Oszsza meg másokkal is

Pedig a szocialista Mandur László ennél is tovább ment, szerinte a tisztogatás a teljes magyar médiavilágban elkezdődött. Majtényi László, a volt ORTT elnöke viszont úgy fogalmazott: senkik küldenek el valakiket.

Az MTV-ben folytatta tegnap a kirúgást a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (Alap). Itt is, mint a szerdán a közrádióban, ismert, nagy szaktekintélyű embereket tettek utcára. A névsor a szakmát is meglepte, sok fiatal a most elküldöttektől tanulta a hírgyártás és a műsorkészítés fortélyait. A műsorvezetőket, riportereket, szerkesztőket és felelős szerkesztőket ABC-sorrendben hívják/hívták be, az elbocsátás ma is folytatódik. Minden elbeszélgetésre 10 perc jut, első körben 550 embertől válnak meg a közmédiumoknál egyéni indoklás nélkül. A következő hullám ősszel lesz.

Az Alap azzal indokolta a lépést, hogy pazarló volt a közszolgálati médiumok gazdálkodása, alacsony nézettség és presztízs mellett. Az elbocsátásokat "egy nem demokratikus szervezet bonyolítja le, demokratikus kontroll nélkül" - így értékelte a folyamatot Majtényi László, a volt Országos Rádió és Televízó Testület elnöke. Az Alap egyébként az együttérzés kifejezését is a kollégákba folytotta, Cserháti Ágnes szóvivő közölte, mihez tartsa magát a kirúgásról tudósító sajtó: "a leépítésben érintettek politikai alapon történő kiválasztására tett utalások súlyos vádak, melyeket az azokat megfogalmazóknak bizonyítaniuk kell majd, akár bíróság előtt is.

Határozottan kijelentjük, hogy döntéseink kizárólag a közszolgálati média megújítását szolgálják. Akik politikai tisztogatásról beszélnek, azok az elavult, alacsony presztízsű, átláthatatlanul gazdálkodó közmédia fenntartásában érdekeltek." Meg lehet tiltani, hogy politikai tisztogatásról beszéljünk - reagált erre Majtényi, de akinek attól kell rettegnie, hogy holnap tud-e enni adni a gyerekeinek, azok világosan tudják, hogy miről van szó.

Sokan emlékezhetnek Szalai Annamária tavaly júliusi mondataira. A médiahatóság Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett elnöke akkor kijelentette: a Fidesz nem akarja politikai pórázon tartani az intézményeket, és Szalai nem számít tömeges elbocsátásokra a közmédiumoknál. Megjegyezte akkor azt is, jó hír, hogy beemelték a média-közszolgálatot az alkotmányba, ebből már lehet építkezni. Az új szabályozás ugyanis még pontosabban rögzíti, miként lehet teljesen függetleníteni gazdaságilag a közszolgálati médiát a hatalomtól. Ez eddig nem így volt, mert kedvére elvett vagy adott a kormány az egyes közszolgálati intézményeknek, attól függően, hogy mennyire állt a szívéhez közel; a gazdasági póráz pedig politikai pórázt is jelent - mondta akkor Szalai.

Őszig mintegy ezer embert küldenek el a közmédiumoktól, ami a szabályoknak, úgy tűnik, megfelel, más kérdés, hogy a szabályok mennyire igazságosak - mondta a kirúgásokkal kapcsolatban a Klubrádió műsorában Majtényi László, aki emlékeztetett arra, hogy olyanok is vannak az elbocsátottak között, akik az előző kormányok idején is megvédték műsoruk függetlenségét a politikával szemben. Kérdés, hogy egy rombolás után, hogyan lehet majd újraépíteni - tette hozzá. Élesen kritizálta az újságírók érdekvédőit. Mint fogalmazott a tűzoltók, a rendőrök, a rokkantnyugdíjasok a tanárok nem feltett kézzel mennek a vágóhídra. A világon az egyik legerősebb érdekérvényesÍtő csoport az újságírók, különösen a közmédiumok dolgozói. Magyarországon ez nem így van. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége sem lépett az ügyben, és sok más szervezetnek már egy évvel ezelőtt meg kellett volna szólalnia. Ezen érdemes elgondolkodni - tette hozzá Majtényi. Később a MÚOSZ közleményében szolidaritását fejezte ki a közmédiából eltávolított dolgozókkal, és felajánlotta jogi segítségét.

