Oszsza meg másokkal is

Eddig a mindennapi életet meghatározó - például közoktatási, kultúrális vagy egészségügyi - területek szolgáltatásainak többségéért a helyieket képviselő önkormányzatok voltak felelősek, a jövőben Orbán Viktor ezekről is helyettünk döntene.

Sokaknak nem világos, miért aggodalmaskodnak az ellenzéki pártok, civilek és szakértők azon, ahogyan az Orbán-kormány átalakítaná az önkormányzati rendszert. Pedig a helyi közügyek intézésére megválasztott helyhatóságok és képviselők kizárólag csak annak a közösségnek tartoznak felelősséggel, amely megbízta őket, így nagy általánosságban elmondható; hogy a közösség érdekeit szem előtt tartva cselekednek, s alakítják az adott település mindennapi életét.

Éppen ezt írná át úgy a Fidesz-KDNP, hogy a választott helyi vezetők helyett a kabinet konkrét helyismeret nélkül meghozott döntéseit országszerte egy-egy, a kormány által kinevezett - tehát nem választott - vezető kikényszeríthesse. A már bejelentett - ám írásos formában még nem ismert - tervek zöme kizárólag a helyi közösségek autonómiáját gyengítené, s egyben erősíteni igyekszik az állam befolyását, gyakorlatilag mindenben.

Persze lehetett erre számítani; az új alkotmány ugyanis már nem tartalmazza a választók közösségét megillető, önkormányzáshoz való jogot. Ismert, hogy valamennyi demokratikus állam elismeri a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. Azaz annak a lehetőségét, hogy az egyes települések lakói az őket érintő kérdésekben szabadon, a központi hatalomtól függetlenül hozhassanak döntéseket. A helyi önkormányzatiság lényege, hogy a helyi közösségek a lokális közügyekben önállóan szabályoznak és igazgatnak. Az Európa Tanács a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában ezzel összhangban határozta meg az önkormányzáshoz való jog európai irányelveit; például előírta a helyi önkormányzat szabad adóztatási jogát, azt, hogy az állami támogatások felhasználása körében biztosítani kell a szabad felhasználás lehetőségét. Szintén rögzítették, hogy az önkormányzat szabályozási jogát teljes mértékben biztosítani kell a helyi ügyekben, s hogy az állam beavatkozásának arányosnak kell lennie.

Az orbáni reform számos eleme azonban éppen ezt az önálló mozgásteret csökkenti, így az is kérdéses, hogy a Fidesz-kabinet tervei összhangban állnak-e a hazánk által is elfogadott normákkal. A jelenlegi, széles önkormányzati felelősséget ugyanis szinte az összes kulcsfontosságú helyi közszolgáltatásban korlátoznák, a helyi feladatokat állami feladattá alakítva. A hatályos önkormányzati törvény alapján a helyi önkormányzatok bármely, a helyi közügy (azaz a lakosság helyi közszolgáltatásokkal történő ellátása, a közhatalom helyi önkormányzati típusú gyakorlása, s mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosítása) körébe tartozó feladat ellátását önként magukra vállalhatják. Ezzel szemben ma úgy látszik, "önkormányzat" néven az 1990 előtti tanácsrendszer orbánosított változatát hozná létre a kormányzat.

Megyék, megyei jogúak

"Az erős önkormányzatok megmaradása, erősödése mindannyiunk érdeke" - mondta Orbán Viktor 2011. május 21-én Székesfehérváron, a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén. A megyei jogú városok, többnyire fideszes polgármestereit tömörítő érdekszervezetének ülésén elhangzottakkal szemben a megyei jogú városok státusza megszűnne, s az elképzelések szerint az ezzel járó különleges hatásköreiket is elvenné a kabinet. De ez semmi ahhoz képest, hogy egy, már aláírt megállapodás értelmében teljességgel kiüresítenék a megyei önkormányzatokat, hiszen szinte minden feladatukat elvennék, intézményfenntartói, tehát iskola- vagy más intézmény-működtetői jogaik nem lennének, s a bejelentés szerint a jövőben kizárólag területfejlesztési ügyekben járhatnának el. A megyék eddigi oktatási vagy egészségügyi intézményei ellentételezés nélkül átkerülnek a járási kormányhivatalokhoz. Érdekesség, hogy a területfejlesztési feladatok átadásának uniós korlátai is vannak: a régiós fejlesztési tanácsok működtetése ugyanis kötelező a tagállamoknak.

