Oszsza meg másokkal is

"Budapesti demonstrációk: A jobboldal színre lép" címmel írt April H. Foley, az előző amerikai nagykövet 2006 szeptember végi jelentést, melyben a kormányellenes tüntetésekről számolt be. Az amerikai diplomata jelezte, nagy megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a Fidesz lemondta végül a szeptember 23-ra tervezett demonstrációt, mely várhatóan erőszakot szült volna a feszült helyzetben. Azonban a szélsőjobboldali MIÉP párt - mint írták - további tiltakozó akciókat szervezett, melyek szeptember 22-én zárultak.

Itt zárójeles kommentárban Foley közölte: a MIÉP-nek nem sikerült elégséges szavazatot összegyűjtenie a választáson, hogy képviseltesse magát a parlamentben. "Vezetőjük, Csurka István pedig a 9/11-es merénylet utáni kijelentésével vált emlékezetessé, miszerint az Egyesült Államok magának köszönheti, ami történt" - írta a nagykövet. A közvélemény szemében csak a szélsőségesek randalírozásáról van szó, fogalmazott Foley a tüntetésekkel kapcsolatban.

Egy 2008. április 1-én keltezett sürgönyben Foley beszámolt arról, hogy a Magyar Gárda 600 új tagot avatott a Hősök terén, és - mint írta - "valószínűleg ezzel összefüggő esemény" az is, hogy két kézigránátot helyeztek el a Fidesz pártirodája előtt. A szervezetet csak úgy emlegeti az akkori budapesti amerikai nagykövet, mint "a szélsőjobboldali, antiszemita és romaellenes Jobbik párt egyik ága". Foley megemlítette, hogy a Gárda nagyrészt roma lakossággal rendelkező településeken tartott "cigánybűnözés"-ellenes tüntetéseket, s emiatt a budapesti ügyészség eljárást kezdeményezett a szervezet ellen.

"Ezen három esemény segíti a Magyar Gárdát, hogy nagyobb figyelemhez és támogatáshoz jusson. A jelenlegi kormánykoalícióval való elégedetlenség, a rossz gazdasági helyzet, a magas infláció és a munkanélküliség - nem beszélve arról, hogy egyre többen a nemzetközi szervezetekhez, így az Európai Unióhoz való csatlakozást okolják emiatt - mind táptalajt nyújt a Gárdának, hogy "megmentse Magyarországot a magyaroknak" - írta Foley.mbr>
A nagykövet az év júliusában a romák elleni Molotov-koktélos támadásokról ad jelentést, jelezve, hogy a roma és nem-roma lakosság között egyre több a nyílt konfrontáció. A távirat szerint a helyi tisztviselőket és a polgárőrséget a rend fenntartására tett erőfeszítéseik közepette rasszista vádak érték. Három polgárőrt vádoltak meg ugyanis a patkai roma-ellenes támadások elkövetésével. Foley megjegyezte, az "Együtt Patkáért" polgárőrségnek egyetlen roma tagja sincs. Egyben hozzáteszi, hogy vélhetően az esemény katalizátora az a tavalyi eset volt, mely során egy ittas, roma vezető elütött egy nem-roma kislányt, aki súlyos sérüléseket szenvedett.

A Molotov-koktélos roma támadás előtti napon a bíróság bűnösnek találta a sofőrt, azonban szellemi állapotára hivatkozva felfüggesztette a büntetést. A táviratban Mohácsi Viktória roma EP-képviselőt is idézte, aki elismerte, hogy a Magyar Gárda fenyegetést jelent a roma lakosságra nézve, amely a szervezet egyes tüntetéseire "erős roma férfiakat" szervez és szállít a szomszédos falvakból. "Mivel nem bízhatnak abban, hogy a rendőrség megvédi őket" - tette hozzá Mohácsi a sürgönyben.

