'Olajozásra' kellhettek az MVM-es milliárdok
2011.08.30. 04:12

Nemes célokhoz kétes eszközök és legjobb esetben is elképesztően felelőtlen végrehajtás – nagyjából ez a kép rajzolódik ki a Magyar Villamos Művek (MVM) 2007–2008-as gazdálkodásáról, amelynek kapcsán a rendőrség már négy személyt hallgatott ki gyanúsítottként. Közöttük van Kocsis István, az állami áramcsoport akkori vezérigazgatója (a BKV mostani vezére), egyik exhelyettese, Molnár László, Varga-Sabján László egykori humánpolitikai vezető (ők esetenként más beosztásuk kapcsán), illetve az „ügyeket elintéző”, Kocsishoz ott főtanácsadóként kapcsolódó, de számos korábbi botrányból már ismert Szász András.
Oszsza meg másokkal is
A rendőrség Kocsist különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja. A nagyjából egységesnek tartott elkövetési módszer szerint az MVM bizonyos cégeknek befektetési címszóval jelentős pénzeket – a gyanú szerint legalább kétmilliárd forintot – utalt át. Az aláírók ilyetén terveiket sokszor nem osztották meg az MVM megfelelő testületeivel. A sok esetben bonyolult, átláthatatlan, offshore jellegű társaságok végül vállalásaikból szinte semmit nem teljesítettek, az átvett pénzt pedig ígéreteik ellenére nem fizették vissza. Egyes érintett társaságok mögött a rendőrség Szász Andrást azonosította. Korábbi hírek hasonló pénzmozgásokat összefüggésbe hoztak a baloldali Kapolyi László vállalkozóval is, de ő nincs a gyanúsítottak között, vagyis a jelek szerint nincs köze az ügyhöz.

Napfényre kerül az igazság?
Fotó: Reviczky Zsolt
A fenti körhöz közel álló forrásunk tagad mindennemű, terhükre rótt bűncselekményt. Ugyanakkor betekintést engedett akkori, az állami vállalat pénzeit illető sajátos gondolkodásmódjukba, ami ma is védekezésük alapjául szolgál. Elmondása szerint a kifizetett pénzek az MVM külföldi terjeszkedésének előkészítésére kellettek. A mintát – mint az idő tájt lapunknak Kocsis István is kifejtette – a cseh állam többségi irányítása alatt álló CEZ-csoport jelentette. Az MVM forrásunk szerint elsősorban Szerbia, Románia, illetve Spanyolország irányába puhatolódzott. Szerbiában a loznicai erőművet szerették volna megvenni – ez végül a német RWE-é lett. Romániában egy vízszivattyús-tározós erőműben gondolkodtak: ha ugyanis a Paksi Atomerőművet a terveknek megfelelően tényleg kibővítenék, a megbízható működtetés érdekében a térségből egy ilyen egységgel mindenképpen össze kell kapcsolni. Spanyolországban pedig az Unión Fenosa nevű társasággal folytattak tárgyalásokat a jövőbeni együttműködés érdekében.
Papíron a pénzeket átvevő cégek a nekik átadott összegek befektetését, illetve meghatározott időn belüli vissza fizetését ígérték. Hogy ennek tükrében mit jelent az „előkészítés”, forrásunk még név nélkül sem kívánta konkretizálni. „Az nem úgy van, hogy külföldre megyünk és kész. Minden ilyen befektetést elő kell készíteni, aminek megvannak a költségei” – érvelt. Kocsis István az Indexnek adott 2009-es interjújában ennek kapcsán az „alkotmányos költségek” kifejezést használta. Azt a kérdésünket, hogy ez virágnyelven kenőpénzeket jelent-e, forrásunk azzal ütötte el: nem tudja, mert ezeket mind „Szász András intézte”. Vagyis eszerint Kocsisék Szász Andrást bízták volna meg, hogy a külföldi befektetéseket kissé „beolajozza”. (A több évtizedes titkosszolgálati kapcsolatokkal is hírbe hozott Szász András neve – akit nem tudtunk elérni – másfél évtizede a Nádor ’95 céggel kapcsolatos állami telefonlehallgató-botrányban vált ismertté.)
Ám ekkor jött el 2008 márciusa, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök – szóvivője útján – kitette Kocsis István szűrét az MVM-ből. Pontosabban májusig azért maradhatott, és számos gyanús pénzkiutalás erre az időszakra tehető. Gyurcsányék indoklása sokaknak nem tűnt kielégítőnek: azóta is találgatások tárgya, mi lehetett a valós ok. Kocsis a BKV-honlapon kihallgatása napján közzétett nyilatkozatában is arra irányítja a figyelmet, hogy Gyurcsány, illetve az akkor a liberálisok által irányított gazdasági tárca 2008 elején éles fordulatot vett, és az MVM felfuttatása helyett annak szétdarabolását , illetve részbeni eladását tűzték célul.

