Oszsza meg másokkal is

Agyonkorlátozott, önkormányzatinak nehezen nevezhető rendszert hozna létre az Orbán-kormány. Ez látszik legalábbis a készülő - ám mindeddig titkos - önkormányzati törvénykoncepció tervezett rendelkezéseiről szóló bejelentésekből. A Tállai András önkormányzati államtitkár által ismertetett alapelvek ugyanis sokkal közelebb állnak az 1990 előtti tanácsrendszerhez, mint a rendszerváltáskor megfogalmazott önkormányzatisághoz, tehát ahhoz, hogy a helyi közösségek a lokális közügyekben önállóan szabályoznak és igazgatnak.

A kétharmad sarkalatos törvényben kívánja kőbe vésni, mi önkormányzati és mi állami feladat, ez pedig már önmagában is a helyhatóságok autonómiájának szűkülése. A feladat- és hatáskörök megnyirbálása ugyanis a jelenleg viszonylag széles önkormányzati felelősséget sok kulcsfontosságú helyi közszolgáltatás esetében korlátozná. Így például többé nem lenne helyi közügy a fekvőbeteg ellátás, és az alapfokú oktatás sem, és egy-egy település nem is vállalhatná ezeket magára önként.

A helyhatóságoknak az önként vállalt feladatokra forrással kellene rendelkezniük, és az állam, pontosabban a gazdálkodási kontrollt ellátó kormányzati szerv dönthetne arról, vállalhat-e újabb felelősséget az önkormányzat. Ráadásul a kötelező feladatokhoz nyújtott állami források szabad felhasználása is megszűnne: az állam megmondaná, hogy hogyan, mire és milyen módon lehet és kell a támogatást költeni. Továbbá, noha az önkormányzatok adókivetési jogot kapnának, ennek nyilván nagy ára lesz; az előzetes koncepcióból ugyanis kiderült, nem gazdálkodhatnának szabadon az adóbevételekkel, hiszen azok egy bizonyos hányadát állami alapokba kellene befizetni. Az önkormányzatok tehát egyáltalán nem rendelkezhetnének szabadon a bevételeikkel, ellenben azt kötelezően el kellene végezniük, amit az államigazgatás meghatároz. Ez azonban nem önkormányzás, hanem helyi államigazgatás, a kormányzati célok helyi szintű megvalósulása.

Ez utóbbi tagmondat pedig nem véletlenül ismerős, hiszen éppen erre a feladatra nevezték ki a megyei kormányhivatalok politikai vezetőit, a többségében fideszes parlamenti képviselő kormánymegbízottakat. Ők, és a 2013-tól hozzájuk csatlakozó járási ispánok lesznek az Orbán-kormány "kinyújtott karjai", feladatukat pedig kifejezetten pikánssá teszi, hogy az új alkotmány arra is lehetőséget ad, hogy ha egy önkormányzat valamilyen rendeletet nem alkot meg, vagy valamilyen egyedi döntést nem hoz meg, azt helyette a miniszterelnök által kinevezett kormánymegbízott teheti meg. Ráadásul a megyei és járási kormányhivatalok nemcsak az önkormányzatok rendeletalkotásába, hanem alapvető működésébe is beleszólási jogot kapnának, továbbá felügyeleti jogot kapnak például az önkormányzatok hitelfelvételénél. Mindezek mellett szinte eltörpül, hogy a hamarosan a kormány által elvett önkormányzati feladatokhoz tartozó vagyont az állam - nem tudni, kárpótlással vagy anélkül - szabadon elveheti a helyi közösségektől.

Az LMP ellenzi a kormányzat önkormányzati rendszert központosító törekvéseit, amelyek bizonyos elemeiben már-már az egykori tanácsrendszert idézik - mondta lapunknak a párt választmányának önkormányzati ügyvivője. Falusi Norbert szerint valóban szükség van az önkormányzati rendszer reformjára, ám az abszurd, hogy a szakmát, az önkormányzati rendszerben dolgozókat és a civileket a Fidesz teljességgel kihagyja a törvény megalkotásából.

Kétségbe vonhatatlan, hogy a bejelentett kormányzati tervek az állami hatalomcentralizációt szolgálják - mondta lapunknak Lamperth Mónika. Az MSZP szakpolitikusa szerint ugyanakkor az önkormányzatok felügyelet alá vonása, illetve működési szabadságuk korlátozása felé már eddig is jó néhány kormányzati lépést tettek. A feladatok elvételével kapcsolatban Lamperth úgy látja; rendkívül átlátszó és populista az a kormánypárti magyarázat, amely szerint úgysem volt elegendő pénze az önkormányzatoknak az oktatásra és az egészségügyre. Azt is álságosnak tartja, hogy a megyei önkormányzatok területfejlesztési jogköröket kapnak, hiszen ehhez uniós forrás kell, amely felett a kormány rendelkezik, állami forrás pedig jelenleg szinte egyáltalán nem áll rendelkezésre erre a célra - emlékeztetett. Éppen ezért a megyék a Fidesz politikai elfekvői lesznek - fogalmazott Lamperth, aki szerint a települések jövője még kérdéses, hiszen láthatóan meccs van a kormánypártban. Mint fogalmazott: "nagy kérdés, van-e annyi karakánság a fideszes polgármesterekben, hogy megküzdjenek az önkormányzatiságért, eddigi eredményeik, sikereik elvitatása ellen."

Megbomlik a béke a Fideszben?

"Polgármesterként engem is megleptek a Belügyminisztérium államtitkárának bejelentései, mivel a korábbi egyeztetéseken a most körvonalazódó javaslatokról előzetesen nem volt szó" - mondta a Napi Gazdaságnak Székesfehérvár fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András szerint "a most elhangzottak korántsem véglegesek, már csak azért sem, mert egyelőre nem látom letisztultnak a szavakból körvonalazódó eltervezett önkormányzati rendszert. A szeptember 7-9-i Fidesz-frakcióülésen vélhetően számos pontot átgondolunk, s az ott kialakított vélemény nagyban befolyásolja majd, hogy milyen önkormányzati törvény kerül októberben a parlament elé." A fideszes politikus tehát nagy meccsre készül a képviselőcsoport ülésén, hiszen láthatóan még a kormánypárton belül is hanyagolták az egyeztetéseket.

forrás és szerző : B.I.M. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.