Szolidaritását fejezte ki viszont az MSZP munkástagozata a "közmédiumoktól ezekben a napokban, órákban embertelen módszerrel eltávolított munkavállalókkal". Szerintük a mostani kirúgások kísértetiesen hasonlítanak az ötvenes évek politikai tisztogatásaihoz. Amelyek, bár formailag törvényesek voltak, totálisan szembementek a jogállami elvárásokkal és a társadalmi szolidaritás alapelvével. A szocialista párt külön megemlítette, és szégyennek minősítette Németh Árpádnak, a Duna TV főszerkesztőjének elküldését. A Külügyminisztérium magas beosztású illetékese egyik nap még SMS-ben azt írta: "kedves Arpad, en is szeretnem megkoszonni az egesz elnokseg soran tanusitott egyuttmukodesedet, amely egyszerre volt szakmailag nagyon magas szinvonalu, rendkivul rugalmas es minden tekintetben melto a feladat nagysagahoz es komolysagahoz". Az alap másnap felmondott a főszerkesztőnek.

Szakmailag megalapozatlan, emberileg megalázó, politikai alapú tisztogatásnak nevezte Mandur László, az Országgyűlési kulturális bizottságának tagja a létszámleépítést. Közszolgálat helyett pártszolgálat zajlik a közmédiumokban - fogalmazott a politikus, hozzátéve: a tisztogatás a teljes magyar médiavilágban elkezdődött.

A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is elfogadhatatlannak nevezre a tömeges elbocsátást. Mint Kónya Péter elnök írta, a kormányváltást követően bíztak abban, hogy az egységes közmédia rendszer egy olyan új tájékoztatási központ lesz, amely hitelesen, elfogulatlanul, pártoktól és gazdasági érdekektől mentesen, a széles társadalmi igényeknek megfelelően, objektíven tájékoztatja a közvéleményt. Ehhez elengedhetetlen, hogy képzett, a szakmájukban jártas, a gondolat szabadságával élni tudó és akaró - egzisztenciálisan nem megfélemlített - szakemberek dolgozzanak a közmédiában. A sajtószabadság igazolhatóan végérvényesen elbukott - erre figyelmezetett a vegyipari dolgozók szakszervezete.

A Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa minden segítséget megad az elbocsátott dolgozóknak. Felhívták a figyelmet, hogy a munkaszerződések módosítása csak közös megegyezéssel történhet, jogellenes, ha a munkavállalókat fenyegetéssel arra próbálják rávenni, hogy a szerződést helyben azonnal írják alá. Emlékeztettek ugyanakkor arra, továbbra sem ismerik a titokban tartott új műsorstruktúrát, a részletes üzleti tervet, az átalakítás hatástanulmányait és írásos tervezetét. Mindezek hiányában felelőtlen, az egész magyar közmédia rendszer működését és az adások biztonságát súlyosan veszélyeztető, a közmédiumok törvényi kötelezettségei teljesítését akadályozó lépésnek tekintik a kaotikus módon megtervezett leépítést.

Elutaznak az ET raportőrei

Ma utazik el Magyarországról az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének két jelentéstevője. A svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová tegnap a parlamentben találkozott Schiffer Andrással, az LMP frakcióvezetőjével, és Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével. A tényfeltáró látogatás utolsó napján a raportőrök Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével is megbeszélést folytattak, de civil szervezetekkel, illetve a diplomáciai közösség képviselőivel szintén tanácskoztak. Szerdán az MSZP képviselőivel és civil szervezetekkel tárgyaltak - zárt ajtók mögött zajlottak.

Kerstin Lundgren, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének svéd jelentéstevője lapunk kérdésére elmondta: "Világos, hogy miért vagyunk itt, nem csinálunk titkot belőle, de megbízatásunk szabályai szerint nem nyilatkozhatunk". A svéd jelentéstevő azt mondta, még nem tudni, mikor teszik közzé megállapításaikat. Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová budapesti tárgyalásai alapján dönt arról, hogy kezdődjön-e meg a Magyarországgal kapcsolatos monitoring eljárás.