Járások

A többcélú kistérségi társulásokról szóló (...) kormányrendelet az egyik elindítója a "lopakodó körzetesítésnek", amely kísérteties módon emlékeztet a 70-es évek járási rendszerére. Ezzel kényszerítik a kistelepüléseket arra, hogy társuljanak, különben nem tudják intézményeiket fenntartani - mondta Kövér László 2005-ben. A Fidesz jelenlegi tervei szerint mintegy 4000, az eddig a települési jegyzők által ellátott államigazgatási hatáskör kerülne át a létrehozandó járási kormányhivatalokhoz. Míg ugyanis a kistérségek 2004/2005-ös kialakítása során az új rendszert az akkor ellenzéki párt még a "falurombolás lopakodó eszközének" tekintette, most már biztos: létrehozzák a járási rendszert, sőt, a járási jogú városokat is. Két év múlva, 2013. január elsejére jönne létre a járási közigazgatási rendszer, amely a gyakorlatban nagy valószínűséggel éppen a 168, korábban a Fidesz által kárhoztatott kistérséggel tervez.

Ezek központjai, a járási jogú városok lennének, ahol a körzethez tartozó önkormányzatokat egyesítő hivatal is működne, s ez adna helyet a "körzetközponti" oktatási, egészségügyi ellátó intézményeknek, és az önkormányzatokhoz kapcsolódó közfeladatokat ellátó szerveknek - mint a rendőrség, az okmányiroda, a tűzoltóság, az építésügyi hatóság, a gyámhatóság - az állam felügyelete alatt. Egyes kormánypárti közlések arról szóltak, hogy a járások határai a jövőbeli választókerületek határaihoz igazodnak majd.

Városok, települések, kistelepülések

Az új rendszerben "az önkormányzatok csupán azokat a feladatokat látnák el, melyek a lakosság széles körének közszükségleteit elégítik ki." Az állam, pontosabban az Orbán-kormány pedig egyértelműen és kötelező érvénnyel meghatározná, melyek ezek a feladatok. Nem tartozhat majd ezek közé például az általános iskolai és középiskolai nevelés és oktatás, az egészségügyi szakellátások közül a fekvőbeteg ellátás (azaz a kórházak), valamint a járóbeteg ellátás, ha azokat a kórházakkal integráltan nyújtják, illetve a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások (azaz például a gyermekotthonok, a családi napközik és a bölcsődék) működtetése - pontosabban a járási, illetve megyei kormányhivatalok lennének az intézményfenntartók. Csak azok a helyi közügyek maradnak az önkormányzatoknál, melyek kizárólag helyben oldhatóak meg, és melyek ellátása "biztonsággal finanszírozható". Ilyen például a közvilágítás, a temető, a közutak, a parkolás és közparkok fenntartása, a településrendezés és -fejlesztés, a helyi adóügyek (korlátozottan), a sport és a kultúra.

A bejelentés szerint kiemelt önálló, és kötelezően ellátandó önkormányzati feladat lesz a közfoglalkoztatás megszervezése is, amelyet nemrég államosítottak. Ráadásul, elvennék a helyi önkormányzatok jogát ahhoz, hogy ha a község úgy igényli, bármiféle feladatot magára vállaljon. Így például egy bölcsőde megnyitását, mint fakultatív feladatellátást a megyei kormányhivatal engedélyéhez kötnék, azaz jelentősen korlátoznák a helyiek döntési szabadságát. A feladatok elvonásával egyidejűleg egyébként - az új alkotmány alapján - az állam ingyenesen, kártalanítás nélkül elvonhatja az azokhoz kapcsolódó vagyontárgyakat: azaz például az iskolák, a kórházak épületeit és berendezéseit. Az átalakítás egyértelmű vesztesei egyébként a legkisebb falvak, hiszen a járási kormányhivatal a körjegyzőségekhez hasonlóan még polgármesteri hivatalaikat is magába integrálná.

