs döntés arról, hogy pontosan milyen változtatások várhatók az állami nyugdíjpillérben, de forrásaink arról számoltak be, hogy a kormányfő "ragaszkodik" az egységes összegű alapnyugdíjhoz, és emellett megvalósítaná a már tavaly megígért egyéni számlavezetésen alapuló arányos munkanyugdíjat.

Az alapnyugdíjat tartalmazó koncepción a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy igen szűk szakértői köre dolgozik, s úgy tudjuk, a főbb irányokról szeptember 6-án vagy 7-én lesz a következő egyeztetés. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság munkatársait vagy más külső nyugdíjszakértőt (például a néhány évvel ezelőtt igen komoly hatástanulmányokat végző Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagjait) nem vonták be a munkálatokba. Forrásaink szerint a munkaanyagok egyelőre nagyon zavarosak, és sok ponton eltérnek attól a modelltől, amelyet az alapnyugdíjat alkalmazó országok - Európában például Írország, Anglia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Dánia vagy Izland - követnek.

Az alapnyugdíj – klasszikusan

Az alapnyugdíj nem azonos a nyugdíjminimummal. Az utóbbi a hazai nyugdíjrendszer részét képezi ma is, és annak jár, akinek az időskori nyugdíja nem ér el egy meghatározott összeget (ez idén, Magyarországon havi 28 500 forint). Az alapnyugdíjat a mai magyar nyugdíjrendszer nem ismeri. Ez a nyugdíjminimumtól teljesen függetlenül járhat gyakorlatilag mindenkinek, aki betölt egy meghatározott életkort. Az alapnyugdíj egy egységesen meghatározott - nem túl magas - összeg, amelyet tehát annak is kifizetnek, aki egyébként több százezer forintos normál nyugdíjra jogosult, és annak is, aki csak 50 ezer forintra.

Az alapnyugdíjat és a jövedelemmel arányos munkanyugdíjat alkalmazó nyugdíjrendszerek célja - a nemzetközi szakirodalom és a Világbank felfogása szerint - kettős. Egyrészt az, hogy pótolja az időskorban kieső jövedelmet, és ezt a korábban befizetett járulékokkal arányos módon tegye, másrészt pedig, hogy - éppen az alapnyugdíj révén - megakadályozza a végletes időskori szegénységet. Az alapnyugdíj ennek megfelelően általában alanyi jogon jár az adott országban élőknek, bizonyos kor, például az öregségi nyugdíjkorhatár (Magyarországon 65 év) elérése után. Mivel az európai uniós jogszabályok nem teszik lehetővé az alapnyugdíj állampolgársághoz kötését, a rezidensi alapnyugdíj a jellemző, vagyis a jogosultsághoz tipikusan azt kell felmutatni, hogy az illető meghatározott ideje az adott országban él.

Az alapnyugdíj összegét általában úgy határozzák meg, hogy az "éhenhalás" ellen védjen. Havi 37 ezer forinttal - a 2007-es nettó átlagkereset 36 százalékával - számoltak például a NYIKA szakértői a néhány évvel ezelőtt elvégzett hatástanulmányaikban. (A mintegy 400 oldalt kitevő értékes modellszámításokat, minden ehhez kapcsolódó háttértanulmányt, továbbá az oktatási és a versenyképességi kerekasztal munkáit 2010 nyarán - nem tudni, miért - törölték az internetről.)

Ez, a mai értékeken számított, durván 40 ezer forintos havi alapnyugdíj természetesen nem adódik hozzá a járulékbefizetések alapján kalkulált munkanyugdíjhoz, ezt a pluszterhet kevés költségvetés bírná el, a magyarországi biztosan nem. Amikor tehát az ember eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor ebben a modellben kétféle állami nyugdíjat kap: egy fix összegű alapnyugdíjat, és egy munkanyugdíjat, amelynek összege attól függ, hogy mennyi ideig dolgozott és mennyit keresett, pontosabban mennyi nyugdíjjárulékot fizetett be a társadalombiztosítási alapba.

Az alapnyugdíj bevezetésével párhuzamosan tehát szükségképpen csökken a munkanyugdíj összege, viszont ezért cserébe alacsonyabb járulékkulcsokkal lehet terhelni a munkabéreket. A járulékok ugyanis klasszikusan csak a munkanyugdíj fedezetét biztosítják, az alapnyugdíjat pedig általános adóbevételekből, esetleg egy külön létesítendő adónemből szokás finanszírozni. Amint azt a NYIKA szakértői ennek kapcsán tanulmányukban megfogalmazták: "az alapnyugdíj finanszírozási forrása nem lehet bérjárulék, mert ez teljesen igazságtalanul terhelné a munkavállalókat és a munkáltatókat". Az időskori szegénység enyhítése mellett tehát az alapnyugdíjat alkalmazó rendszerek másik kiemelt célja, hogy csökkenjenek a béreket terhelő járulékok és egyúttal átláthatóbbá váljék a munkanyugdíj rendszere. Ez utóbbit például a már beígért egyéni számlavezetés hazánkban is biztosítaná, erről részletesebben lásd a keretes írást.