A Magyar Gárda-per harmadik meghallgatása után, Foley azt írta 2008. július 7-ei levelében, hogy a döntés, miszerint a bíróság elhalasztotta a Magyar Gárda jogi helyzetének megítélését, csak nyitva hagyta a kaput a további összetűzések előtt, miközben a szervezet fokozta a kisebb településeken való roma-ellenes tevékenységét. A sürgöny idézte Kéri László politikai elemzőt is, aki szerint a Gárda elérte, hogy tematizálja a közbeszédet, s a mozgalom még a nyári uborkaszezon közepén is a hírek elején szerepeljen.

2009 elején elkészült a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság Magyarországról készült jelentése a 2004 június és 2008 közötti időszakról. Mint egy akkori amerikai sürgöny jelzi, súlyos hiányosságokat állapítottak meg benne a rasszizmus terén, amely tovább növeli az aggodalmat. "A szólásszabadság számára biztosított magasszintű alkotmányos védelem nagyon bonyolulttá, hacsak nem lehetetlenné teszi a hatóságok számára, hogy hatékony, jogi lépéseket tegyenek a gyűlöletbeszéd ellen" - írta Foley, aki a "Hot topic, much talk, little action", vagyis "Aktuális téma, sok beszéd és kevés cselekedet" címet adta a magyar képviselőket is idéző bekezdésének.

2009 júliusában az amerikai nagykövetség jelezte, hogy a Magyar Gárda problémája még mindig megoldatlan, bár betiltották, további, engedély nélküli demonstrációkat tartott Budapesten. "Ahelyett, hogy megoldanák a két éve húzódó ügyet, tisztázva a Gárda jogi helyzetét, a fellebbviteli bíróság ítélete és az azt követő rendőri fellépés csak bonyolította a helyzetet. A kormány kényesen egyensúlyoz, miközben védené a gyülekezési és sajtószabadság alkotmányos jogát, próbál szembeszállni a romaellenes és antiszemita megnyilvánulásokkal. Bonyolult a rendőrség helyzete is. Nehéz és konfrontációhoz vezethet, ha próbálják betartani az utasítást, érvényesítve a Magyar Gárda jelvények viselésének tilalmát.

Jeffrey Levine egy 2009 nyári sürgönyben azt írta, Vona Gábor és a Jobbik népszerűsége egyre csak nő, még a Magyar Gárda körüli ügyek, a jogi állapotát érintő kérdések is a malmára hajtják a vizet. Mint a távirat beszámol róla, új fordulatként létrehozta az Új Magyar Gárda Mozgalmat, valamint bejelentette, hogy a kisebb falvak védelmére újra fel akarják állítani a Gárdaőrséget (Gárda Gendarmerie).

2009 augusztusában az amerikai nagykövet-helyettes jelentést tett a roma sorozatgyilkosság négy elkövetőjének elfogásáról. A magyar Nemzeti Nyomozó Iroda a budapesti amerikai nagykövetségnek címzett üzenetében jelezte, a nyomozást két FBI-profilozó nagyban segítette, s ez hozzájárult az elkövetők őrizetbe vételéhez. A rendőrök 16 helyszínről gyűjtöttek be bizonyítékot, mely a tettesek elfogásához vezetett, akik azonban tagadták bűnösségüket - olvasható a táviratban. Levine kommentárjában megjegyezte, hogy bár a hatóságok biztosak benne, hogy a tetteseket kapták el, a közvélemény szkeptikus maradt. "Továbbra is roma önkéntesek védik a roma falvakat, miközben a közvélemény-kutatások szerint az emberek 15 százaléka hisz abban, hogy a valódi tetteseket fogták el, míg 7 százalék szerint nem ők azok.