Kormányhivatalok

Talán az önkormányzáshoz való jogot legsúlyosabban sértő terv, hogy a megyei és járási kormányhivatalok széles jogosítványokat kapnak. Mint törvényességi ellenőrzési és felügyeleti szerv, felfüggeszthetik majd az általuk törvénysértőnek ítélt döntések végrehajtását, illetve egyedi és normatív (jogszabályi) döntéseket is meghozhatnak az önkormányzatok nevében és helyett, ha úgy vélik, hogy egyes kötelezettségeinek nem tett eleget a helyi közösség. Sőt, ha az önkormányzat valamilyen rendeletet nem alkot meg, akkor azt a miniszterelnök által kinevezett kormánymegbízott megteheti majd. Azaz a demokratikus felhatalmazással nem rendelkező kormánymegbízott (ispán) kötelező erejű döntést hozhatna egy helyi közösség ügyeiben.

A megyei és járási kormányhivatalok azonban nemcsak az önkormányzatok rendeletalkotásába, hanem alapvető működésébe is beleszólási jogot kapnának. Ha például az önkormányzat egy szükséges egyedi döntést nem hoz meg (például nem nevez ki jegyzőt, esetleg más intézményvezetőt), akkor a kormányhivatalnak lehetősége lenne ideiglenes jelleggel az általa kiválasztott személyt a végleges önkormányzati döntés meghozataláig megbízni az adott feladat ellátásával. Mindez azért nem túl demokratikus, mert a járási hivatalvezetők nemcsak a szakmai közigazgatási szervek felett gyakorolhatnak majd politikai kontrollt, hanem a helyi érdekekbe ütköző kormányzati tervek végrehajtásáért is felelnek majd.

Finanszírozás

A tervek szerint feladatfinanszírozást vezetnének be az önkormányzatok állami támogatásában. Ráadásul a kötelező feladatokhoz nyújtott állami források szabad felhasználása is megszűnne: az állam megmondaná, hogy hogyan, mire és milyen módon lehet és kell a támogatást költeni. Az önkormányzatok autonómiáját legsúlyosabban éppen ez a gazdálkodási és felügyeleti korlátozás sértheti. Az új rendszerben ugyanis az önkormányzat még a helyi adóbevételeivel sem gazdálkodhatna szabadon; a helyi iparűzési adó kivetésének jogát ugyan ott hagynák, de egy bizonyos összeghatár felett az önkormányzatoknak a beszedett adóból kötelezően hozzá kell majd járulniuk a megyén, avagy a járáson belüli területfejlesztési célokhoz. Az önkormányzati törvény eredeti tervezete "a túlzott mértékű eladósodás megakadályozása érdekében" gátat szabna az önkormányzati kötelezettségvállalásoknak, így a hitelfelvételnek és a kötvénykibocsátásnak - ilyesmit a jövőben csak állami jóváhagyással lehetne megtenni.

Nem elfelejtendő, hogy a Széll Kálmán Tervnek nevezett Orbán-csomag 2012-ben és 2013-ban összesen 115 milliárd forinttal, a jelenlegi kiadási szint 10 százalékával kívánja csökkenteni az önkormányzatok állami támogatását, így a forráskivonások miatt elkerülhetetlenül jelentős intézményi bezárásokra és elbocsátásokra lehet számítani - az államosítás célja tehát egyértelmű: kizárólag a kabinet döntsön ezekben az ügyekben.

Tarlós nem kíván vitatkozni

A továbbiakban nem kíván senkivel sem vitatkozni a készülő új önkormányzati törvényről, a parlamenti többség "olyan törvényt alkot, amilyet akar" - mondta Tarlós István. A főpolgármester egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, a kormányzat tulajdonképpen saját magának készít jó, vagy rossz törvényt, nem személyesen a főpolgármesternek. Úgy fogalmazott: "meg lehet alkotni egy törvényt egy szűk kör egzisztenciális érdeke alapján", de a város működtethetőségének figyelembevételével is. "Tudomásul fogom venni, akármilyen önkormányzati törvény is születik" - mondta.

Közölte, akkor nem jelölteti magát újra a 2014-es választásokon, ha nem közvetlen választás lesz, mert akkor a poszt nem számít legitimnek, de akkor sem indulna, ha a főváros jogosítványai olyan területeken csorbulnak, mint az egységes városrendezés, vagy az egységes parkolási rendszer. A Magyar Nemzet múlt pénteki számában megjelent interjújában Tarlós azt mondta, ha a Fidesz a készülő önkormányzati és fővárosi törvényben megszünteti mozgásterét, nem folytatja.

forrás és szerző : B.I.M. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.