A Fidesz szerint a tisztogatás politikai indíttatású

De akár több évet is vissza lehet menni, hogy felidézzük a Fidesz álláspontját, amivel - a véleménynyilvánításban természetesen tartva magunkat Cserháti dörgedelmes szavaihoz - az 550 ember kirúgása nem összeegyeztethető. Amikor 1994. március negyedikén Csúcs László rádióalelnök bejelentette, hogy elbocsát 129 rádióst, köztük népszerű műsorkészítőket, többek között Barát Józsefet, Havas Henriket, Frei Tamást, Neuman Gábort, Bölcs Istvánt, Szénási Sándort, Rádai Esztert, Mester Ákost, Nej Györgyöt, Vicsek Ferencet, Bolgár Györgyöt, Fiala Jánost, Farkasházy Tivadart, Göczey Zsuzsát, a Fidesz véleményt Deutsch Tamás tolmácsolta. "A Fidesz megítélése szerint az elmúlt hét végén a Magyar Rádióban alapvetően politikai indíttatásból végrehajtott tisztogatás volt, még akkor is, ha mindenki mást mond. Miért történt ez, ami történt? Egyrészt véleményünk szerint azért, mert a kormány a legutolsó pillanatban azzal kísérletezik, hogy a kampányban elterelje a polgárok figyelmét az ország nehéz helyzetéről. A most következő hetekben újra a médiaügyektől lesz hangos - érthető módon - a sajtó, s kevesebb szó fog elhangzani a jelenlegi kormány végbizonyítványának egyéb, dicstelen részeiről" - zárta mondanivalóját Deutsch.

A vérengzés áldozatai

Gmoser Zoltán volt a tegnapi "vérengzés" első áldozata, aki kollégái szerint a tévé "egyik legtehetségesebb riportere". Az Este egykori stábjából mindenkit elküldtek, Schwajda Gergely szerkesztő riporter és Luigits Tamás főszerkesztő után tegnap kirúgták Nagy Andrást és Fekete Norbertet. A Panoráma külpolitikai újságírója, Benda László is a listán szerepel.

Winkler Nórát és a teljes ex-Kultúrház stábját elküldték, így Rózsa Péter és Erdős Gábor alapító főszerkesztő, műsorvezetőt, Márkus Kata és Torma Tamás vezető szerkesztőket, de Ruszthi Zsolt szerkesztő-riporter is megkapta az elbocsátó levelet. Mészáros Antóniára Az Este korábbi műsorvezetőjére sem tartanak tovább igényt. Őt még szeptemberben küldte el Élő Gábor, az MTI Hírcentrum vezetője a köztévé közéleti-politikai műsorából, miután a kemény kérdéseiről ismertté vált újságíró nem fogta vissza magát az Orbán Viktorral készített interjújában sem. Mészáros Antónia karrierjét a BBC-nél kezdte Londonban.

Siklós András híradós műsorvezetőnek is felmondtak. Daróczi Tímeát, a köztévé egyetlen roma származású műsorvezetőnője és szerkesztő-riportere sem dolgozhat tovább. Daróczi Jánost, a kisebbségi műsorok főszerkesztőjét, és Kovács Jánost, a Roma magazin szerkesztő riporterét ugyancsak kirúgták. Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár épp a napokban beszélt arról, Magyarország számára milyen fontos a romastratégia, aminek fontos része a romák média útján való elfogadtatása.

A parlamenti tudósítói rovatot is elbocsátották, így a parlamenti adások főszerkesztőjét, Kéri J. Tibort, Klemanovics Vera szerkesztő riportert és Nemes Tamás híradós riportert. Nincs szükség Hévízi Zsuzsára sem, aki korábban a Kékfény főszerkesztője és a Szempont szerkesztője is volt. Pataki Katalin 1992 óta szerkesztő, riporter és műsorvezető, most őt is elküldték. Felmondtak a közelmúltban színházi műsorokat vezető Sugár Ágnesnek is. A 21 éve a köztévénél dolgozó újságírót már februárban letiltotta a képernyőről az MTV-hez frissen érkező Rákay Philip. Veiszer Alindának, a Záróra műsorvezetőjének nem mondtak fel ugyan, ám ő nem írta alá a szerződést.

Senkik küldenek el valakiket - fogalmazott Majtényi László. A legtöbb műsorvezetővel, szerkesztővel egyébként Papp Dániel, az alap hírműsorokért felelős főszerkesztője közölte a rossz hírt. Pappot aznap nevezték ki, hogy kiderült, manipulált riportot készített Daniel Cohn-Bendit zöldpárti EP-politikus magyarországi látogatásáról. Papp Dániel 2004 tavaszáig a Jobbik médiapolitikai kabinetfőnöke volt, később a Magyar Hírlapnál és az Echo TV-ben dolgozott. A rádiónál is folytatódott a fekete nap, ott szerdán olyanok is közölték a rossz hírt, akiket korábban a rádió környékén sem láttak az évtizedek óta ott dolgozó kollégák.

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.