Erdőben lakni
2011.09.02. 04:30

Felszámolhatják a városszéli kiserdők hajléktalantelepeit a csepeli gyilkosságsorozat hatására. Az eddigi hatósági tolerancia törvény nélküli zugok kialakulásához vezetett, de szociális program nélkül a razziázás nem sokat ér.
Oszsza meg másokkal is
Nem javasolnánk senkinek, hogy tegyen egy sétát Budapesten a Fehér úti kiserdőben. A 3-as villamos Terebesi utcai megállójánál kitaposott ösvények vezetnek befelé a bozótosba. A közelben egy elhagyott kamionmosó romjai árválkodnak. A Terebesi utcának elkeresztelt dűlőút bal oldalán pár lépés után feltűnik az első összetákolt kalyiba. A lombok közül kikukkant egy barna, ráncos arc, majd visszahúzódik. A fővárosi tulajdonban lévő, erdős területen nyolcvanan élhetnek, az itteni hajléktalanokat a Vöröskereszt szociális munkásai látogatják. Csak remélni lehet, hogy itt nem rejt holtakat az erdő mélye, mint a csepeli Francia-öböl mellett. Egyelőre nem tudni, hogy a XXI. kerületi kiserdőben pontosan mi történt, csak annyi látszik biztosnak: a rémtett elkövetői és áldozatai is hajléktalanok vagy hozzájuk kötődő emberek voltak.
A Nemzeti Nyomozóiroda szerint Csepelen azért követhettek el több hónapon át gyilkosságokat, mert számos hajléktalan "szabályozatlan és társadalmi kontroll nélküli életformát" folytat. A csepeli kolónia törvényen kívüli állapota azonban nemcsak a lakóira (és a hozzájuk állítólag sörözni kiment, majdnem élve eltemetett koronatanúra) jelentett veszélyt, hanem a kerület polgáraira is, hiszen a banda korábban letartóztatott tagjai több kisboltot kiraboltak a környéken. Egy helyi önkormányzati képviselő idén január 20-án már tájékoztatta a csepeli polgármesteri hivatalt, hogy a vasúti sínek mentén - a Francia-öböl és a Corvin út közötti erdős területen - 25 hajléktalan család (100-120 ember) lakik, akik estefelé gyakran inzultálják a hazafelé tartó alkalmazottakat.
A környéket ismerők számára tehát nem jelenthetett meglepetést, hogy a Francia-öböl menti erdősáv törvényen kívüli terület. Az is tudható, hogy az egész csepeli Szigetcsúcs a "vadkempingezők" birodalma lett, amióta az egykori eperföldeket 2007-ben a Fővárosi Önkormányzat eladta a Fadesa nevű spanyol ingatlanfejlesztő cégnek. "A Ráckevei-Duna felőli partszakaszon hét illegális táborhelyet azonosítottunk be" - mondja lapunknak a kerület közterület-felügyeleti szervének vezetője, Sághi Jenő,Csepel korábbi rendőrkapitánya.
Sághi különösen súlyos problémának tartja, hogy a legrosszabb egészségi állapotú, megtetvesedett, megférgesedett embereket sem kötelezhetik a fertőtlenítő felkeresésére. "A kilencvenes évek közepéig ennek bejáratott rendszere volt a Köjálnál, de amióta megváltoztatták a jogszabályokat, tehetetlenek vagyunk, pedig a tbc és a kezeletlen bőrbetegségek súlyos közegészségügyi veszélyforrást jelentenek." A hajléktalanokat segítő szervezetek oldaláról a probléma úgy jelentkezik, hogy nem számíthatnak megbízható módon az ÁNTSZ Gyáli úti fertőtlenítőjére. "Régóta lobbizunk, hogy az ÁNTSZ-nek ismét legyen jogszabályban előírt feladata a hajléktalanok ellátása" - mondja Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője.
A telepfelszámolási programot a Francia-öböl környékén folytatták volna, de a gyilkosságok miatt egyelőre a terület közelébe sem mennek. A rendőri jelenlét miatt úgyis sok hajléktalan menekült el innen, és ez várhatóan így lesz azokon a telepeken is, ahol a rendőrség a miniszterelnök utasítására a héten razziákat tart. Az akciónak sokszor már a híre is elég ahhoz, hogy az erdőlakók szétrebbenjenek - hogy aztán máshol bukkanjanak fel.
A város érdes részei
A legjelentősebb hajléktalantelepek a pesti külső kerületekben találhatók, felhagyott ipari területeken, a vasútvonalak mentén, a városi erdőkben és bozótosokban. A Kőbánya-Kispest vasútállomás melletti felüljáróról lenézve világossá válik, miért kapta a Kúttói-erdő a "sherwoodi erdő" becenevet. Szétszórtan 100-150 hajléktalan élhet a budai hegyekben, különösen a 11-es busz végállomása körüli erdőkben. A városközponthoz legközelebb a Francia úti telep helyezkedik el, a körvasút töltése mellett, az Egressy és a Mogyoródi út közötti szakaszon. Az utat üres telkek szegélyezik, de pár lépésre már rendezett társasházak állnak. "Nyáron zeng tőlük a cigányzene, egész évben hulladékot, műanyagot, vezetéket égetnek, szörnyű bűzt árasztva. A kutyasétáltatókat mostanában késsel megfenyegették" - írta márciusban fórumbejegyzésében egy környékbeli lakó. A zuglói önkormányzatnál is panaszt tettek már a telep miatt, de a Hungária körúttól öt percre továbbra is afrikai nyomortelepre emlékeztető viszonyok uralkodnak.
