Oszsza meg másokkal is

A munkabeszüntetéseket "vezénylő" Gaskó István ma már önkritikus és ostorozza az Orbán- kormányt.

A kormányt a jelek szerint nem érdekli, hogy a sztrájkjog ügyében tévúton van, sőt, továbbmegy ezen az úton - jelentette ki lapunknak az Autonómok elnöke. Borsik János a sztrájkjog ellehetetlenítését célzó intézkedések sorába illőnek nevezte azt a kiszivárgott tervet, miszerint függetlenül a munkáltató, illetve a sztrájkra készülő munkavállalói érdekképviseletek álláspontjától, törvénybe iktatott arányszámokat írna elő a kormány a munkabeszüntetés idején még elégséges szolgáltatás szintjére a közlekedési közszolgáltatásban.

Megírtuk, ez abból a lapunk birtokába került kormány-előterjesztésből derül ki, amely a szeptemberben az Országgyűlés elé benyújtandó személyszállítási törvény koncepcióját tartalmazza. Eszerint az ágazatban a sztrájk idején még elégséges szolgáltatás mértéke a helyi és elővárosi közszolgáltatásoknál - ilyen a BKV és a vidéki városok közlekedési cégei - a "normális" 66 százaléka lenne. Országos, illetve regionális szolgáltatásnál - MÁV és a Volánok - pedig 50 százalék.

Ezek az értékek Borsik szerint "rendkívül magasak", hiszen a nemzetközi gyakorlatban a 20-25 százalékos szint az általános. A tervezet ráadásul "büntetné" az előírást szabotáló sztrájkolókat. Nem a kormányzati kommunikációban mostanság divatos büntetőjogi felelősségre vonással, hanem anyagilag. A javaslat szerint ha a munkabeszüntetésben résztvevők "a rögzített szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik", a közlekedési szolgáltató a sztrájk szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá átháríthatja rájuk harmadik fél - ebben az esetben az utasok - hasonló igényét.

Elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet a korábbi vasutas gördülősztrájkokat szervező Gaskó István is, aki szerint az 50-66 százalékos szolgáltatás melletti sztrájk "nem eszköz", mert a munkabeszüntetés "akkor fenyegető, ha minden leáll." Elárulta, "nem veszi magára" a kormány-előterjesztés indoklását, miszerint az elmúlt időszakban "a munkavállalói érdekvédelem sok esetben cél- és szereptévesztésbe került a pártpolitikai érdekekhez köthető megnyilvánulásokkal." Emlékezetes, a Fidesz ellenzékben előszeretettel használta (ki) a Gaskó vezette vasutas szakszervezetet az akkori kormányok intézkedéseivel szembeni demonstrációkra, munkabeszüntetésre.

Gaskó ezt úgy árnyalta, "legfeljebb jól jött" az ellenzéknek néhány akciójuk. Pedig a szakszervezeti vezető 2007 végén egyik demonstrációjuk előtt személyesen is egyeztetett Orbán Viktorral, a Fidesz-elnök pedig egy évre rá videoüzenetben szólt a sztrájkra készülő vasutasokhoz, akiket a "ma harcosainak" nevezett. Orbán bátorította a sztrájkokat, mondván: politikai fordulatra csak ezzel lehet rávenni a kormányt.

Hatalomra kerülve más lett a Fidesz hozzáállása. Míg 2008 februárjában a sztrájkoló vasutasokat Kontur Pál, a Fidesz munkástagozatának elnöke biztosította pártja szolidaritásáról, mondván: teljesen jogosak követeléseik, és "elég volt abból, hogy a hatalom semmibe veszi az embereket", tavaly decemberben már ő volt a társ-beterjesztője a sztrájktörvény módosításának.

A jogszabály a munkabeszüntetés jogát csorbította azzal, hogy megegyezés hiányában a munkaügyi bíróságokat jelölte ki a még elégséges szolgáltatás megállapítására. Ám a januári hatályba lépés óta nem volt sztrájk, mivel a bíróságok első- és másodfokon sorozatban hozták az ellentmondó - végső soron elutasító - végzéseket, így valójában csak papíron létezik a sztrájkjog.

A kormányzat munkavállalók, illetve az érdekképviseletek jogait szűkítő intézkedései ellen az utóbbi egy évben keményen fellépő Gaskó jelezte: "érzi az élét" a mostani törvényjavaslatnak is. Óvatos önkritikát is gyakorolt, mikor általánosságban azt mondta: "hiba volt korábban, hogy az érdekképviseletek nem mindig tudták függetleníteni magukat a pártpolitikai felhangoktól".

Szerinte az idő bebizonyította, hogy ez helytelen, ezért sürgette, hogy a szakszervezetek közös nyilatkozatban "nézzenek szembe az elmúlt 20 év közös hibáival", majd levonva a tanulságokat, együttműködve és pártatlanul küzdjenek az ellen, hogy "Kelet-Európában most Magyarországon a legrosszabb a munkavállalók sorsa."

BKV: nem mindegy, hogy számoljuk

Egyelőre nehéz eldönteni, sok vagy kevés a javaslatban a BKV-nak előírt még elégséges szolgáltatási szint - mondta lapunknak a közlekedési cég egyik legnagyobb szakszervezeti szövetségének elnöke. A VTDSZSZ-t irányító Gulyás Attila szerint tudni kellene, hogy a meghatározni kívánt 66 százalékos szint általánosságban értendő-e, hiszen ez esetben lehetőség lenne arra, hogy a BKV egyes ágazatain belül az arányokat eltolják. Így például villamosból csak a "normális" üzemmenet szerinti mennyiség felét indítanák, de metróból a szokásos háromnegyedét.

Utóbbit ugyanis bizonyos járatsűrűség alatt balesetveszélyes közlekedtetni, hiszen a peronokon feltorlódott tömeg kritikus helyzeteket okozhat. Ennek elkerülésére például garantálni kellene, hogy csak meghatározott számú utas juthasson le az aluljáróba, illetve a metrómegállóba. Emiatt egy olyan bonyolult üzemnél, mint a BKV nem lehet egy általános százalékkal meghatározni a elégséges szolgáltatás mértékét - foglalta össze. Gulyás kitért arra is, hogy a kormány-előterjesztés ezzel látszólag a jelenleginél hatékonyabban biztosítja a sztrájkjogot, de ez csalóka.

forrás és szerző : Lengyel Tibor / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.