Oszsza meg másokkal is

A liberális Süddeutsche Zeitung és a balközép Berliner Zeitung egyaránt bírálja keddi számában az autoriter magyar kormányzást, a demokratikus fékek szinte teljes kiiktatását, a kisszámú független médium megfojtására tett lépéseket, illetve a volt szocialista kormányfők politikai felelősségét jogi útra terelő elképzeléseket.

Az említett cikkek címei önmagukért beszélnek: "Éljen Kína! Felejtsétek el Európát!", illetve "Elszámolás magyar módra". A szerzők szerint Orbán Viktor autoriter állammá alakítja Magyarországot, amit az EU tétlenül szemlél.

Ágh Attila politológus úgy látja, nyugaton már nemcsak a baloldali és liberális, hanem a mértékadó jobbközép politikai erőknek és sajtóiknak is kezd elege lenni az orbáni politikából, mert attól tartanak, hogy a magyar hatás átterjed más országokra. Mint mondja, várható volt a kritikus nyugati reakció felerősödése a magyar EU-elnökség lejárta után, hisz mostanáig viszonylag megengedően szemlélték a magyar belpolitika eseményeit.

Németország sajtója annyiban eltér a többitől, hogy az Orbán-kormány bírálata EU-elnökségünk fél évét is végigkísérte. Közismert az is, hogy német külügyminisztérium európai uniós államminisztere többször fogalmazott meg éles kritikát a magyar kormánnyal szemben. A német véleményformálók elsősorban attól tartanak, hogy Orbánék autoriter irányvonala vonzó lehet azon európai országok számára, amelyekben szintén megtorpant a gazdaság fejlődése, illetve a szélsőségesek azzal járó megerősödése.

A politológus tévedésnek nevezte, hogy a hazai demokratikus ellenzéki pártok a magyar belpolitikai anomáliák megoldásához konkrét beavatkozást várnak az EU-tól. Azért értelmetlen ez a várakozás, mert az unió direkt intézkedési joga meglehetősen szűk sávban mozog. Az EU magyar politikai rendszerre gyakorolt hatása a szakértő szerint sokkal áttételesebben jelentkezik, ráadásul az uniós ügymenet igen lassú, konkrét ügyekben évek telnek el egy-egy verdikt kimondásáig.

A valódi kérdés Ágh szerint az, milyen érdekhátránya származik az EU-nak a magyar belpolitika irányvonalából. Legfeljebb akkor konfrontálódik, ha érdekei jelentős hátrányt szenvednek egy tagállam kormányának politikai berendezkedése miatt. Az EU leginkább komoly gazdasági okokból vállal közvetlen beavatkozást, mint látható Görögország esetében. Természetesen az unió fizet az euroszkeptikus magyar magatartásért: országunk nemzetközi megítélése erősen megroppant az utóbbi időben, aminek gazdasági következményei is jól láthatók.

- Az Orbán-kormány nem fog visszavenni mostani agresszív politikájából, egészen más logika mentén működik a kabinet, mint az megszokott. Felborított minden eddigi politikai, gazdasági és társadalmi egyensúlyt. Eddig főleg leépítés és rombolás fűződik a tevékenységéhez - állítja Ágh Attila, hozzátéve: - Orbánék folytatják a totális konfrontációra építő politikát, azzal viszont nem tudnak 2014-ig elmenni.

forrás és szerző : stop / Bencsik Gyula


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.