A maradék 78 százalék bizonytalan" - jellemezte a helyzetet az amerikai diplomata. Még az év november közepén Levine beszámolt a Jobbik és a betiltott Magyar Gárda által tartott sajóbabonyi demonstrációról, melyen a helyi roma lakosság és a tüntetők összecsaptak, melyre masszív rendőrségi válasz érkezett. "Az incidens erősíti a Jobbik "cigánybűnözésről" szóló politikai üzenetét és a magyar rendfenntartó erők tehetetlenségét, hogy megvédjék a lakosságot" - fogalmazott Levine. Hozzátette, hogy a parlamenti választások előtt alig hat hónappal további hasonló események várhatóak, főleg a roma többségű településeken, hogy a Jobbik tovább növelje a támogatottságát.

2009 december 11-én Levine azt írta, a tolerancia program keretein belül az FBI-akadémia a magyar igazságügyminisztériummal karöltve gyakorlati képzést tartott a magas beosztású rendőrtisztviselőknek, ügyészeknek és bíróknak a multikulturális társadalom kezeléséről. A távirat megjegyezte, októberben a magyar külügyminiszter kérte amerikai partnerétől, decemberben pedig Bajnai Gordon magyar kormányfő jelezte az amerikai alelnöknek, hogy amerikai segítséget kérnek a kisebbség kezelésére tett erőfeszítések javítására, fejlesztésére. Levine megjegyezte, további hasonló, romákkal kapcsolatos programokat kívánnak szervezni.

Morvai Krisztináról, a Jobbik európai parlamenti képviselőjéről írt Jeffrey Levine, az amerikai nagykövet helyettese két nappal azután, hogy a szélsőjobboldali párt "meglepő sikereket ért el" az EP-választáson. Levine szerint a nemzetközi média számára tartott sajtóreggelin Morvai "magabiztos volt, néha arrogáns, és gyakran gúnyos válaszokat adott" az újságíróknak. "A magyar sajtóban Náci (Nyilas) Barbie-ként emlegetett Morvai, korábbi Fulbright-ösztöndíjas mind a magasszintű társalgás, mind a durva antiszemita retorika területén otthonosan mozgott, s rendkívül élvezte a megnövekedett érdeklődést személye iránt" - fogalmazott Levine. Az amerikai diplomata szerint Morvaival a szélsőjobboldal olyan vezetőre lelt, akit "nem lehet könnyen kategorizálni, s nem szabad alábecsülni".

Magyar vakcinára hívták fel a figyelmet

A budapesti amerikai nagykövetség jelentést küldött 2009 április végén arról is, hogy magyar illetékesek megkeresték a helyettes misszióvezetőt és a járványügyekben illetékes diplomatát, hogy felhívják figyelmüket a magyar vakcinára és a termelési kapacitásokra. Magyarország, az Omninvest cégnél megfelelő technikai szakértelemmel és infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy nagy mennyiségben előállíthassa a vakcinát, jelezték, s felajánlották, hogy az Egyesült Államok, Mexikó vagy bármely más állam részére készek lennének eladni a vakcinagyártási technológiát. A magyar kormány Washington támogatását kérte, hogy a vakcina kipróbálásához H1N1 vírustörzsek mintáit bocsássák rendelkezésre, hogy tesztelni tudják a technológiát. Magyar részről Garamhelyi Ábel, a külgazdasági ügyekben illetékes államtitkár, illetve Falus Ferenc, az országos tiszti főorvos konzultált a követségi illetékesekkel.

Falus közölte, hogy két-három hónap előkészítő időszak után heti félmillió dózist tudnának előállítani a vakcinából. Jeffrey Levine nagykövethelyettes kommentárjában felvetette, nem tudni, mi az oka annak, hogy a már négy éve működő Omninvest nem tudta piacra dobni technológiáját. A követségi kommentár emlékeztet, hogy a médiában erősen bírálták a cégnek adott kormánytámogatást, a tulajdonosi háttér áttekinthetetlenségét. A cég 98 százalékát egy ciprusi offshore cég, két százalékát Laczkó Tamás magyar üzletember birtokolta. A H1N1 vakcina sikeres marketingje bizonyítaná, hogy nem alaptalanul kapott a cég kormányzati támogatást.

forrás és szerző : P. M. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.