Oszsza meg másokkal is

Amennyiben a kormány nem lesz hajlandó az érdemi tárgyalásra, valamennyi nyomásgyakorlási eszköz bevetésének lehetőségét végiggondolják. Arra készülnek, hogy kollégáikkal, a tagsággal és minél több munkavállalóval megértessék és világossá tegyék számukra, mi a tárgyalások tétje. Az érdekvédő felhívta a figyelmet arra, hogy munkatörvénnyel még sehol a világon nem teremtettek munkahelyet.
 

Pataky Péter
Fotó: Kurucz Árpád
 

Ezzel a tervezet kidolgozásának indoklására utalt, amely szerint a cél a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele, a versenyképesség javítása. Munkahely ettől szerinte csak akkor lenne több, ha a törvény nem hosszabbítaná, hanem rövidítené a törvényes munkaidőt.

Pataky Péter ellentmondást lát abban is, hogy a kormány akkor csökkenti a szabadságot, amikor a törvényes, munkában töltött idő növekszik, hiszen a nyugdíjkorhatárt korábban kitolták 65 évre. Rossznak tartja ugyanakkor azt az indoklást is, hogy ha a törvény könnyebbé és olcsóbbá teszi a munkavállaló kirúgását, abból új munkahely lesz.

Valójában az a szándék látszik a tervezeten, hogy csökkentsék a vállalkozói szféra költségeit, ezért tennék lehetővé, hogy ne fizessenek műszakpótlékot, túlórát és szabadságot – mondta.

„Ha nincs érdemi tárgyalás a kormánnyal, álkonzultáció részesei leszünk, akkor fel kell lázítani a népet. Ha utcára kell menni, akkor tudják, nem magunktól mentünk ki, hanem „ők” raktak ki a tárgyalóasztaltól”, fogalmazott Pataky, aki szerint a kormány kényszerhelyzetet állított elő, nekik pedig meg kell keresniük az eszközeiket, és akár a polgári engedetlenségig is el kell menni. „Tudniuk kell a munkavállalóknak: az ő bőrükről van szó, a kormány eladta őket egy rossz szemléletű, XIX. századi gondolkodású vállalkozói rétegnek. Ez egyébként a kormány felelőssége is”, tette hozzá.

forrás és szerző : nol.hu / K. J. E.


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.