A Francia úti kolónia különlegessége, hogy szem előtt van. A hajléktalantelepek többsége láthatatlan helyen alakul ki, ezt az életformát ugyanis azok választják, akik nem bírják a hajléktalanszállók kötöttségeit. A kalyibaépítés bizonyos élethelyzetekben ésszerű döntés: személyes teret nyújt, ahol a lomtalanításokból vagy a guberálás során összeszedett holmik felhalmozhatók. Az erdőben van tűzifa, lehet a szabadban főzni és mosni. Aki a párjával szeretne élni, de nincs pénze albérletre, annak nem is nagyon van más választása. Ugyanez igaz a kutyásokra, márpedig a négylábú társ fontos azoknak, akik egyedül maradtak. Az ellátórendszer nagy hiányossága, hogy ezekre az élethelyzetekre nem kínál megoldást.
Menni kell
Az erdőlakók többsége nem bűnöző, de bármit mondjanak is a jogvédők, a csepeli rémség egyértelművé tette: ezeken a telepeken embertelen és veszélyes viszonyok alakulhatnak ki. Az elmúlt két évtizedben a hatóságok többnyire tolerálták a kolóniák létét, de ez az időszak lezárult.
A XV. kerületi képviselő-testület június végén döntött arról, hogy felszámolják az újpalotai kiserdőben lévő viskótelepet. A területet az önkormányzat rekreációs célra szeretné hasznosítani. A fák közt hetvenen éltek, de a szeptember 15-re időzített kiürítés hírére máris sokan továbbálltak. Ha a Pilisi Parkerdő Zrt. rendbe hozta a zöldterületet és elszállította a szemetet, a mezőőri szolgálat fogja biztosítani, hogy ne álljon vissza a korábbi állapot. A kampányszerű akciók ugyanis semmit sem érnek, ha a visszaszivárgást nem sikerül gyakori ellenőrzéssel meggátolni. A kerület vezetése a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kérte fel, hogy gondoskodjon 49 emberről, és ehhez ötmillió forint támogatást adott. A hajléktalanokat tehát nem egyszerűen elzavarják, hanem megpróbálnak személyre szabott megoldást keresni. Ez a főváros nyáron elfogadott új hajléktalanellátási koncepciójának alapelve, melyet 2010-ben a 14 legfontosabb aluljáróban, idén áprilisban az I. kerületben teszteltek.
Szakik
Pelle József, a Budapesti Szociális Módszertani Központ (BSZMK) vezetője szerint az aluljáróprogram sikerét mutatja, hogy a szociális munkások által összeírt 116 emberből 88 főt el tudtak helyezni. A szociális munkások mindenkinek felmérik az igényeit és a lehetőségeit, és ennek fényében segítik abban, hogy támogatott albérletbe, munkásszállóba, hajléktalanszállóba vagy idősotthonba kerüljön.
"Az utcán élőknek legalább fele hajlandó lenne beköltözni egy elviselhető színvonalú menedékhelyre, de a szállások jelentős része alkalmatlan a feladatára, és nem is a megfelelő helyen vannak. Különösen komoly gond a férőhelyek hiánya Budán, ahol a hajléktalanok harmada él, de az ágyaknak csak a tizede található. A munkaképes, jó egészségi állapotú emberek számára az albérlettámogatás a legjobb megoldás, de szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a hajléktalanok között sokan nem alkalmasak az önálló életre. A legnagyobb baj, hogy leépült az addiktológiai gondozóhálózat, és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása óta több lett a pszichiátriai gondozásra szoruló beteg az utcán" - vázolja a problémákat Pelle.
Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére pár hónapja a fővárosi közműcégek több hajléktalant alkalmazásba vettek. A BSZMK eddig 28 embert közvetített ki aluljáró-takarítónak, 15-öt utcaseprőnek, 15-öt a csatornázási vállalatnak, öt főt a kertészetnek. A munkások május óta rendszeresen dolgoznak, lemorzsolódás nélkül. Az Andrássy úti kandeláberek újrafestésére szintén hajléktalanokból toboroztak csapatot. Sokat elmond a magyar társadalom állapotáról, hogy betanításra nem volt szükség, a mintadarabok hibátlan minőségben elkészültek - a hajléktalanok között ugyanis azonnal találtak elegendő szakképzett festő-mázolót.
forrás és szerző : hetivalasz.hu / Zsuppán András
Az eredeti írás itt olvasható
|