Kocsis István az atomerőműben: Paks vezetésére is alkalmasnak találták
Népszabadság - Kovács Bence
Ezt Gyurcsány akkor „Új Tulajdonosi Programnak” mutatta be, és az MVM, illetve a hozzá tartozó, Mavir nevű áramhálózat néhány százalékának tőzsdei eladásán keresztül kistulajdonosok bevonását hirdette meg. Ennek megvoltak a kétségtelen előnyei – például a CEZ kisebbségi része is a tőzsdén forog –, az áramhálózat „leválasztását” pedig az EU szorgalmazta. Habár ez valószínűsíthetően tényleg gyengítette volna az MVM-et, a Népszabadságnak adott korábbi interjújában maga Kocsis sem zárta ki annak lehetőségét, hogy akár az új stratégia végrehajtására is hajlandó lett volna, ha meghagyják a csoport élén. Menesztésének tényleges okait azonban homály fedi. Hírek szerint az egykoron a baloldalhoz közel álló Kocsis ekkormár a Fidesz gazdasági hátországa felé kacsingatott, bízván abban, hogy a kormányváltást követően pozíciójában maradhat. (És a BKV-t máig valóban irányíthatja.)
Kocsisék érvelése szerint az őket követő MVM-vezetés (az irányítást másik helyettesére, Mártha Imrére bízták) a megváltozott kormánystratégiát végrehajtva leállíttatta az általuk megkezdett tárgyalásokat, és ez okozta a hatalmas vagyonvesztést. Arra a kézenfekvő kérdésre, hogy ha leállították a beruházásokat, a kedvezményezett ismeretlen cégek miért nem utalták vissza a pénzeket, forrásunk illetékesség híján nem tudott válaszolni. Azt azonban érzékelhette, hogy esetleg az összegek már az üzletek külföldi „beolajozásában” kulcsszerepet játszó felekhez kerülhettek. Egy biztos: abból a mostani gyanúsítottak nem kaptak semmit – szögezte le. Azt, hogy a leállított beruházások után ezek a pénzek nem kerülnek vissza, bizonyos szempontból érthetőnek nevezte. Azzal a hasonlattal élt, hogy ha a jeggyel tévesen szállunk fel a buszra és csupán egy megállót megyünk, azt akkor is ki kell fizetni. Megjegyezte viszont: az ügy körül kialakult magyarországi „felhajtás” miatt ezek a pénzek „vissza fognak kerülni”. Hogy miként, azt még nem tudja, de úgy vélte, „meg fogják oldani”.
Az MVM előző vezetése és a Fideszkormány után kinevezett legújabb vezetése is rendre több tízmilliárd forintot írt le az őket megelőző vezetés hibás döntéseire, az azóta megváltozott stratégiára hivatkozva. A cél ismét egy CEZ-re hasonlító térségi „multi”, újdonságként határozott gázipari profillal. Kérdés, újabb nekifutásra ez hogyan sikerül.
Kapolyi-szálak
A pénz visszaszerzésére tett erőfeszítések várható nehézségeit mutatja a Kapolyi Lászlóval együtt tervezett vásárosnaményi erőmű ügye. A korábban megszellőztetett gyanú szerint az MVM Kocsis 2008. márciusi kirúgását követően utalt több mint 10 milliárd forintnak megfelelő eurót az MVM és Kapolyi közös érdekeltségébe tartozó Kárpát Energo K .-nek. Ennek az volt a hivatalos oka, hogy megvalósuljon az ott tervezett erőmű, amit a Gyurcsány-kormány is határozottan támogatott. Ám a Kárpát Energóból a pénzt hamarosan offshore-szerű cégeknek utalták ki. E tekintetben az akkori MVM-menedzsment tapasztalataink szerint mossa kezeit: nekik nem volt közük ahhoz, hogy a Kárpát Energóból a pénz hová kerül – állítja forrásunk.
Korábbi gyanúk szerint a pénz egy részéből akkor éppenséggel az állami Vértesi Erőműért fizettek vételárrészletet, amit köztudomásúlag Kapolyi László akart megvenni. Bár a Vértesi Erőmű megvásárlása azóta dugába dőlt, ezzel kapcsolatban azóta kipattant egy másik botrány is. E szerint az átutalások miatt 2008 végén már az erőmű „féltulajdonosának” tekintett Kapolyi Lászlóval kötött, de nem megfelelően lepapírozott ügyletsorozat miatt az állami erőműtársaságnál hirtelen csaknem 20 milliárdos hiány keletkezett. Ennek terhétől a cég csak csődeljárással tudott megszabadulni. Kérdés, hogy innen miképp kerülnek vissza a pénzek.
Kapolyi László mindenesetre határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a gyanús átutalásokhoz.
forrás és szerző : nol.hu / Marnitz István
Az eredeti írás itt olvasható
|