Az alapnyugdíj - a Fidesz szerint

Az [origo] értesülései szerint az orbáni alapnyugdíj - legalábbis az a munkaanyag, amely az NGM-en belül mára a legjobban kidolgozott fázisba került - minimum két lényegi pontban eltérne a szakirodalomban és a nemzetközi gyakorlatban megszokottól. E szerint az alapnyugdíjra való jogosultságot szolgálati időhöz kötnék, méghozzá 20 évnyi szolgálati időhöz, vagyis ez a juttatás csak akkor járna, ha legalább ennyi időn át bejelentett állást tud valaki felmutatni. Mbr>
Ez abból a szempontból szinkronban volna a mai öregségi nyugdíjjal, hogy ahhoz is legalább 20 év szolgálati idővel kell rendelkezni, viszont súlyos következményekkel járhat azokra nézve, akiknek még minimálbéres foglalkoztatásban sem jön össze ennyi szolgálati idő. Korábbi nyugdíjkutatások kimutatták, hogy ez a probléma a 2013 után nyugdíjba vonulóknál válhat tömegessé, amikor az 1950-es években született Ratkó-generáció megkezdi a visszavonulást. Ebben a körben, egy 2008-as kutatás szerint 4 millió járulékfizetőből 1,3 milliónyian - időarányosan - nem szerezték meg a nyugdíjjogosultságot, vagyis, ha 2008 óta nem változott, és a jövőben sem javul az elmúlt 15 év foglalkoztatási trendje, akkor az éppen nyugdíjassá válók egyharmada kiszorulhat a nyugdíjrendszerből. Nemcsak hogy munkanyugdíjat nem kapnának, de a tervezett új szisztémában - ha azt is 20 éves szolgálati időhöz kötnék - alapnyugdíjat sem, miközben ez utóbbinak éppen a "normál" nyugdíjra nem jogosultak megsegítése lehetne a feladata. (Arról, hogy a már említett nyugdíjminimum megmaradna-e a rendszerben, nincs információnk.)

Nem csökkennének a bérterhek

Az NGM-ben készülő munkaanyag egy másik hungarikuma az alapnyugdíj finanszírozása. Az [origo] által megismert változat szerint ugyanis az alapnyugdíjat is a járulékok fedeznék, nem pedig az adóbevételek, ahogyan ez tankönyvileg lenni szokott. "Nyugdíjat csak a nyugdíjkasszából fizessenek ki és a nyugdíjkasszából csak nyugdíjat fizessenek ki" - szokta emlegetni Orbán Viktor a kormány ebbéli alapelvét, amit szándékai szerint a sok országban nulladik pillérként is emlegetett alapnyugdíj esetében is alkalmazni kellene.

A tudomásunkra jutott háttérszámítások szerint van egy verzió, amely már tartalmazza az új szisztéma szerinti járulékkulcsokat. A munkaanyag szerint az összes levont nyugdíjjárulék szintje nem csökkenne, vagyis a munkavállaló béréből továbbra is 10 százalékot vonnának le, a munkáltató pedig 24 százalékot fizetne. A munkavállaló által fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulék mindenkinek az állami nyugdíjrendszerben vezetett saját egyéni számlájára kerülne, a munkáltató által befizetett 24 százalékos járulék viszont három célra fordítódna. Hét százalék szintén az egyéni nyugdíjszámlás állami pillérbe kerülne, további hét százalék a rokkantnyugdíjakat, árvaellátást és hasonló nyugdíjszerű juttatásokat fedezné, a maradék 10 százalék viszont egy olyan közös kalapba menne, ahonnan az alapnyugdíjakat fizetnék ki.

Ezek a mértékek, és persze a koncepció alappillérei is változhatnak még, mert, mint ahogy egy forrásunk fogalmazott, "messze vagyunk még a kormányhatározattól". Elmondása szerint a modell a magán-nyugdíjpénztárban maradókkal kapcsolatos alkotmánybírósági döntés után érheti el végső formáját.

Az egyéni számlát az adóhatóság kezeli majd Késésben van a kormány, de az előkészítő munkák azért folynak - állítják forrásaink az állami nyugdíjrendszerben tavaly beígért egyéni számlavezetéssel kapcsolatban. Egy tavaly decemberi kormányhatározat értelmében Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek május 31-éig kellett volna előkészítenie az egyéni számlavezetés módjáról és feltételeiről szóló szabályozást, ám ez mostanáig nem történt meg. Az [origo] információi szerint az viszont már szinte biztosra vehető, hogy a majdani egyéni számlákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetheti.

forrás és szerző : origo.hu = Fekete Emese


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.