Oszsza meg másokkal is

Szeptember 7-én kezdődik a Fidesz-KDNP háromnapos hajdúszoboszlói frakcióülése, ezt követően pedig a jobboldali politikusok és az értelmiségi holdudvar immár hagyományosnak mondható kötcsei találkozója. Ezeken a fórumokon az ősz legfontosabb kormányzati döntéseit igyekeznek előkészíteni, illetve a párton belüli ellentéteket elsimítani. Lesz mit megbeszélni. A kormányoldalnak ugyanis - részben az egyre mélyülő és tartósnak tűnő nemzetközi pénzügyi-gazdasági krízis, részben saját hibái miatt - arra kell felkészülni, hogy az egész ciklus a válságról és a válságkezelésről fog szólni, azaz a 2014-ig hátralévő időszakot nem lehet a Fidesz eredeti terveinek megfelelően „romeltakarításra" és kilábalásra felosztani.
 

A válság következtében a Fidesz kénytelen feladni a ciklus elején dédelgetett álmait. Ez persze nem újdonság: már a hónapokkal ezelőtt bemutatott Széll Kálmán-terv is azt mutatta, hogy a Fidesz elhagyta a korábban hangoztatott, költségvetési hiányt növelő, „növekedésorientált" gazdaságpolitikai víziót, és elfogadta, hogy az egyre erősebb külső kényszerek és a növekvő gazdasági veszély miatt nincs más lehetősége, minthogy a népszerűtlen költségvetési szigoron és adósságcsökkentésen alapuló útra lépjen.

Orbán Viktor legutóbbi bejelentése alapján maga is tisztában van a veszélyekkel, ezért negatív jövőképből kiindulva építi a politikáját. Az országot finanszírozó befektetőket igyekszik megnyugtatni, választói körében pedig az elvárásokat igyekszik csökkenteni, a „küzdelem" a nehézségére hívja fel a figyelmet annak érdekében, hogy kormánya támogatottsága fenntartható legyen.E két célnak egyszerre megfelelni azonban nehéz, mivel a kifelé és a befelé megfogalmazott üzenetek szükségszerűen ellentmondanak egymásnak: ami jó hír a befektetőnek, az általában rossz a választónak, és fordítva. Ráadásul mindez nem is pusztán jó kommunikációt, hanem annál sokkal többet feltételezne: megfelelően előkészített döntéseket a megfelelő időben, felkészültséget és összehangoltságot - végső soron „jó kormányzást", amelynek ígéretével a Fidesz 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerzett.

Az ellenzék és a kormányoldal ellendrukkerei által - némi kárörömmel és izgatott várakozással - remélt „forró ősz" (értsd: megszorító intézkedések, erős társadalmi elégedetlenség és kormányzati népszerűségvesztés) bekövetkezése leginkább attól függ, hogy a Fidesz mennyire tudja teljesíteni a „jó kormányzás" ígéretét. Mert ha „forró ősz" nem is, „forró témák" (válságkezelés, devizahitelesek ügye, önkormányzati, egészségügyi és oktatási reform) bizonyosan lesznek, a kormánynak tehát kétségtelenül lesz lehetősége a bizonyításra. Politikai sikerességét vagy kudarcát pedig vélhetően nem az fogja meghatározni, hogy milyen erős - ellenzéki, civil, szakszervezeti stb. - ellenállás szerveződik vele szemben, hanem épp fordítva: a kormányzás sikere vagy kudarca határozza majd meg a kormányoldallal szembenállók erejét. Az őszi időszak legfontosabb kérdései éppen ezért a kormányoldalon belüli viszonyokra vonatkoztatva fogalmazhatók meg.

Az első ilyen, hogy a Fidesz mennyire lesz képes saját hitelességét fenntartani. A vártnál alacsonyabb GDP-növekedés ellenére a kormány egyértelművé tette, hogy továbbra is elkötelezett a hiánycél tartása, illetve az államadósság csökkentése mellett. Ez fontos üzenet volt a piacok számára, mivel jelezte, hogy a kormány a nehezedő körülmények ellenére is folytatja a Széll Kálmán-tervvel megkezdett, a befektetők által is támogatott gazdaságpolitikát. A választók számára mindez azonban - a fentebb említett ellentétből következően - nem sok jót jelent. Az alacsonyabb növekedési pálya miatt idén mintegy százmilliárd forinttal, jövőre pedig várhatóan ennél is többel kell javítani a költségvetés helyzetét: ennek érdekében bizonyos kiadások csökkentése mellett nem kizárható valamilyen vagyoni jellegű adó bevezetése, újabb válságadók elfogadása, illetve a szuperbruttó kivezetésének felfüggesztése. Ez utóbbi komoly politikai elégedetlenséget generálna, hiszen ez gyakorlatilag adóemelés lenne az alacsony keresetűek számára.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

forrás és szerző : hetek.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.