Hazugságai csapdájában a kormány
2011.08.04. 20:26

Miközben sorra lepleződik le a kormány, illetve a Fidesz kettős beszéde, a párt még mindig a magyar és a nemzetközi baloldalt vádolja az összes európai, sőt, már a tengerentúli bírálatokért is. Az ellenzék vélt vagy valós panaszkodásánál azonban nyilvánvalóan sokkal nagyobb törést jelent Magyarország megítélése szempontjából a kabinet, és a kormánypártok vezető politikusainak hazug, tényeket elferdítő, problémákat letagadó és támadó retorikája.
Oszsza meg másokkal is
A magyar baloldal, pontosabban az MSZP befolyásosságát dícséri a Fidesz hónapok óta. Nem lehet ugyanis másként értelmezni, hogy a kormánypártok szerint a szocialisták nyomására zúdul kritikaáradat a kabinetre a világ minden tájáról. Szerintük a baloldal aknamunkája "vezette meg" az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a német, a francia, vagy éppen a luxemburgi kormányokat, de még az Egyesült Államokat is.
Példátlan bírálatok fogalmazódtak ugyanis meg a magyar kormány munkájáról, illetve antidemokratikus törekvéseiről az utóbbi egy évben. Ma már gyakorlatilag nincs olyan vezető nagyhatalom, ahol ne adtak volna hangot annak, hogy a Fidesz-kormány lépései aggodalomra adnak okot a demokratikus berendezkedés szempontjából. Mindezt azonban a kormány a tavaly nyár óta folyamatosan napirenden lévő, és Európa számára elfogadhatatlan médiatörvény, a szétvert jogállami berendezkedés, az új alaptörvény, de még az alkotmányosan aggályos, diszkriminatív egyházi törvény ügyében is kizárólag a szocialisták szándékos félretájékoztatásaként értékelték.
Legutóbb például Thomas Melia, az amerikai külügyi helyettes államtitkár kritikáira reagáltak úgy: "Magyarország 2002 és 2010 között elvesztette nemzetközi hitelét, kiszolgáltatottá vált és a szocialisták a kormányváltást követően sem adták fel az ország hírnevének rombolását: a belügyeket (médiatörvény, alaptörvény) nemzetközi színtérre kijátszva támadták saját országukat, semmiféle tiszteletet nem mutatva a magyar emberek felé" - állt a Fidesz-frakció múlt heti közleményében. Nemzetközi megítélésünk zuhanórepülése ügyében azonban nem említették az épp a múlt heti, amerikai kormánytagot ért fideszes gyalázkodást - mint ismert, Deutsch Tamás kormánypárti EP-képviselő a többi között a "fasz" jelzővel illette Meliát -, de nem szóltak azokról, az utóbbi hónapokban nyilvánvalóvá vált kormányzati kommunikációs kudarcokról sem, melyek valóban hitelességi deficitet okoztak Magyarországnak.
Hamar fény derült ugyanis a külföldi és belföldi kormányzati retorika különbségeire, illetve azokra a valótlanságokra, melyekkel a szó szoros értelmében meg kívánták vezetni a világot. A nemzetközi közélet számára például biztosan nehezen volt felfogható, hogy amikor bel- és külföldön vitatott dokumentumokat a kormány lefordít, általában kimaradnak olyan részletek, amin esetleg bárki fennakadhatna. Az Orbán-kormány kettős beszédének azonban az első nagy "lebukása" a médiatörvény ügyében történt, miközben ugyanis tavaly a kormányfő a nyugat hanyatlásáról értekezett itthon, pártjának sikerült olyan jogszabályt alkotni, amelyet legfőbb keleti példaképük (Kína) is megirigyelhetne.
Ráadásul teljességgel hiábavalóak voltak Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiaügyi biztosának figyelmeztetései, vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) óvatos kritikái és észrevételei, a Fidesz-kabinet ragaszkodott ahhoz, hogy teljesen rendben van a jogszabály. Miután azonban a kormányfőt "kiosztották" az EP-ben, a hazai és nemzetközi baloldal szervezkedéseként, sőt, egyenesen Magyarország elleni támadásként értékelték az esetet. "A támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük" - jelentette ki Orbán Viktor február 14-én, röviddel azután, hogy Strasbourgban fejet hajtott a médiatörvényt ért kritikáknak, és ígéretet tett a jogszabály módosítására.
Szóvivője, Szijjártó Péter ugyanakkor itthon azt tudta mondani: "teljesen egyértelműen lelepleződött az a szélsőbaloldali és baloldali politikai támadás, melynek mindössze ürügye a médiatörvény."
Miután azonban az Orbán-kormány antidemokratikus törekvései korántsem merültek ki a média megregulázásában, a nemzetközi bírálatok sem maradhattak el. Uniós soros elnökségünk idején fogadták el az orbáni alaptörvényt, melyet minden létező európai szervezet kritikával illetett, már csak annak egypárti megalkotása miatt is. Noha Orbánnak ismét tűrnie kellett az uniós politikusok kifakadását az EP-ben, itthon óriási győzelemnek ítélték, sőt, a hazai és nemzetközi baloldal bukásaként értékelték a történteket. "Kudarcot vallott a magyar és a nemzetközi baloldal támadása Magyarország ellen; a magyar EU-elnökséget az EP frakciói sikeresnek értékelték" - közölte Szijjártó alig néhány órával azután, hogy az EP elfogadta az új magyar alaptörvényt számos ponton elmarasztaló határozatát.
Hazai mesék külföldre
A meglepően erőteljes bírálatokat indokolhatja, hogy teljesen mást mond a kormány külföldön, mint amit itthon. Sőt, egészen másként is cselekszik; jó példa erre, hogy míg Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a választások előtt pár nappal, 2010. április 8-án az osztrák Die Pressének azt hazudta, hogy a Fidesznek nem áll szándékában az alkotmányt módosítani, a kétharmados "fülkeforradalom" után első dolguk volt bejelenteni az új alaptörvényt. A kettős beszéd mestere, Navracsics egyébként egy évvel később már azt írta a Wall Street Journal-ben, hogy "központi választási ígéret" volt az alkotmány - csak erről nem tudott senki. Szintén ő fejtegette a Daily Telegraph 2011. június 1-i számában, hogy "Magyarország volt az egyetlen posztkommunista ország a térségben, amelyik nem reformálta meg alaptörvényét a demokratikus átmenet után".
forrás és szerző : Népszava-összeállítás
Az eredeti írás itt olvasható
|